Szatmári Hírlap, 1918. július-december (27. évfolyam, 27-51. szám)

1918-09-26 / 39. szám

XXVII. évfolyam. Szatmár-Mémett, 1918. szeptember 26. 39. szám POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Bgée» évre 10 K — f. ! Negyedévre — 2 K 60 i. Félévre — E , — „ | Egyes si&m ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona Laptulajdonos- A SZATMAR ■ EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küld« menyek, pénzek, hirdetések stb. Pézmány.sajté (Iskola-utca 5. az.) címre küldendők. Páljrii.tl hirdetések egyszeri kézlése 10 keress ----------------- Nyllttér sera 40 Hllér. ----------------­Me gjelelik minden csütörtökön. Nemzetmentés. (Bb.) A titáni küzdelem országhatárai közt maradva, nemzet mentésnek mondjak azt a nagyarányú mozgalmat, amely a szociális héten teljes nagyságában kibontakozott, mint ködökből a szirtes táj, láttatva a kopár pusz­taságot, vízmosásokat, szakadékokat, a bom­lás és elhagyatottság >e szomorú képeit s a szociális, gazdasági és kulturális kérdések egész anyagát felölelve, egyúttal rámutatott arra, mit kell tenni, hogy ott újra élet és virulás legyen s létünk kockáztatása, felál­dozása nélkül eljussunk a bércre, • uonnan kők egekbe látni s a tenyészettői ékes messze távlatokba. így kulturális feladataink azok, ame­lyeket sürgősen meg kell oldanunk s e fel­adatok közül első sorban a legfontosabbat: az iskoláztatást. Pusztulásunk, sokféle ba­jaink között erre vessünk egy ’.okin tetet. A látvány ezen a téreD is elszomorító s ha első pillanatra nem is olyan szembeötlő, mint szo­ciális teKintetben és annyira bántó, mint gazdasági dolgokban, a mélyebben vizsgálódó itt is észre fogja venni azokat a földomláso­kat, amelyeket ba nem sietünk alátámasztani, íelevényét régi állapotába vissza? fii tani, úgy egy-két évtized múlva sírjává lesz keresztény népünk millióinak. Csak a statisztika adatait keil emléke­zetünkbe idézni, hogy a maga teljes valójá­ban lássuk a nemzeti veszedelmet. Középiskoláinkban az úgynevezett kisem­berek, akik pedig számuknál, szellemi és fizikai képességeiknél fogva a nemzet gerin­cét alkotják, alig huszonkét és fél százalékkal vannak csak képviselve. Negyvenkilenc és fél százalékos arányszámunkaí tekintve, ösz- szesen tízezer katbolikus gyermek hiányzik az iskola padjaiból. Mit jelent ez? Hogy nyolc éven át' ezerháromszáz tanulóval kel­lene többet középiskolába küldeni, hogy el­érjük rendes arányszámunkat. Nem is szólunk arról, hogy az évi négyezer érettségi bizo­nyítványból kétezerháromszáz csupán keresz­tény s hogy ennek következtében az egye­temeken megfogyatkozva, egyes pályákról már majdnem teljesen kiszorultunk. Ezekre az alapjelenségekre vezetendő tehát vissza, hogy mind jobban és jobban háttérbe szorult a keresztény gondolat s ma­gyar fajiságunk ösztönös vágyai; hogy rom­boló irányzatok : laza erkölcsi felfogás, a haza fogalmának másodsorba való helyezése nyo­multak előtérbe s az a veszély forog fönn, hogy tudatlanságunk, tespedésünk folytán már-már hatalmukba ejtik magát a falut is. „Iskoláztassuk vidéki gyermekeinké*!“ ez legyen a lelkek mélyét álható gondolat. Falun szunnyad az őserő; mindig onnan ke­rültek ki a nemzet igazi nagyságai: bírák, irök, tudósok, államférfiak s az egyházi és világi szellemi élet fénylő, melegítő naprendszerei. A falusi nép tehetséges romlatlan, fiaiban rejlik a szikra, mit létünk, magyarságunk elleni bűn volna lobbanásra nem kelteni s ez az égető teendő, ba azt akarjuk, hogy baglyoktól hangos vészes éjszakában ne ma­radjunk s ne késsenek, sokáig várassanak magukra a jövendő Messiásai. Gondoljunk arra, hogy egy véres tra­gédia nyomasztó levegője nehezedik a vén Európára, amely négy éve nemzetünkből is sűrűn szedi a maga áldozatait. Mennyi láng, fényes elme aludt már ki egünkön, negyven­éves korig egész sorokat döntve ki szel­lemi intelligenciánkból. Ezeknek helyét nem­zetietlen gondolkodású, erkölcsi érzületben könnyű fajsúlyú itthonmaradottak készülnek elfoglalni s már-már lengetik pislafényü bű­zös petróleumlámpásaikat. Csiílagvilágok ösz- szeomlását