Szatmári Hírlap, 1918. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1918-06-13 / 24. szám
,SZATMÁRI HÍRLAP“ katholikua egyetemi hallgató is, aki itthonmaradt, megosztja a magyarság közös sorsát : hasul, tengődik és éhezik. Félő, hogy azok az idegen halászok, akiknek pénzük bőven termett a háborúban, hálójukkal majd közelférkőznek az éhező magyar tanulóifjúság leikéhez. Ezért kötelességünk ma áldozni tehetségünk szerint a mi szegény fiainkért, a magyar kultúráért, a magyar jövőért. A nagy ügynek nagy szószólója volt Prohászka püspök. Prohászka püspök szavai szerint „a hitnek s hite/lenséguek, a hazafiságnak s a uemaetköziségnek harca kiterjedt most már az élet egész vonalára s folyik minden fegyvernemmel. Lélek és lelketlenség, terror és Bzrrvezkedés, szeretet és gyűlölet, csábítás ós hithüség ütközik e harcokban. A szabad- kőaaivesség felhasználja az egyetemi ifjúságnak szorult anyagi helyzetét is s a mostani nagy drágaságot; nagy áldozatokkal siet felkarolására s ez által megtévesztésére és •ltántoritására, Értse meg hát mindenki s elsősorban a keresztény társadalom, hogy mi minden forog kockán s ha tud milliókat áldozni a sajtóért, a betűk ólomkatonáiért: ne áldozzon kevesebbet a hit s haza reményért, az egyetemi ifjúságért.“ A mi jó lelkű püspökünk szintén ékesen, nagyon ékesen szólott az ügyhöz : Belenyúlt pénztárcájába és kivett belőle 20 drb. ezrest. Pro iuventute catholiea ! Úgy látjuk, az egyházmegyei papság felszólítás ós buzdítás nélkül is lelkesedve főpásztora nemes példáján bőségesen küldte meg koronáit az „ Alkotmányinak a kath. ifjúságért. Jelen számunkkal mi is megnyitjuk a gyűjtést a kath. egyetemi ifjúság javára. Eddig hozzánk a következő adományok folytak be: Láng Antal dr. tb. kanonok, h. rektor ........................ 50'— K Há mon Róbert p. kamarás p. irodaigazgató ..................................100'— „ Ko váis Gyula dr. kép. igazgató . 100'— „ Pakocs Károly szenlsz. aljegyző . 20'— „ Czumbel Lajos dr. theol tanár. . 20'— „ Nyia2tor Zoltán dr. püspöki szertartó 20'— “ a világa, eljön látni napsugaras rónát, szabad, végtelen mezőket, kelepelő gólyát. A magyar fiú meg, aki egen és földön kívül nem látott egyebet, élvezi majd a zajgó vagy ringó, bűbájos, illatos tengert. És majd ha haza mennek, elviszik magukkal, valahol a lelkűk gyökéri mélyében, a gondolatot, amelyből egy életen át élnek : Az is szép, Istenadta ország. Az is jó, Istenadta nép. .És kettőnk fölött, mint közös édesapánk, egy ■seretettel őrködik: a király. Ebbe az örömbe panasz is vegyült. Mikor mi elküldjük a gyermekeinket, nemcsak pihenésre, nemcsak táplálásra indítjuk útnak, hanem íóleknevelósre. És halljuk, hogy a gyermkeket szociálisták toborozzák össze, hogy a felügyelőnők kiválasztása Buchinger Manónéra van bízva. És Buchin- gerné nagy unszolásra 600 felügyelőuő közé kegyes volt bevenni 20 kimondottan ka- tholikust. Hatszázból húsz 1 Királyi gondolat 1 Hogy eltorzulsz te, amikor a tudtodon kiviil leszállítanak a íródon rágó Manók lelketlen leikébe! Ü) Tarlózás. Az olaszzok egy hosszú {cédulát terjesztenek katonáink között, repülőikről dobálván azokat öt nyelven is az osztrák-magyar seregek nyakába. A magyar nyelven küldött izenet a maga ékes eredetiségében a következő : Az osztrák hadseregnek összes katonáinak ! A nagy offenziva. amebjet az Osztrákok és Németek Franciában kezdtek nem érte el a célját. A Németeknek az előre- vonulása megállítva volt a Franciák és Angolok vitézsége által. Öt száz ezer németek és Osztrákok estek a harcterren a német császár divatlan ambíciója miatt. A mészárlás folyik és a káizór más osztrák hadosztályt, hogy halálra vezesse. Csehországban, Morvában, Horváthor- szágban ós Boszniában nemsokára a forradalom fog kitörni. Oracacban, Napacban, Ubdinában ostromló állást volt izentve. Az egész birodalomban a hiányság uralkodik : a lisztporció újról volt kisebbítve és a népesség éhessógtől hal meg _jr * • -t-t~ 'iwrnmr réetrzták- a'tegjo^rmük.“ A magyar cionisták lapja: a „Zsidó Szemle“ a a szocialistákra hízelgő következő hírt hozza a galíciaiak érdekében : „A galíciaiak. Április közepén távozni kell az összes galíciai menekülteknek, A rendőrség teljes eréllyel végzi a munkáját. A dologgal az itteni zsidók nem türődnek, csupán a dolgozó s becsületes munkával kenyerüket kereső galíciaiak érdekében felszólalt, nem az orthodox vagy neolog iroda, nem az orthodox, vagy neolog hitközség, hanem a — szociálista „Népszava“. Hát nincs igazuk az anteszemitáknak, hogy a szociálisták a legjobb zsidók ?