Szatmári Hírlap, 1918. július-december (27. évfolyam, 27-51. szám)
1918-12-12 / 50. szám
Szatmár-Németi, 1918. december 12. SZATMÁRI HÍRLAP 3 Uj iparág1. Jónehány év »lőtt egy folyóiratban amellett szólaltam fel, hogy hazánkban a rózsafüzér készítését meg kellene honosítani. Hisz tudok országot, ahol egész családok mellékesen, sőt a pásztorok nyájuk őrzése mellett rózsafüzórkötéssel foglalkoznak és így nem megvetendő mellékkeresettel segítik családjukat, mert készítményeiket mindig készpénzen megveszi a nagykereskedő, kitől a szemeket vagy gyöngyöket kapják. E felszólításomnak volt foganatja : hazánkban már nehány vidéken a nép közt virágzik a rózsafüzér kézi készítése, egy-két helyütt elmés gépszereléssel is, s a részletkereskedők nem kénytelenek ájtatossági tárgyakat a budapesti Bettelheim-féle (1) raktárból rendelni. Szatmár-Németiben és az egyházmegye területén több családnak igen jó keresetre lehetne szert tennie papírhulladék, osont, vászon- és posztórongy gyűjtésével. Ahá, 6zégyelik ? Szégyeljük csak a rosszat, a henyélést, a* iszákosságot, a lopást, a zsaroló árkövetelést, stb. A becsületes munka sohasem szégyelnivaló. Tirolban, Németországban, Spanyolországban igen tisztességes polgárokat ismertem, kik az említett munkával igen is jó módba jutottak. Párisban a papírhulladék szedőinek külön egyesületük van. Tagjai folytonosan az utcákat járják végig kosárral a hátukon és szeges bottal a kezükben, mellyel nagy ügyesen minden papirt felszurnak és kosarukba hátra dobnak. A rongyszedő mérleg- jén leméri és a szabott árt kifizeti a rongyért, kötél- és madzagdarabokért, melyeket a cseléd vagy gyermek eléje hoz, mikor ismert csengetyüjét hallja. így jár el a csont- szedő is. A müveit népeknél mindennek van értéke. A papírdarabokat nem röpíti a szél az utcán végig, a rongyok és csontok nem kerülnek a csatornába, vagy a szemétdombra. Nálunk némely vidéken a zsidók nem egyje vagyonossá lesz rongyszedés által. Csak kitartás és józanság kell hozzá. Lassan megjön a kedv is, ha a család a kedvező eredményt látja. Idővel kitudja a vállalkozó azt is, hová lehet a papírhulladékot, a rongyokat, a csontokat szállítani, hogyan lehet a rongyokat kimosni és osztályozás által értékesebbé tenni. T. 1919. év január hé 1-én uj előfizetést nyitunk a Szatmári Hírlapra. Mindazokat, akik hívei is barátai lapunknak, ezúttal is felkérjük, szíveskedjenek minél több előfizetőt szerezni a Szatmári Hírlapnak, hogy nagy és nehéz feladatunkat zavartalanul továbbra is végezhessük. Azokat a tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük december hó 31-én lejár, kérjük, hogy előfizetési dijaikat mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert a papirhiány miatt nem vagyunk .abban a helyzetben, hogy felesleges példányokban nyomathassuk. Tisztelettel kérjük volt harctéri előfizetőinket, hogy jelenlegi tartózkodási helyüket a lap zavartalan szétküldése céljából a kiadóhivatallal mielőbb közölni szíveskedjenek. Prédikátorok útja. Egy igénytelennek látszó hir jelent meg minapában a fővárosi napilapokban. A magyar protestáns felekezetik Magyarország területi épségének (megmentésére, az egységes magyar birodalom feldarabolásának megakadályozására küldöttséget menesztettek a külföldi protestáns államokba, hogy az ottani kormányokat tájékoztassák a valódi helyzetről és az ellenséges törekvésekkel szemben a magyar hazának s vele együtt a magyar protestáns egyháznak védelmét és egységének megóvását kérjék. Múlt csütörtökön indultak el a küldöttségek. Hollandiába, Angliába, Svájcba és Amerikába s e tudósítás kapcsán egy nagyjelentőségű és következményeiben kecsegtető eredményű mozgalom képe tárul az olvasó elé, ha meggondoljuk, hogy Wilson unitárius igen vallásos férfiú, a felekezeti életben is nagy szerepet játszik, Lloyd George pedig nemcsak államférfin, hanem hitszónok is Angliában. A béketárgyalások küszöbén prédikátoraink kiáltó szava nem fog siket fülekre találni ; izig-vérig magyar s a hitéletre is kiterjeszkedő mozgalmuk a kormány által kifejtendő akciónak lényeges kiegészítője leend s ez az, amiért útjukra az egész magyar közvélemény szeretető é s jókívánsága kíséri. Tiszta képet kell hogy alkossanak rólunk odaát s hálával telik meg szivünk a prédikátorok iránt, akik erre a feladatra az utolsó órában, de még mindig nem későn, vállalkoztak. Ajkaikról fogják hallani, hogy nem, vagy nagyon rosszul ismernek bennün- ket; hogy Ausztriával való közösségünk a küllőid tájékoztatása szempontjából is végzetes lett számunkra, amely