Szatmári Hírlap, 1918. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-17 / 3. szám
POLITIKLAJ ÉS TÁRSADALMI L.AP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Bgé» érre 10 K — í. Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 . — „ Egyes sitim ára 20 fillér. Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 8 dollár Végre !! Két felkiáltó jelet teszünk ezután a kitörö sóhajtás után, mely minden keresztény magyar ember leikéből fakad arra a hírre, hogy nagynevű mágnások, főpapok, tudósok kezükbe vették az ügyet, a keresztény Magyarországnak modern, versenyképes, hatalmas sajtót teremteni! Még kere-sztónyi türelmünkkel sem magyarázható meg, hogy évtizedes szégyen- teljes állapotaink mellett eddig csak siránkozni, panaszkodni, méltatlankodni tudtunk, de tenni nem. Mienk az ország, mienk a népe, szellemi és anyagi kinoseink birtokában évtizedeken át tétlenül néztük közszellemünk teljes megfertőzését, a közvélemény meghamisítását ! Töredékek ültek a nyakunkra, a pénz hatalmával, az üzleti érzék fensőbbségével megteremtették, fejlesztették a nem keresztény sajtót, mely behálózza az egész országot, céltudatosan tör a maga önző céljai felé, lassan, de biztosan mérgezi meg a keresztény magyar nép gondolatvilágát, erkölcsi, vallási, és szociális felfogását. A pénz sajtója ügyes manőverrel először is szembeállította a keresztény felekeNemzetiségi törekvések Oroszországban. A világháború rettentő súlya alatt as Oroszbirodalom, ez a legyőzhetetlennek vélt kolosszus is, nagy megpróbáltatásokon megy keresztül. A cárizmus kemény keze által összetartott birodalomban a bomlás jelei mutatkoznak . . . Miklós cárnak ez a felszabadító háborúja, melyben a népek függetlenségének kivívását hirdette, Oroszországot illetőleg veszélyes útra terelődött. A jelszó nem vált be, a festett kép, melyet megtámadásunkra csak ürügyül használt, megelevenedett. A leigázott népekhez intézett kiáltványa Oroszországban is viszbangra talált. Pedig erre ellenségeink nem számítottak 1 A képmutatóknak legelső sorban az ő elnyomott nem orosz népeiknek felszabadításával kellett volna kezdeniük a dolgot. De ezt nem tették meg. Magukra nem tartották kötelezőnek a hirdetett igét s ez megbosszulta magát. Oroszországnak elnyomott idegen népei az orosz államban ellenségüket lesték s kell, hogy most is lessék. S most amióta a forradalom a cári hatalmat elseperte, azóta az uj forradalmi kormánnyal szemben fokozottabb mértékben követelik függetlenségüknek, szabadságuknak elismerését s érvényesítését. Nem tűrik már tovább, hogy nagyobb számarányuk dacára önrendelkezési joguktól meglegyenek fosztva. S mert tudják, hogy az Oroszbirodalom kebelén belül jogaikat nem gyakorolhatják, ezért önálló államokat iparkodnak alkotni. E tekintetben legtöbbre vitték már a finnek. Finnország, mely a győztes orosz fegyverek nyomán 1809,-ben Oroszországhoz csatol látott, idők folyamán önkormányzatát Felelős szerkesztő Ratkovszki Pál. Laptulajdonos A íiLATMAB - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. zeteket, közöttük torzsalkodást, viszályt szított, közben maga a zavarosban halászott. Kést szegez minden közéletben szereplőnek a torkára, ki a maga keresztény mivoltának megfelelően akarja élethivatását betölteni. Próbáljon egy ilyen ember jogos sérelmeinek gazdag tárházából csak egyet is nyilvánosan hangoztatni, másnap már egy egész csaholó falka lesz a nyomában, letép róla minden tisztességet és iróniával felebbezhe- tetlen Ítéletet mond. Hova felebbezzen a magyar keresztény közvélemény, mikor nincsen olvasott keresztény sajtó ? A keresztény sajtéra szükség van, mert ez az eszmék, elvek és világfelfogások üt- közőterón eldönti a harcot. Amely szellemi irányzatot a sajtó véd, az ha még olyan helytelen, hamis és gonosz is, diadalra jut; viszont amelyet a sajtó nem támogat, az elvész, lesiklik, háttérbe szorul, ha százszor igaza van is, ha ezerszer magában foglalja is a nép, a nemzet, a család s az egyedek boldogulásának kulcsát. Magyarország lakosságának 95 százaléka keresztény és a magyar sajtó 95 százaléka kigunyolója a keresztény világnézeteknek! És igy az 5 százalék uralkodik a 95 százalékon. Mi keresztények, mintha analfabéták volannyira elvesztette — különösen II. Miklós cárnak líi09. év végén kelt rendelkezésével, mely szerint a finn törvényhozást s közigazgatást teljesen az orosznak rendelte alá, — hogy már Oroszországnak többé nem önálló országa hanem csupán privilégiumban részesített provinciája lett. Napjainkban azonban keresztül vitték már, hogy a forradalmi Oroszország tanácsa tárgyalásba bocsátkozott velük a finn köztársaság elismerését illetőleg. Sőt már azon módozatok megbeszélésénél tartanak, melyek a független finn köztársaság és Oroszország viszonyát közelebről meghatározzák. A lengyelek tőlünk várják teljes szabadulásuk óráját. Az 1831.