Szatmári Hírlap, 1918. július-december (27. évfolyam, 27-51. szám)
1918-09-05 / 36. szám
„SZATMÁRI HÍRLAP“ Szatmár-Németi, 1918. szeptember lene mond az egyháznak az 1375. szablyban megállapított jogának, amiárt is az egyházra sérelmes. Hogy az egyház miért ragaszkodik ehhez a jogához; hogy miért hangsúlyozza annyira a katholikus nevelést, az nagyon is érthető. Neki kell az embereket az igaz hitre és jó erkölcsre vezérelni. Ezt pedig csak katholikus iskolában látja biztosítva. (Ezen cikk megírása után vettük kézhez Bodnár György kir. tanfelügyelőnek a Szatmári Hirlay „offenzivája“ ellen a „Szamosban“ orott cikkét. Arra lesz alkalmunk a jövő számban válaszolni. Addig is kérjük olvasóinkat, hogy .figyelemmel olvassák el az állami és hitvallásos iskoláról megjelent cikkeinket. Azokban nem rohamoztunk, hanem érveltünk. Amit ott a vallásos nevelésről általában mondottunk, minden gondolkodó Í6tenhivő embernek ; amit a katholikus vallásos nevelésről kifejtettünk, minden katholikus embernek vallania kell.) * 1 2 3 4 A szekularizáció mérlege. Ha gondolkodunk a kath. egyházi vagyon elkövetkezhető kisajátításán, rájövünk, hogy ebből is, mint mindenből a világon, előnyök és hátrányok egyaránt származnának. Szerkesztünk tehát egy hevenyészett mérleget, hogy a szekularizációt kellőképpen megbírálhassuk. Hátrányok: 1. Egy bevált vallási, kulturális és chari- tativ forrás elapadna 2. Az egyházi intézmények megnyc- morodnának. 3. A civil kath. társadalom súlyos egyházi adót fizetne. 4. A kötött föld megnyílnék a zsidók előtt. Előnyök: 1. Megszűnnék egy cim az izgatásra a kath. egyház ellen. 2. Az alsópapság a- nyagi helyzete megjavulna. 3. A civil társadalom jobban kezdene érdeklődni kath. egyházi intézmények iránt. 4. Elkövetkeznék egy visszahatás az egyházon ejtett sérelem miatt. Ha az előnyöket és hátrányokat összevetjük, úgy láthatja valaki, hogy az egyházra háramló előnyök inkább szellemiek ; mig a hátrányok inkább anyagiak. Ezek szerint óhajtani kellene az egyháznak a szekularizációt, mint visszatérést az egyház ősi szegény, de leikies irányához. Ajánlják is nekünk a mi ellenségeink, hogy a nagy egyházi birtokok helyett támaszkodjék az egyház, úgy, mint régen, a katholikusok bőséges áldozatkészségére. Azok az egyházi intézmények, amelyeket semmiből, a hívek áldozatos lelke hoz össze, sokkal ragyogóbbak lesznek. Ez szent ígaz. Csak at az érdekes, hogy éppen ai egyház esküdt ellenségei óhajtják nekünk ezt a nagy lelki fellendülést. ők tudják, hogy miért. Ők ismerik jól az emberi áldozatkészséget. Régen persze csodákat müveit az őskeresztények hite. De hol vagyunk mi ma attól a világtól 1 Mi szeretjük, óhajtjuk, várjuk az egyház átszelle- mülését, csak ebből az átszellemülésből át- semmisülés ne legyen. Mert szép dolog az, építeni az emberek áldozatkészségére. De attól tartunk, hogy aki erre épit, futóhomokra építi Apróságok. Egy mártír... Falumban van egy zsidó, nem sokkal a háború előtt falusi bérelt faházba lakott — most már saját háza van, földje, erdeje. Harmincöt éves ép, egészséges, de harcteret még nem látott, sőt még csak katona-mundér sem volt * rajta soha. Legújabban úgy hallom, hogy ő fogja osztani az állami lisztet — mert a cukron már meggazdagodott ... de azért a demokrata lapok mártírokat keresnek a zsidók köpött . . . 4 A hős. Ha senki, én láttam már zsidó hőst. Ne vonja senki kétségbe kijelentésemet. Bátyúba történt. A perronon sétáltam, egy vonat volt indulóban, túlzsúfolt fülkékkel. Sok katona jött szabadságra. A sok között volt egy zsidó, — valószínűleg valami irodából jött. Ezek a lépcsőre kapaszkodtak. Már jelt adott a kalauz az indulásra, mikor egy anyóka egy nagy csomaggal kezdett felkapaszkodni. A zsidó katona udvarias volt, kinyúlt a csomag után fölvette azt . . . egy pillanat a vo- naftündul s ugyanabban a pillanatban a zsidó ledobja az asszonyt, — A fogoly. Csapon voltam a restiben. Én előttem savanyuviz állott, a szomszéd, asztalnál ülő hadnagy előtt egy hét decis üvegben szamorodni. En nem tehettem, mert keresztény vagyok, kik közül nagyon kevésnek juttatott a háborús konjunktúra valamit, ő ellenben tehette, mivel lehet hogy papája millimos hadiszállító — Már az egész fogadó tele van