esak uj csillagrendszerek pótol­hatják. Térvesztés keresztény esaládainkat anyagi gondozásuk s rokkantsági dijak után, fiaikban kell felemelniük. A spanyol influcu A Berliner Kiin. WochenscL.iít 1918. évi 27. számában Kroner dr. azt te’ siette, hogy május és junius hóban ancalma volt több oly lázas megbetegedési esetet észlelnie, amelyeknek lefolyása az eddig isme: heveny- fertőző betegségek egyikével sem egyezik teljesen. A betegség hidegrázással kezdődik, a melynek tartama alatt a test hőmérg'-kíete felemelkedik 39—40 C°-ra, a garat kipiroso- dik, de nem daga meg, a nyeiv szürkés- fehérre színesedik, az utőórlökes szarna csök­ken, a lép megduzzau, a végben lenkopenia lép fel. Alanyi panaszok: JNagy elesettség, kmzó fpj, hát, keresztcsonttáji és végtagfáj­dalmak. Objektive még a felső légutak hu­rutja mutatható ki. A beteg könnyen és bő­ven izzad. A szomjúságérzet fokozott. Étvágy semmi. Székrekedésre nagy a hajlandóság. A láz két-bárom nap alatt lépcsőzetesen le­esik s azzal együtt öt-bat napig eltartó gyen- geségi érzettel az összes beteges tűni iek el­múlnak. Kroner esetei eleinte kizárólap uyen lo folyásuak volták. A későbbi estei Ltozato- sabb és aggályosabb jellegűek lettok. Neve­zetesen egyes esetekben a lí. rar. r-négy napon át állandóan 40 C°-on felül állóit. Ez idő alatt a beteg öntudata kábult, zavart volt. Más esetekben a felső légutak . sutjá­hoz egy-kót, sőt több gócu tüdőlobok társul­tak. Ismét más esetedben több napon át el­tartó makacs jellegű gasztrikus zavarok: gyo­morgörcsök, bélgörcsök, hányás, hasmenés komplikálták a kórképet. A halálozási szá­zalék csekély. Eleinte influenzának nézte e szokatlan jellegű megbetegedéseket, de feltűnt neki, Jiogy egyetlen egy esetben sem találta meg a beteg váladékaiban: köpetében, verejtéké­ben, vizeletében az influenzát okozó Pfeiffer- féle influenzabaciliust. Az is feltűnt neki, hogy az influenza máskor rendesen késő ősszel jelentkezett, mindig keletről jött és nyugat felé haladt, ellenben a mostani jár­vány nyugatról, Spanyolországból jött és kelet felé halad. Szerinte e járványesetben vagy vala­mely megváltozott jellegű influenzáról, vagy egy még ismeretlen kórokkal biró egészen uj fajtájú bevenyfertőző járványos betegség­ről van szó. j A Máv. Igazgatósága már junius hó végén körrendeletileg ismertette a Kroner- féle symptomákat és felhívta a pálya­orvosok figyelmét, hogy abban az esetben, ha pályaorvosi szakaszaikban valamelyik Máv. alkalmazott az ismertetett tünetekkel megbe­tegszik, az esetről a szolgálati főnökségek utján az ÜV.-nek sürgősen jelentés tétessék. tiSoiA szatmári pályaorvosok körzetében Rigó Gáspárné, a szatmári gőzfürész állomás váltókezelőjének a felesége volt az első Kro- ner-féle beteg julius hó elején. Azóta itt-ott szórványosan jelentkezett egy-egy könnyű lefolyású megbetegedés. A gyakorlatban spa­nyol influenza névvel nevezték el az ilyen megbetegedéseket. A nyugatról keletre haladó járványbul­lám eleje szeptember hó elején érkezett meg hazánk keleti vármegyéibe. Szaímárvármegye területén szeptember hó 17—l8 án csapott át a járvány bullám gerince. E napokban a szep­tember hó eleje óta lassan-lassan szaporodó megbetegülési esetek száma óráról-órára hir­telen növekedett. Az öregeket és fiatalokat, a férfiakat és nőket egyaránt ágyba döntöt­ték a levegőből belélegzett ismeretlen kórok. A megbetegedési jelleg átlag könnyű volt. A betegek zöme öt-bat nap alatt kiheverte a bajt. Tíz százaléknál komplikációképen gyo­morhurut, bélhurut, tüdőlob, szivizomgyen- geség társult a bajhoz. Határozottan rosszul tűrték a bajt a gravid asszonyok. Volt egy pár hirtelen haláleset is. Ha csak egy járvány hulláma van e nyugatról kelet felé haladó spanyol influen­zának, akkor njár túlvagyunk az általa oko­zott nagyobb kellemetlenségeken. Nem lehe­tetlen azonban, hogy e szeptemberi járvány­hullámot a közel jövőben még egy második járványhullám követheti, az esetben ismétel­ten ki leszünk téve a múlt héten átélt álta­lános spanyol izgalmaknak. Dr. Góbi Alajos. TT

Next

/
Oldalképek
Tartalom