Szatmári Hírlap, 1918. július-december (27. évfolyam, 27-51. szám)
1918-12-05 / 49. szám
XXVII. évfolyam 1918. december 5 POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Rgéez évre 10 K — f. [ Negyedévre — 2 K 60 f. Félévre — 5 » — „ | Egyes szám ár» 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak e:ry évre 8 korona Laptulajdonos h SZATMÁR - EGYHÁZMEGYE! IRODALMI KÖR. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes kíilde~ méuyek, pénzek, hirdetések stb. Fázmány.sajtó (Iskola-utca 5. sz.) címre küldendők. Pályéisöti birdetéaefe egyszeri közlése IO koroo« -----------------NylUtéí* sora fillér. ---------------------Me gjelenik miudes« csütörtökön. Zászlóbontás előtt. A népkonnány elnöke pártjának legutóbb tartott értekezletén bejelentette, hogy * lehetően még a béketárgyalások befejezése előtt választatni kiván, ez által is módot akarván nyújtani arra, hogy az ország közvéleménye szabadon megnyilalkozhassék s az elkövetkezendő igen fontos kül- és belpolitikai tények a nép képviselőiből alakult nemzetgyűlést készen találják. Nem lehet kétségünk az iránt, hogy a közeli választáson Károlyi Mihály gróf pártjával fog szavazni a hazafiak többsége s programmját példás egyetértésben az ország területi épsége, a béke létrehozása és a közrend biztosítása érdekében a többi pártok is támogatni fogják. Nemsokára megejtetnek tehát a választások, korszakalkotó uj célok hevftlóse fogja izzásban tartani a kedélyeket, ha addig a világesemények máról-holnapra változó, következményeiben kiszámíthatatlan fordulatai más irányba nem terelik az ország sorsának intézését. A különböző politikai pártok munkába lépnek hát és megkezdik a toborzást. Különösen két pártnak: a radikálisoknak és a szociálistáknak nagy propagandája, erős szer- vszkedése köti le a közvélemény érdeklődését, amely már most találgatja, hogy milyen arányszámmal fognak bejutni a nép parlamentjébe ? A régi politikai irányzatok meghaltak, a regi pártokhoz tartozók kimaradtak, természetes tehát, hogy mindenki, aki valame lyik feloszlott, megszűnt táborhoz tartozott és most elhagyottan áll, be-akar illeszkedni valamelyik politikai keretbe, még pedig abba, amelyikről gondolja, hogy jobban megvédi a jövő harcaiban érdekeit. Ez a polgárok nagy többségére vonatkozik. Mindenki ott helyezkedik el, ahová meggyőződése vezeti. Éppen a polgárságról tudjuk, hogy sokszor nem a maga jószántából, hanem a két előbb emlitett párt erős propagandájának a nyomása alatt cselekszik. Ha egy-egy köre, egylete, vagy valamelyik osztálya összejön, a gyűléseken mindig megjelenik egy-egy radikális vagy szociálista szónok és igyekszik pártja részére megnyerni a gyülésező csoportot. így volt ez mindig a múltban is s nem kell csodálkoznunk, hogy igy van 8 jelenben is. Csak egy a helytelen, hogy e két párt versenyre kelve egymással arra törekszik, hogy minél nagyobb polgári uIciücí gyűjt sön a maga táborába. Felejtik, hogy a polgárság nagy része könnyen befolyásolható, könnyen csatlakozik, hogy céljai, törekvései a részletekben egészen mások, mint a szervezett munkásságé és a radikálisoké. Mit csinálnak majd a pártok és az újonnan belépett tagok, ha egyszer annak a tudatára ébrednek, hogy tulajdonképen nem egy utón járnak ? Ezért kell, hogy óvatos legyen mind a két fél. A polgárság meg gondoljon arra, hogy nemcsak ez a két, most terjeszkedő politikai irányzat készül a választásra. Hallani fog pártprogramotokat, amelyek jobban fedik majd eddig követett meggyőződéseit. Ne siessen tehát elhatározásával, ne kösse le magát külső befolyások alatt olyan pártnak, amelynek programmját a maga teljes egészében magáévá úgysem tenné. A polgári haladás és a tiszta szociális eszmék megvalósításához nem szükséges radikálisnak vagy szociáldemokratának lenni. A kábultságuak nevezhető hangulat, amelyre építve a két propaganda pártkereteit kibővítette, már a végét járja. Az emberek ébrednek s a korszakalkotó