Szatmári Hírlap, 1918. július-december (27. évfolyam, 27-51. szám)
1918-11-14 / 46. szám
monarchia. Ausztria azonban csak úgy lesz képes megoldani a nemzetiségi kérdést, iha mellette egy erős, független Magyarország áll. Az ausztriai uj államalakulatok csak perszonál unióban legyenek egymással, Német-Ausztriának azonban be kell lépni a német szövetségbe. Ha Eötvösnek a nemzetiségi kérdésre vonatkozó munkáit olvassuk, valóban az az érzésünk támad, hogy egy fólszázaddal előre látta a mostan végbemenő világtörténelmi eseményeket. Remélnünk kell, hogy az általános béketárgyalásokon tekintetbe fogják venni Magyarország ezeréves történelmi múltját és az entente-hatalmai részéről országunk területi integritása (Horvátországot nem számítva) a nemzetiségek autonómiája mellett sem fog sérelmet szenvedni. Dr. Oál János. Szatmár-Németi, 1918. november 14. _____ Ne felejtsük el a Sajtóalapot! u ül Hazatér ökhazav árók. Késő őszi napon, novemberi ködben van még szép virága a szép magyar földnek. Várnak valakit, pirosló arcot, dobogó sziveket szerte a hazában, fényes palotába, akáclombos eresz alá, ringó- rengő tulipános bölcső mellé. Gránátdult mezőkön, messzi harcmezőkön kialudtak már a tábortüzek. Elfáradtan elült a háborúk villáma. A béke sok f®hér galambja játszik már az ágyuk erdejében. Jertek haza, katonáink, jertek, szép magyar leventék, aranyos vitézek 1 Ha nehezen indul is el, ha sokat is álldogál veletek a vonat, a békés munkától elszokott vasparipa, akárcsak a pólyáktól hajszolt alföldi csikó a karimás trénszekérrel, jertek haza, jertek, ott ne maradjatok még sokáig! Hadd verje a kocsi tengelye a lomha kerekeket, jertek, itt vár már régen a hitvesek kebele, az édesanya csókja, a testvér ölelése, a gyerekek lármája. Vár a községháza, vár a szövetkezet. Van még szép virága a szép magyar földnek, daru-, kócsagtolla a puszta mezőnek, sok árvalányhaja a szabad Alföldnek, zöldes rozmaringja kerti kisablaknak. Magyar lányok várnak, szép kuruc vitézek, hogy igy induljatok már mint nemzetőrök a pogány csatába. Polgár honfitársra támad. Csúfolja a békét. A cseh szomszéd se fér Prága városába, a rác is kacsingat át a délibábra. Még az oláh is csak ellenségünk marad a saját portánkon. Nem tanulták még meg négy esztendő alatt: „Ne bántsd a magyart 1" A haza határain, a busongó, régi, ősi végvárakon véres romokra néz a szabadság ébredező napja, mert nem vagytok itthon, nyalka kurucok, magyar vitézek, félvilágot győzelemmel bejárt fáradhatlan hősök. Gyertek, meséljétek majd el a fonóban, mint vágtatok rendet szerte a világban. Fogjátok aztán meg, ha szól a pacsirta, jól az ekeszarvát, szántsátok mélyen meg ezt az ősi földet 1 Testvérkezet nyujttok majd áz ellenségnek, mikor madárlátta cipó, puha bu- zakenyér kell az idegennek. Talaborvölgyi. Tisztelettel kérjük volt harctéri előfizetőinket, hogy jelenlegi tartózkodási helyüket a lap zavartalan szétküldése céljából a kiadóhivatallal mielőbb közölni szíveskedjenek. „SZATMÁRI HÍRLAP* Jöjjetek haza. — Molnár Károly. — jfegyver vándor6ottá váljék Rezetekben, faljon meg a jelen az emléketekben, jfák odváí, föld mélyét Rogyjátok üresen, Dfíindegyik egyenest Rázá6a siessen . . . Jöjjetek kaza ! Ölapnyugat, Ölap kelet, Észak és fbél tája, Szibéria jege, ÖZilusnak deltája, Engedjétek kaza, kazavárjuk őket, jj (everketetlen, kifáradt küzdőket. . . jöjjetek kaza! Se kér kenyér, meleg iüzkely várnak itffíon S örömkönnyek árja, hit nyiltan, kit titkon, ölelő karoknak reszkető rezgése, Vonagló ajkaknak néma köszöntése . . . jöjjetek kaza ! (jjondborus arcotok? — majd lesimogatjuk. Véres a ruhátok ? — majd kimosogatjuk, jffönnyes a szemetek ? — majd letörüfgetjük. Száradt a lábatok? — majd kipikentetjük. Jöjjetek kaza ! Éjjel álmatokban fel-felrezzentek még ? Visszajár kisértni a régi sok emlék? jforrnak még bennetek megtör lation bosszúk? öle féljetek tőlük, majd feimádkozzuk. jöjjetek kaza ! Sajgó sebetekben fájdalom cikkázik? Sjötresült bőrötök fagyos vízben ázik? Csákíalan szátokban keserű a falat? ÖKajd megédesítjük a szebb napok alatt, jöjjetek kaza ! * Ó.feledjétek el, Rogy merre kószáltatok, :§ogy valaha vérben térdig is jártatok, ífeledjétek el mind, akarattal, önként, Ami csak veletek öt éven át történt! Jöjjetek