Szatmári Hírlap, 1918. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1918-05-23 / 21. szám
jgisatiaár-Németi, 1918. május 23. SZATMÁRI HÍRLAP 3 Arra kérem a jó Istent, hogy részesítse különös oltalmában és segítségében a Nagy- méltóságú püspöki karnak közöttünk levő két kiváló tagját s engsdje meg, hogy as ősi koronázó város Székeafehérvár lánglelkü püspökének, a Krisztusi azerotat nagy apostolának az emberek üdvére siánt munkás életét még igen sokáig élvezhessük ; szeretve tisztelt főpáezlorunk pedig — kinek működése közismert, kinek meleg szive híveinek lelki vágyaival és mindennapos életük sok nehézségével mindig összedobhat), aki a püspöki karnak Nesztora s as egjházfejedelmsk társaságának kimagasló tagja — a aeatmári egybésmegyót isteni jogon az embsri kor véghalsráig kormányozhassa. Majd még Figui Albert, városi főszám- vevő, a Karikás# alelnöke üdvözölte ae ünnepeltet, kívánva, hogy adjon as Isten a Ka- ritáaznak sok hasonló lelket. Mi a magunk, részéről meleg szeretettel köezöntjük őt esen magas kitüntetése alkalmával s kívánjuk, hogy példája mint fényszóré világítson hitvallókban, még oly szegény társadalmunkban. Tarlós»«. Á meximiláe. A Gyáriparosok Orsságos Szövetsége kijelentette, hogy as egyes ipar- eikkekaél a legnagyobb árakat megállapítani a termelés költségeinek eltérő velta miatt lehetetlen. Es a kijelentés ingó alapon áll. Ni»«s árucikk, melynél a termelés költségei mindenütt aaonosak lennének; maximális áraink mégis bőven vannak. S mit szólna a Gy. U. Sz. ahhoz, ha mi érvelését elfogadva, ez alapon a mezőgazdasági termékek raaxi- mális árának megszüntetését követalnők ? Pedig ki meri mondani, hogy esek termelő költségei eltérő talajén, különböző művelési módok, drágább vagy olcsóbb hitel és munkaerő mellett azonosak lehetnének ? De lehet-sas egyenlő nyereség biztosítása döntő ott, hol a nemzeti érdeknek kell érvényt szerezni? Vették-e est valaha a mezőgasda- sági maximálásnál figyelembe ? Nem a legnagyobb egyenlőtleneég uralkodik-e akkor, amikor a busát, szénát, marhát felülről diktált álakon elssedik, egy pár cipőért pedig 300—350 koronát, egy öltő ruháért 1000—1300 koronát követelnek tőlünk ? Mi alapon akarják tehát a gyárosok a maguk profitját fen- tartani sértetlenül, mikor a gazdától elszedaek jóformán mindent? * Hírlapírók ét demokraták. Fényes László a nyíregyházi kerület gszdáinak képviselője, továbbá Véssonyi Vilmos, Pelhő S-ndor ó% Bródy Ernő, aznt körülbelül az egész dalnok reta párt tagjai között legutóbb éles és n képviselőn** méltóságával meg nem egyes- hstő kifejezésekben gazdag pörlekedés folyt le. A bérenc, rágelmasó és hazug kifejezések tue*istámra röpködtek a képviaelőbáx arsnyoe csarnokában, bemutatva tat, milyen hang fog majd ott uralkodni *kkor, ha a a modern erkölcsök tiastaletbsn mit sem tartó apostolai nagyobb tsámban fogják elfoglalni szokat a székeket, amelyekről más hangon beesőitek az elmúlt idők egyszerű, de a helyzet komolyságától áthatolt tiss- tességtudó férflai. * Kvattay Jenő ét Wtiu Manfred. A Magyar Tudományos Akadémiában eioketlan érdeklődés kitérte a Wahrmann alapítványból kiadandó aranyáramnak torsát, mely oly magyar állampolgárnak van szánva, aki a kereskedelem terén, akár a tudomány fejlesztése, akár az ide vonatkozó intézmények előbbravitele és fölvirágoztatása szempontjából a legragvogóbb érdemeket szerezte. A bisottság, melyben Matlekovits-on és Gaál Jenőn kivid Concha Győző, mint elnök vett részt, az aranyérmet a Duna hajózása, általában a folyók ssabályozása körül elért érdemeinek elismeréséül Kvassay Jenőnek ítélte oda. Eszel szemben egy másik áramlat, mely csodálatos módon a műegyetem tanári kara kebeléből nyárt erőt és támogatást, Weiss Manfrédet, a csspeli lőszergyár boldog tulajdonosát akarta a díjjal megtisztelni. Hoseszu érvelések, a dolog részleteire kiterjedő előterjesztések után a döntésre hivatottak többsége mégis Kvassay Jenőnek ítélte oda as aranyérmet. Igaz is, hagyjuk meg csak a a pénznek a hatalmat és aa élet élvezetét, ne adjunk neki dicsőséget is. Ha már any- nyira mentünk, mint a zsidók a pusztában, hogy aranybálványokat emeltünk, legalább őrizzünk meg annyi emberi önérzetet, hogy ne imádjuk azokat. Aforaimák. Ila mi annyira keresnők aa egyetértést