Szatmári Hírlap, 1918. július-december (27. évfolyam, 27-51. szám)
1918-09-26 / 39. szám
XXVII. évfolyam. Szatmár-Mémett, 1918. szeptember 26. 39. szám POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Bgée» évre 10 K — f. ! Negyedévre — 2 K 60 i. Félévre — E , — „ | Egyes si&m ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona Laptulajdonos- A SZATMAR ■ EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küld« menyek, pénzek, hirdetések stb. Pézmány.sajté (Iskola-utca 5. az.) címre küldendők. Páljrii.tl hirdetések egyszeri kézlése 10 keress ----------------- Nyllttér sera 40 Hllér. ----------------Me gjelelik minden csütörtökön. Nemzetmentés. (Bb.) A titáni küzdelem országhatárai közt maradva, nemzet mentésnek mondjak azt a nagyarányú mozgalmat, amely a szociális héten teljes nagyságában kibontakozott, mint ködökből a szirtes táj, láttatva a kopár pusztaságot, vízmosásokat, szakadékokat, a bomlás és elhagyatottság >e szomorú képeit s a szociális, gazdasági és kulturális kérdések egész anyagát felölelve, egyúttal rámutatott arra, mit kell tenni, hogy ott újra élet és virulás legyen s létünk kockáztatása, feláldozása nélkül eljussunk a bércre, • uonnan kők egekbe látni s a tenyészettői ékes messze távlatokba. így kulturális feladataink azok, amelyeket sürgősen meg kell oldanunk s e feladatok közül első sorban a legfontosabbat: az iskoláztatást. Pusztulásunk, sokféle bajaink között erre vessünk egy ’.okin tetet. A látvány ezen a téreD is elszomorító s ha első pillanatra nem is olyan szembeötlő, mint szociális teKintetben és annyira bántó, mint gazdasági dolgokban, a mélyebben vizsgálódó itt is észre fogja venni azokat a földomlásokat, amelyeket ba nem sietünk alátámasztani, íelevényét régi állapotába vissza? fii tani, úgy egy-két évtized múlva sírjává lesz keresztény népünk millióinak. Csak a statisztika adatait keil emlékezetünkbe idézni, hogy a maga teljes valójában lássuk a nemzeti veszedelmet. Középiskoláinkban az úgynevezett kisemberek, akik pedig számuknál, szellemi és fizikai képességeiknél fogva a nemzet gerincét alkotják, alig huszonkét és fél százalékkal vannak csak képviselve. Negyvenkilenc és fél százalékos arányszámunkaí tekintve, ösz- szesen tízezer katbolikus gyermek hiányzik az iskola padjaiból. Mit jelent ez? Hogy nyolc éven át' ezerháromszáz tanulóval kellene többet középiskolába küldeni, hogy elérjük rendes arányszámunkat. Nem is szólunk arról, hogy az évi négyezer érettségi bizonyítványból kétezerháromszáz csupán keresztény s hogy ennek következtében az egyetemeken megfogyatkozva, egyes pályákról már majdnem teljesen kiszorultunk. Ezekre az alapjelenségekre vezetendő tehát vissza, hogy mind jobban és jobban háttérbe szorult a keresztény gondolat s magyar fajiságunk ösztönös vágyai; hogy romboló irányzatok : laza erkölcsi felfogás, a haza fogalmának másodsorba való helyezése nyomultak előtérbe s az a veszély forog fönn, hogy tudatlanságunk, tespedésünk folytán már-már hatalmukba ejtik magát a falut is. „Iskoláztassuk vidéki gyermekeinké*!“ ez legyen a lelkek mélyét álható gondolat. Falun szunnyad az őserő; mindig onnan kerültek ki a nemzet igazi nagyságai: bírák, irök, tudósok, államférfiak s az egyházi és világi szellemi élet fénylő, melegítő naprendszerei. A falusi nép tehetséges romlatlan, fiaiban rejlik a szikra, mit létünk, magyarságunk elleni bűn volna lobbanásra nem kelteni s ez az égető teendő, ba azt akarjuk, hogy baglyoktól hangos vészes éjszakában ne maradjunk s ne késsenek, sokáig várassanak magukra a jövendő Messiásai. Gondoljunk arra, hogy egy véres tragédia nyomasztó levegője nehezedik a vén Európára, amely négy éve nemzetünkből is sűrűn szedi a maga áldozatait. Mennyi láng, fényes elme aludt már ki egünkön, negyvenéves korig egész sorokat döntve ki szellemi intelligenciánkból. Ezeknek helyét nemzetietlen gondolkodású, erkölcsi érzületben könnyű fajsúlyú itthonmaradottak készülnek elfoglalni s már-már lengetik pislafényü bűzös petróleumlámpásaikat. Csiílagvilágok