“ * Özönlenek Nagyváradra a kaftánosok. Igazán érthetetlen az a könnyelmű gondos kodás, mellyel a hatóság, különösen a rendőrség a galíciai idegenekkel szemben eljár, minden utón és módon huzza ós halasztja a gyökeres és szigorú intézkedés foganatosítását, hogy végre megtisztítsa Nagyváradot ezektől. A bejelentési hivatallal készíttet kimutatást a galiciaiakról, holott köztudomású, hogy ezek nagy része minden bejelentés nélkül él itt. Most egy más dologra hívják fel a figyelmünket. Napról-napra a debreceni és érmihályfalvai 25—30 turnusokban érkeznek a kaftános idegenek ós a hatóság nem törődik vele. — Nagy csomagokat cipelnek és senki sem kérdi, mit liferálnak, anélkül, hogy egy fiillér behozatali vámot fizetnének. így népesedik szegény Nagyvárad. * Hadiszállító, aki naponta egy milliót keres. Az osztrák delegáció badseregszállitás- ügyi albizottságában Schlegel keresztényszocialista képviselő szóvátetto Wechsler Bernát konzervgyárosnak több magasállásu egyén előtt tett azt a kijelentését: — Nem tehetek róla, akár akarom, akár nem, naponkint egy millió koronát keresek. Kérdést intézett a kormányhoz, igaz-e •z éi »menyiben igaz, mivel indokolja, hogy egyetlen egy szállítónak a háború kitörése óta egy és egyharmad milliárd keresetet juttatott. Ä Központi Sajtóvállalat R. T. alakuló közgyűlése, A keresztény sajtókérdóe nsgystilü megoldása céljából szervezett Központi Sajtó- vállalat r. t. junius 12.-éd délután öt órakor tartja alakuló közgyűlését a budapesti régi Országházban. Tárgysorozat : 1. Elnöki megnyitó. 2. Az alakulás ismertetése. Ünnepi beszédek. 3. Az igazgatóság kinevezése. 4. Az alapszabályok ismertetése. 5. Az alaptőke felemelése s e célból az alzpszabály módosítása. Ezzel a gyűléssel uj korszak kezdődik a magyar keresztény sajtó történetében. Az a sajtó, amelynek hivatása lesz áj, boldog, gazdag, magyar kereszténységet teremteni, a most megalakuló részvénytársaságban kapja meg impozáns szervezetét. A Központi Bajtóvállalat országos mozgalma a keresatény sajtó kérdését rövid három hónap alatt országos kérdéssé tudta tenni és hogy ee az országos kérdés elsőrangú megoldást fog nyerni, arra sajtóvállalat anyagi és erkölosi tekintélye garanciát nyújt a magyar kereszténységnek. A vállalat részvényjegyzése ma 9 milliónál áll s az alaptőkét legalább 10—12 miilióra fogják felemelni. A részvényjegyzések tovább folynak október 15.-ig. Egy drb. részvény 25 korona és hozzá 1 korona szervezési költség számítandó Mindenféle nyomtatványt készséggel küld a Központi Sajtóváilalat Szervező Irodája: Budapást, IV. Harisbazár 1. félemelet. ________Szatmár-Németi, 1918. június 13._ Min denütt jó, de legjobb itthon vagy Braun Bernát szabadsága, — Igaz történet. — — Történt az Urnák 1918. esztendejében, május 30-ának éjszakáján, Szcbolcs vármegyének Tiszabiid községében. A dolog úgy esett, hogy Braun Bernát polgárt, aki foglalkozásra nézve — no persze hogy kereskedő, — a haza hivó szózata szintén katonának hívta. Csakhogy persze az a katonásdi nem épen kellemes, különösen így háborús világban. Azt is jól tudta Braun Bernát, hogy az olasz front sokkal kellemetlenebb, mint a tiszabüdi. Nehogy tehát valami kellemetlenség történjen, hát 1916. március 24-én hazajött Bernát. Nüná, majd szépen megy ő az olasz frontra! Hogy ő rohamozza a 2000 méteres hegyeket. Szépen. Különben sem volt ő soha olyan hirtelen ember . . . Szóval Braun Bernát hazament Tisza- büdre három heti mezőgazdasági szabadságra, lévén ő jövendőbeli földssur és szakértő mezőgazda. A három hét hamarosan latelt. Braun Bernát dilemna előtt állott: bevonuljon-e, ne vonuljon-e? Tudta, hogy a hazának szüksége van minden katonára, s Braun Bernát honáért dobogó szív* vágyott szolgálni a hazát, — de mezőgazdasági gondjai meg földjéhez kötözik, — lévén neki földbirtoka három négyzet méter a tiszabüdi izr. temetőben. A borzasztó lelkitusakodá« végre is ágyba döntötte Braun Barnátok A sok gondolkozásban hátgerincsorvadást kapott. Öiz- szeköttetésben lóvén ugyanis a gerinevelő az agyvelővel, — a sok gondolkozás ós lelkitó- pelődés gondjai az agyvelejóről leszürődtek a gerincvelőre, mint a hogyan az orvosi tudomány megállapította volt a 13. században. Szóval Braun Bernát ágynak esett s 1916. április óta nyomja az ágyat, — szakadatlanul sorvadoz a hátgerince. Katonáék pedig hiába keresték Berná- tot, — Bernát ágyban maradt sorvadó hátgerinccel és bánatos szívvel. Á vitéz 82. gyalogezrednek végre is számolni kellett avval a nagy veszteséggel, hogy infanterist