hangjától. Boldog, boldogtalannak tudomásul kell vennie, hogy ő ép most gyalog érkezett Asztrahánból. Nekem pedig eszembejutnak arcvonásai, ép egy hónappal ezelőtt láttam öt Munkácson. # ^Cséplőgép mellett állottam, mellettem állott a gép tulajdonosának fia, nálamnál sokkal hatalmasabb, csinos ember, arca majd kicsattant az élettől: húsz éves. A gépet négy ember forgatta, három közülök katona — volt. Egy szabadságon volt, miután kétszer megsebesült, másik most jött haza az ötvenesekkel, a harmadik rokkant. A háromból ki nem telne egy ilyen húsz éves legény, pedig ez még harci tüzet soh’ sem látott, de még vezényszóra sem kellett figyelnie. Hogy miért könnyű a magyarázat : Vultúr. Újabb nyomdai drágulás. Csak nemrégiben — julius 1-én — jelentettük, hogy a nyomdai és könyvkötészeti alkalmazottak béremelésben részesültek. Munkásaink szak- szervezeti az elmúlt héten újabban azon kérelemmel fordult a n5unbaadók szövetségéhez, hogy a julius 1. óta beállott drágaságra való tekintettel az összkereset után 25°/o emelést adjanak a munkásoknak. Hosszas tárgyalások után abban történt megállapodás, hogy augusztus 19-ótfil az eddigi 22% helyett 40% pótlék lesz fizetendő külön a munkabér, a drágasági pótlék és a különórák után. Ezen jelentékeny munkabértöbblet, továbbá a pa- pirhiány és a papírok rendkívül nehézségbe kerülő beszerzése és egyre fokozódó áremelkedése ismét csak a nyomtatványok megdrágulását jelenti, éppen azért kívánatos, hogy úgy a nyomtatványokat, mint a papírokat a legtakarékosabban használjuk fél. 25 éves jubileumRácséi Ede kegyesrendi házfőnök 30 éves szerzetesi, 25 éves áldozópapi és tanári és 10 éves házfőnök-lelkészi jubileumát. Szeptember 1-én 9 órakor kezdődött a Szentmise, amelyet, mint ezüstmisét az ünnepelt celebrált Szentgyörgyi Jordán Károly dr. apát kanonok manudoktorságával és fényes segédlettel. Szentmise alatt szentbeszéd volt, amelyet dr. Sehefler János hittanár tartott. ' A Szentmise alatt Vitek Károly, zenetanár szakavatott vezetése mellett a kórus előadásra került Führer C-dur miséje, amelyet műkedvelőkből összeállított vegyeskar adott elő zsnekiséret mellett. Offertoriumra „Pie Pelioane“. o. darabot énekelte a dalárda. " A Szentmise után az eziistmisés pap áldást osztott. 11 órakor a Nagykárolyi Kath. Legényegyesület dísztermében ünnepi gyűlés volt az ünnepelt tiszteletére. ^ Az ünnepelt nevére közadakozásból egy alap létesült amelynek neve „Récsei alap“ amelynek kamatait egy szegénysorsu jó viseletű és szorgalmas elemi iskolai tanuló fogja élvezni. A múlt héten felháborodva állított be hozzám egyik jóbarátom. Arca dúlt volt, mint a rohamra induló katonáé; kezében piszkos zászlót lengetett, amely jobban megnézve a „Szamos“ c. zsidó újság 206. száma volt. — Olvasta — kezdi tragikus haraggal — a durva támadást ? (Én nem olvastam ; de azért egykedvűen szittam tovább szivaromat. Csak amolyan kurta-szivart; mivelhogy nem vagyok hadseregszállitő. Sem hadsereg-szállítókat védő cikkszállitó). / — A Szamos megint gyalázatos módon kezdi ki. Tudatos ferdítéssel vádolja meg. Meddig fogjuk mi még tűrni, hogy felelőtlen emberek a becsületünkben gázoljanak ? Meg kell indítani rögtön a sajtópert!“ (Vártam, mig a vihar kitombolja magát ; azután olyan lágyan szált el a szavam, mint a szivarfüst): — Barátom! Az én perem meg van már nyerve. A Freund-ügyben is tudta mindenki, hogy nekem van igazam. Most is aki olvasta a Szatmári Hírlapot, látja, hogy a Szatmári Termény és Hitelbank ügyében sem „tévedtem.“ Mintahogy a Szatmári Kereskedelmi Részvénytársaság dolgában sem tévedtem. Nagyon, nagyon keserű igazságokat mondottam : Látja, ez az. Értse meg: Ha a héberek engem dicsérnének, becstelen embernek tartanám magam. De mivel támadnak, jele, hogy jól végeztem a dolgomat. Emlékszik ? Prohászka (mivel nem értették) kisisten volt a zsidó sajtóban. Egyszer aztán úgy beszélt a zsidókról, hogy az iskolát be nem fejezett zsidó-firkászok is megértették. És mi lett ? Tegnap még kisisten volt; ma tudatlan és hazug. Érti? Jó nekem Prohászkával egy sorson lenni. Mert nemcsak azt kell nézni, hogy mit mond valaki; hanem azt is, hogy ki az a valaki. Ugy e akárkitől nem érhet becsületsértés ? r Csak az a csodálatos, hogy van még