ösz- szeomlását esak uj csillagrendszerek pótolhatják. Térvesztés keresztény esaládainkat anyagi gondozásuk s rokkantsági dijak után, fiaikban kell felemelniük. A spanyol influcu A Berliner Kiin. WochenscL.iít 1918. évi 27. számában Kroner dr. azt te’ siette, hogy május és junius hóban ancalma volt több oly lázas megbetegedési esetet észlelnie, amelyeknek lefolyása az eddig isme: heveny- fertőző betegségek egyikével sem egyezik teljesen. A betegség hidegrázással kezdődik, a melynek tartama alatt a test hőmérg'-kíete felemelkedik 39—40 C°-ra, a garat kipiroso- dik, de nem daga meg, a nyeiv szürkés- fehérre színesedik, az utőórlökes szarna csökken, a lép megduzzau, a végben lenkopenia lép fel. Alanyi panaszok: JNagy elesettség, kmzó fpj, hát, keresztcsonttáji és végtagfájdalmak. Objektive még a felső légutak hurutja mutatható ki. A beteg könnyen és bőven izzad. A szomjúságérzet fokozott. Étvágy semmi. Székrekedésre nagy a hajlandóság. A láz két-bárom nap alatt lépcsőzetesen leesik s azzal együtt öt-bat napig eltartó gyen- geségi érzettel az összes beteges tűni iek elmúlnak. Kroner esetei eleinte kizárólap uyen lo folyásuak volták. A későbbi estei Ltozato- sabb és aggályosabb jellegűek lettok. Nevezetesen egyes esetekben a lí. rar. r-négy napon át állandóan 40 C°-on felül állóit. Ez idő alatt a beteg öntudata kábult, zavart volt. Más esetekben a felső légutak . sutjához egy-kót, sőt több gócu tüdőlobok társultak. Ismét más esetedben több napon át eltartó makacs jellegű gasztrikus zavarok: gyomorgörcsök, bélgörcsök, hányás, hasmenés komplikálták a kórképet. A halálozási százalék csekély. Eleinte influenzának nézte e szokatlan jellegű megbetegedéseket, de feltűnt neki, Jiogy egyetlen egy esetben sem találta meg a beteg váladékaiban: köpetében, verejtékében, vizeletében az influenzát okozó Pfeiffer- féle influenzabaciliust. Az is feltűnt neki, hogy az influenza máskor rendesen késő ősszel jelentkezett, mindig keletről jött és nyugat felé haladt, ellenben a mostani járvány nyugatról, Spanyolországból jött és kelet felé halad. Szerinte e járványesetben vagy valamely megváltozott jellegű influenzáról, vagy egy még ismeretlen kórokkal biró egészen uj fajtájú bevenyfertőző járványos betegségről van szó. j A Máv. Igazgatósága már junius hó végén körrendeletileg ismertette a Kroner- féle symptomákat és felhívta a pályaorvosok figyelmét, hogy abban az esetben, ha pályaorvosi szakaszaikban valamelyik Máv. alkalmazott az ismertetett tünetekkel megbetegszik, az esetről a szolgálati főnökségek utján az ÜV.-nek sürgősen jelentés tétessék. tiSoiA szatmári pályaorvosok körzetében Rigó Gáspárné, a szatmári gőzfürész állomás váltókezelőjének a felesége volt az első Kro- ner-féle beteg julius hó elején. Azóta itt-ott szórványosan jelentkezett egy-egy könnyű lefolyású megbetegedés. A gyakorlatban spanyol influenza névvel nevezték el az ilyen megbetegedéseket. A nyugatról keletre haladó járványbullám eleje szeptember hó elején érkezett meg hazánk keleti vármegyéibe. Szaímárvármegye területén szeptember hó 17—l8 án csapott át a járvány bullám gerince. E napokban a szeptember hó eleje óta lassan-lassan szaporodó megbetegülési esetek száma óráról-órára hirtelen növekedett. Az öregeket és fiatalokat, a férfiakat és nőket egyaránt ágyba döntötték a levegőből belélegzett ismeretlen kórok. A megbetegedési jelleg átlag könnyű volt. A betegek zöme öt-bat nap alatt kiheverte a bajt. Tíz százaléknál komplikációképen gyomorhurut, bélhurut, tüdőlob, szivizomgyen- geség társult a bajhoz. Határozottan rosszul tűrték a bajt a gravid asszonyok. Volt egy pár hirtelen haláleset is. Ha csak egy járvány hulláma van e nyugatról kelet felé haladó spanyol influenzának, akkor njár túlvagyunk az általa okozott nagyobb kellemetlenségeken. Nem lehetetlen azonban, hogy e szeptemberi járványhullámot a közel jövőben még egy második járványhullám követheti, az esetben ismételten ki leszünk téve a múlt héten átélt általános spanyol izgalmaknak. Dr. Góbi Alajos. TT