mindig háttérbe szorításunkra törekedett s a nemzetiségi kívánalmak titkos, vagy nyilt pártolásával gyengítésünkre tört. Prédikátorainknak kell a múlt végzetes mulasztásait is helyrehozni, amit azáltal követtünk el, hogy nem siettünk kellően ellensúlyozni a Massarykok és Sootus Viatorok ellenünk irányuló mozgalmát. így szemrehá- nyáessal illethetik zsurnalisztikánkat, hogy nsm állott feladatának magaslatán, mert minden volt előbb inkább, mint magyar s az utóbbi évtizedben már-már az erkölcsi nihilizmusba sülyedt. S most védtelenül állunk a világ előtt, kiszolgáltatva magunkat nemzetiségeinknek, kiszolgáltatva a győzőknek 1 De prédikátoraink hála Istennek útra keltek s ha gályarabokként az evezőpadokhoz láncolva is érzik tagjaikat: közös vágyainkat, törekvéseinket, — a jog, igazság és itólőbiráink emberiessége nevébsn hinnünk kell, hogy annyi gyötrelem után kiegyenesedett testtel, felemelt fővel fognak a hasába visszatérni. Egyházmegyéi hir, Eudees Resső tábori lelkész, aki 7 évig a tengerészeknél teljesített szolgálatot és minden földrészen járt, hazajött. — Rács Miklós honvéd tábori lelkész szintén jelentkezett. Gyász. Jainda M. Gertrud fogadalmas néne, 86 éven át a betegek krisztusi lelkű ápolója, életének 64-ik évében december 9-én elhunyt. Hazajöttek az ötösök. Az ötödik gyalogezred Franciaországban és Flandriában küzdött csapatrészei, összesen 42 tiszt és 772 főnyi legénység, Steiner Fülöp őrnagy, zász- lőaljparanesnok vezetése alatt december hatodikén este hazaérkeztek. A hősiesen küzdött vitéz fiukat a város közönsége nevében Lénárd István dr. h. polgármester üdvözölte s a fogadtatás után a város úgy a tisztikart mint a legénységet az állomáson megvendégelte. A románok. Pár nap előtt széltében- hosszában rebesgették, hogy Szatmár vármegyét s igy a két magyar várost: Szatmári és Nagykárolyt is megszállják a románok. A híresztelés korainak bizonyult A helyi Nemzeti Tanács 11.-én tartott ülésén a gyulafehérvári határozat és a tervbe vett megszállás ellen tiltakozását fejezte ki. Ssatmár város kormánybiztosa. Szatmár város kormánybiztosául Kossatsky László, a szatmári munkásbiztositó pénztár volt igazgatója, a kárpáti harcokból ismert zászlóaljparancsnok neveztetett ki. A kormánybiztost a helyi Nemzeti Tanács december 11-ón tartott ülésén üdvözölte, aki működését már megkezdette. Eskfivő. Böszörményi Károly pettyéni földbirtokos deoember 7-én tartotta esküvőjét Keresztszeghy Lajos dr. és neje, Peley Emma leányával, Magdával. A szatmári kath. gimnáziumnál a katbolikus jelleg nem felekezeti, mert a kath. vallás nem felekezet, hanem krisztusi intézmény. E jelleg az intézet népszerűségének nem árt, mit világosan bizonyít a tanulók nagy létszáma és a sok párhuzamos osztály. Az állam az uj épületre adott majdnem 1 millió koronát, de amibe a gimnázium létesítése és máig fenntartása került, sokszorosa az 1 milliónak és mindez az óriási összeg kath. pénzből és kath. alapokból került ki. Ha tehát az állami pénzt alapnak vélik az államosításhoz, mennyire sokszoros és igazi alap a kath. jelleg megtartásához a szinte 200 éven át kiadott kath. pénz ] Hiszen a telket is, amelyen az uj épület áll. kath. pénzen vásárolta az állam és magához az építéshez 300.000 koronát fordított az állam a kath. tanulmány-alapból. Az államosítási törekvés állítólag nemes indítékokból fakadt. Igazgatóságot ambicionálni kath. gimnáziumnál világi tanerőnek lehet, el is lehet érni, de hát ez csakugyan nemes indíték volna? Melyek ezen nemes indítékok? Hadd lássuk már valami irányban kifejtve, hogy szemökbe nézhessünk 1 Ha ily fajta indítékok nemesek, akkor hasznosak is a nevelés és tanügyre, de akkor miért nem látják és érvényesítik azokat a szatmári ref. gimnázium tanárai ? Miért nem látja Bélteky tanáoselnök és Thurner tanácstag, kik illetéktelenül írták alá az államosítást kérő fölterjesztést először, mert nagyon is exponáltan protestánsok, kiknek kath. iskolaügyhöz nincs közük, másodszor, mert például az ungvári magyar nemzeti tanács helyez Ítélettel kijelentette, hogy tanintéset államosításának a kérdése kívül esik a hatáskörén. A ref. gimnázium ezerekre menő építkezési segélyt kapott és évről-évre ezerekre menő államsegélyt kap. Az idő kerekeit megállítani józan ésszel senki se akarhatja, de a józan ésszel a kerekeket a jog és igazság vágásaiban kell járatni. Az államosítás a jövőben sok egyházi és világi kath. tanár előtt zárhatja el a tanszéket és kenyérkeresetet, ellenben hozzáférhetővé teszi atheists és hazátlan szellemi tanerőknek,