választásokon tudni fogja mindenki, hogy a népkormány támogatására, de egyúttal a keresztény magyarság programmjának megvalósítására is, melyik párthoz csatlakozzék ? i szatmári kath. gimnáziumról. A Szamos múlt heti egyik száma közölte, hogy a szatmári kath. gimnáziumnak több tanára a gimnáziumnak államivá átalakítását írásban kérte és a kérelmet Bélteky ref. lelkész, mint a helyi Nemzeti Tanács elnöke és más városi, meg nem városi tanácstagok is támogatják. Már az első hirvétclnél is igen megütközött ezen a város és a vidék számos katolikusának tradieiós érzéke. Ez a nagy megütközés annál indokoltabb, minél jobban behatolunk a gimnázium Fény, hő és erő — szén nélkül. — A .Szatmári Hírlap“ eredeti tárcája. — Irta: MIZÁR. Az energiának e három alakját nyújtja fogalmunkhoz mérten korlátlan mennyiségben a Nap, amely egünkön ragyog. Innen érthető az alacsonyabb műveltségű népek Napimádása. A Nap azonban ezt a hatalmas energiamennyiséget, amely minden tevékenységünket a dalköltéstől az aknarobbantásig lehetővé teszi, nem adja rendelkezésünkre állandóan és egyenletesen kényelmes alakban. A rég letűnt és talán boldogabb geológiai korokban, mikor az ember nem pazarolta még vótkeB könnyelműséggel földje kincseit, a napsugár energiája raktározódott és ma szén, földgáz és petroleum alakjában alkotja vágyaink tárgyát. / Ezekkel az anyagokkal nyújtjuk a nappalt és pótoljuk silányul szűk szobáinkban a nyarat, de már nem sokáig 1 Elérkezett a pazarlásért való bünhődós ideje I Nekünk a szón és petróleumszsrzés: jegyfüzetekkel végigjárt kálvária, unokáinknak pedig ez anyagok a többé-kevésbbé élvezetes gyermekmesék tárgyai lesznek. Jósolták, — nem, pontosan kiszámították ez állapotok bekövetkezését tudósaink, de mintha ólommal beöntött fülekre találtak volna, vígan tovább folyt a pazarlás, sőt folyik ma is. Azonban mi következett be? Amit a tudós szelíd és szeretettel figyelmeztető szava évtizedeken át nem ért el, azt a közélelmezési hivatal, a hadi központok és a sok egyéb keményen beszélő nyomorúság néhány hét alatt elérte. Most kívánjuk, most vágyunk mindazon intézmények után, amelyek természettudósaink munkája szerint nyomorunk enyhítésére hivatottak. Kellene, de rögtön, sürgősen és azonnal jó köz- és magán- világítás, gazdaságos főzési és fűtési mód, kényelmes utazási lehetőség, munkaerő a mezőgazdasági ipari többtermelés lehetővé tételére és sok-sok minden, ami a meztelen „nines“-ben jut megrázó kifejezésre. De ne csüggedjünk! Bizzunk türelemmel az emberi tudásban és munkában, — ▼Agyaink teljesülnek. Mérnökeink már is megszerkesztették azokat a gépeket, melyek vagy kötvtütnül a napiugarai tartják fogra számunkra, hogy akkor és azt végezze el, amikor és amit mi akarunk. Vagy tökéletesebb szerkezettel a uéliramban és a vitben rejlő energiát állítja szolgálatunkba. Bizvást mondhatjuk itt is: „Lesz még szőlő, lágy kenyér“, mert Magyarország vizei egy, illetőleg kétmillió lóerőt nyújtanak nekünk. A hazánk felett fujdogáló szelek pedig ismét egymillió lóerőt jelentenek és több százezer lóerőt képvisel a kihasználható közvetlen napsugár is. Ha ezt a kincset koronaórtókben akarjuk kifejezni, akkor egy lóeőt húsz fillér értékűnek véve is (mai legjobb gépeinknél is egy korona körül van a lóerő óraára) köny- nyen rájövünk arra, hogy itt oly nemzeti vagyonról van szó, amelynek évi értéke tiz milliárd, ami öt százalékos kamatozást számítva, kettőszázmilliárd koronát jelent, azaz oly összeget, mely mellett a hadikölcsönök eltörpülnek. A gyakorlatban ez pénztőkénél is többet jelent, jelenti, hogy összes vasut- jaink és összes gyáraink villannyal hajthatók és összeB városaink, falvaink ée tanyáink világi thalók, sőt még marad energia a főzésre és fűtésre is. Eltűnne a sok gyárkémény és a vasút sem volna kellemetlenül piszkitó korommal és veszélye« szikráival elcsúfítva. Svájc és különösen Svédország máris rátért gazdasági élstének ily szén és petro-