-iki lengyel forradalom elnyomása óta elvesztett szabad hazájukat jelenleg akarják visszaszerezni. Nem akarják többé az 1842. évben lótesitett „Organikus statútum“ szerint rendelt közéletet. Nem kell nekik az olyan tartomány, melyet a cár által kinevezett helytartó kormányoz s egy kirendelt államtanács vezet, hol az 1885 i törvények értelmében a hittan tanítás kivételével az iskolák nyelve orosz. Független hazára vágynak, melynek feltámadását szép reményekre jogosultan várják, amióta a központi hatalmak országukat az orosztól felszabadították és a lengyel kormánytanács működését megkezdte. A litvánok, kiknek sorsa az 1569. július 1-ón Lublinban megalkotott lengyel-litván unió révén a lengyelekével azonos, szintén szabad államukat óhajtják feltámasztani. Svájcban székelő nemzeti tanácsuk, melyet a Litvániában, Oroszországban, Amerikában lévő összes litván szervezetek, a litván nép legA szerkesztőség»! és kiadóhivatal: illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Fözmány-sajtó (Iskola-utca ő. sz.) címre küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri kDzláse ■ korona ---------------- Nyllttér sora 40 fillér. ---------------Megjele nik, minden cstttörtökSn. nánk, vagy mintha nem ismernék a nyomtatott betű hatalmát, egyszerűen lemaradunk a versenyről, napról-napra zzebrevágjuk az inzultusokat, melyek hitünket, erkölcsi értékeinket, sót anyagi érdekeinket érik. Teremtsünk modern, versenyképes, hatalmas keresztény sajtót! Még nem vesztettünk el mindent, még jókor jön a keresztény magyar szellemi kiválóságoknak ez a vészkiáltása : megértő lelkeket keresünk hozzá 1 A folyó óv április 18-ig megalakul a fővárosban a „Központi Sajtóvállalat R. TA Egyelőre három millió korona alaptőkével, melyből egy millió koronát már az alapítók letettek. A többit 25 koronás részvényekkel a keresztény magyar nép kezébe tazzik le. Minden vármegye gócpontján helyi bizottságok alakulnak, melyek a leglelkesebb agitációval segítik elő a részvényjegyzést. A budapesti előkészítő bizottság a szatmári központ tanácsának megbízottjává Figus Albert városi főszámvevőt kérte fel, ki ezt a megbízatást készséggel elfogadta és a helyi bizottság működését rövidesen megkezdi. A múlt vasárnapi Karitász közgyűlésén Figus Albert főszámvevö cikkünk szellemében fel is szólalt, lelkes hangon hívta fel a főbb képviseletének tettek meg, azon nyilatkozatot adta ki, melyszerint a litván nép már most szabadnak tekinti magát s feloldva érzi magát az orosz államhoz való minden kötelék alól. Hivatkozva az oroszok által is elismert elvre, hogy az összes népek maguk illetékesek dönteni sorsukról, a litván nép is jogosan és ketelességszerüen sorsának intézését maga veszi kezébe és egyben kéri a hatalmakat, hogy függetlenségüket ismerjék el. Hasonlókópen járt el az esztek nemzeti tanácsa is. Sőt ez keresztül vitte azt is, hogy a pétervári kormány Narva városát s más területet átengedett neki. Ki akarnak válni az oroszbirodalomból az említett népekkel egyetemben az ukránok ie, hogy az oroszok nyomását ne legyenek kénytelenek tovább elviselni. Ez a harminc milliós nemzet, amelynek az oroszétól különálló a nyelve, történelme, és műveltsége, ez volt eddig Oroszország legnagyobb nemzetisége. Maga a nép szláv nép, mint a lengyel, de a nyelve épen úgy elüt az orosztól mint a lengyelé. Nyelvének szerkezete a nyelvtudomány szerint a déli szláv nyelvekhez áll legközelebb. Sőt sokan elszlávosodott turáni népnek tarják őket, mint a bolgárokat. Legfontosabb azon körülmény, hogy ők maguk sem éreznek egyet az orosszal s arra törekesznek, hogy politikai szabadságuk eszméjét, mint állami-nemzeti individualitást megvalósítsák. Vissza szeretnék állítani régi birodalmukat, melynek élén a kievi nagyhercegek állottak és amelynek határai a galíciai San folyóig, keleten Donig s délen a Fekete tengerig terjedtek. Vissza akarják állítani