kaza ! A Nemzeti Tanács helyi szervezete szombaton délután három órakor a városháza nagytermében Bélteky Lajos elnöklete alatt teljes ülést tartott, amelyen a Tanács tagjai csaknem teljes számmal jelentek meg. Elnök beszámolt a Nemzeti Tanács megalakításáról, kibővítéséről és az eddig tett intézkedésekről. Szóba került a város lakosságának és a katonaságnak élelmezése, amely lefoglalás és zár alá vétel utján január elsejéig biztosítva van; a nemzetőrség fenntartására szükséges költségek előlegezésének és fedezetének kérdése, amely kormányhatósági intézkedésig a városnak napi huszonegyezer koronába kerül; a barak-kórház átvételével kapcsolatban a városban lévő ösz- ezea katonai kórházaknak a kitelepítése, hogy az eddig lefoglalva volt épületek, intézetek, eredeti rendeltetésüknek vieszaadassanak. Tárgyalás köeben megjelent a Nemzeti Tanács előtt Nagy Lajos ezredes és bejelentette, hogy a kassai kerületi parancsnokságtól távirati utón rendeletet kapott a szatmári állomáeperancsnokság átvételére. — Az ülés több kisebb ügy elintézése után este hat órakor ért véget. sr.Tsi", i-A.-.r-n-i-- --- ....x----- .1 'L-a ■. a.. -■ »■ — t—---n 1 i Me galakult a papi tanács. Budapesten a Közpoti Papnevelő intézet száz áldozópapja csatlakozott a Nemzeti tanácshoz és megalakította a papi tanácsot. Egyben elhatározta, felhívja az ország papságát, hogy szervezkedjen és küldjön delegátust a papi tanácsba, amelynek elnökéül dr. Szalay Mátyást választották meg. A Kath. Népszövetség a budapesti Nemzeti Tanácsban. Miután a Kath. Népszövetség az ő háromszáznegyvenezer tagjával csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, a Nemzeti Tanács az intéző bizottságba beválasztotta Zboray Miklós dr. országgyűlési képviselőt, a szükebb választmányba pedig dr. Vass József, dr. Emezt Sándor, Huszár Károly, Haller István, Túri Béla és dr. Giesswein Sándor népszövetségi vezetőférfiakat. Szatmár város képviselője államtitkár. Dr. Nagy Vince, Szatmár város képviselője, a miniszterelnökség politikai államtitkárává neveztetett ki. Népgyiilós. A szociáldemokrata párt a város polgárságának részvételével nov. 7.-én délelőtt 11 órakor a városháza előtti téren népgyülóst tartott, amely Be’lteky Lajosnak, a helyi Nemzeti Tanács elnökének megnyitó beszéde, a radikális és szociálista párt s a Katona tanács részéről elhangzott szónoklatok után határozatiig kimondotta, hogy a forradalom vívmányainak biztosítására kívánja az általános, egyenlő, titkos és a nőkre is kiterjedő választójognak sürgős törvénybe iktatását és mielőbbi törvényhozási intézkedést a köztársasági államforma megvalósítása iránt s ezt a helyi Nemzeti Tanács utján a népkormány elnökével táviratilag is közli. A népgyülés egyik szónoka Molnár István, a budapesti Nemzeti Tanács és az országos szociáldemokrata párt kiküldötte volt. A népgyülésen a város másfélezer főnyi polgársága esküdt tett az uj, önálló, független Magyarországra. A szatmári járás községeiben megalakult Nemzeti Tanácsok elnökeinek és községi jegyzőinek bevonásával november 9-én megalakult a járási Nemzeti Tanács, amelynek elnökévé Sziics János lázárii róm. kath. lelkészt, jegyzőjévé Szerdahelyi László tüzér- hadnagyot, egrii földbirtokost választották meg. Az iskolák a vidéken még mindig uralkodó járvány, a világesemények s a nehéz vonatközlekedés miatt további intézkedésig zárva maradnak. A szellemi munkások f. hó 12.-én népes gyűlést tartottak, amelyen kimondották, hogy az egyesülés cime: „A szatmári szellemi munkások szervezete*. A végleges megalakulás kimondását és a tisztikar megválasztását a következő gyűlésre halasztották. Előléptetés. A vk. miniszter Lengyel József szatmárnémeti kir. kath. tanitóképző- intézeíi tanárt a IX. fizetési osztály I. fokozatába léptette elő. Felvilágosító beszédek. A szatmári szociáldemokrata-párt vezetősége Ozory István rendőrkapitánnyal az élén gyűjtést indított, melynek célja, hogy a befolyt adományokból a párt kebeléből „bizalmi férfiakat* küldjenek ki a vidékre, hogy ott a vagyonbiztonság megóvására és a zavargók megnyugtatására felvilágosító beszédeket intézzenek a néphez. Csak aztán igazi felvilágosító beszédek legyenek ezek, alkalmasak a vagyonbiztonság megóvására és a zavargók megnyugtatására. 3