egyináscal, mint a zsidókkal, régen nyert ügy iink volna. * Többet árt a gyávaeág, mint a vakmerőség. * A visszavonulás sohasem győzelem. * Nem kall attól félni, hogy féljenek tőlünk. * Bizoayos sebeket nem leket balzsamos kenettel gyógyítani, eaak vágókéitól. | * Beesületesebb egy nyill szó, mint egy kocsiderék diplomácia. * Balga ae, aki oselckodeteiért elismerést as sllenféltől vár. * Jobb ma szúrni, mint holnap agyon- vsrstai. * Aki fél, fusson el békében, de ne vigyen magárai másokat. * A katholikus ügy megveti a négyszemközt igazatadó Nikodémusokat. * Krisatus azért hagyta magát keresztre feszíteni, hogy mi ne hagyjuk magunkat. HÍREK 1918. év május hó 1.-én uj előfizetést nyitottunk a Szatmári Hírlapra. Mindazokat, akik hívei is barátai lapunknak, •»úttal it felkérjük, szíveskedjenek minél több előfizetőt szerezni a Szatmári Hírlapnak, hogy nagy és nehéz feladatunkat zavartalanul továbbra is vége»htssük. Azokat a tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük december hó 1-én lejár, kérjük, hogy előfizetési dijaikat mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert a papirhiány miatt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy felesleges példányokban nyomathassuk. Papesentelés, primicia. Amikor reménykedve várjuk, hogy a termésed nemsokára aranykalászokban megörvendestet zsengéivel, a kegyelem már megtermetté a ssatmári egyházmegyének esévi primieiáját. Főpásztorunk folyó hó 18.-án ezentelte áldo- zópapokká a szatmári aBeminárium három végzett növendékét: Fitchsr Jánost, Litii Jánost és Helltr Ernőt. Fisehsr pünkösd vasárnap mondotta el első szentmiséjét Mezőfényen, Hellor folyó hó 2ő.-án fog primici- ázni Szatmáron a Kálvária templomban, Lini pedig Űrnapján Csanáloson. — Isten áldása legyen uj munkásain! Bérmálás. Gyengélkedése dacára, csérben is megtartott* pünkösd vasárnapján a bérmálást agg főpásztorunk az ünnepi szint öltött saákesegyházban. Ez alkalommal mintegy 300 bérmálandóra szállott alá a pünkösdi Lélek. ünneplés. Meleg ünneplésben részesítette Erdőd közönsége a múlt vasárnap szeretett főszolgabiráját, bulyi és jékei dr. Jékty Istvánt abból az alkalomhói, hogy a pápa a Szent-Gergely-rend középkeresztjével tüutette ki. Láng Ferenc esperes üdvözölte a község nevében, amire az ünnepelt meghatottan mondott köszönetét. Erre ének és zeneszámok következtek, majd as erdődi apácák kedves találékonysága naiv hamunipőke-tán- cot, virágos anagramna-játókot mutatott ba a zárda növendékeivel. A családias jellegű ünnepélyre Szatmári-ól ie többen rándultak le Erdődre az ünnepelt barátai közül. Lelkész! kinevezés. Papp Antal püspök kinevezte Boksay Emil Ungvár váróéi segédlelkészt Ungvár székesegyházi s. lelkéssaé és a főgimnáziumba a ruthén nyelv h. tanárává. — Demjanovist Péter booskó- rahói lelkészt a rabói kerület ügyvivő ruá- sodesperésévé. Falnesy Árpád koltasaminiesteri államtitkár. A hivatalos Itp keddi száma kösli Felüt tg Árpád nagykárolyi képviselőnek kultussminissteri államtitkárrá való kinevezését. Rendőrségi kinevezés. Jékeg Sándor főispán Oláh Gyula tb. rendőrtisstet kine- veste téayleges rendőrtisztté. Oláh Gyula eredményes tevékenységével rászolgált erre as előléptetésre. Viabefnlt diák. Balog Endre a ref. gimnázium hetedik osztályának diákja kedden délután több társával együtt fürdött a Szamosban, a vasúti bid feletti részen. Úszni tudó társai előre mentek, Balog pedig, aki kevéssé tudott uasni, utánuk lábolt. Ekösben örvénybe került, az ár elkapta és a vasúti bidig sodorta. Holttestét a vasúti hídnál fogták ki és beszállították a kőzkérház halottas básába. Kitüntetés. Őfelsége Berzevicey Zsigmondot, a munkácsi hegyvidéki kirendeltség volt vezetőjét orsságos gasdasági főfelügyelővé nevezte ki e egyben neki a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományosta. Előléptetések a 12. honvéd gyalog- esredben. A Rendeleti Közlöny közli, hogy a tényleges állományban botfalusi Both Gyula őrnaggyá, Udvari Jané, Paul Oktá- vián, Egrossy Gábor főhadnagyokká, Kerekes Béla hadnaggyá, Sstrohák László, ősz István haduagyokká ; a tartalékban : Morháss Gyula, Dengyá Érni, Gyulay Béla, Wászer Samu, Kirschner János, Demdely József, Melniesuk Géza, Roos Sándor, Karmán Béla» Schäehaer Sándor, Bekotey Sándar, Labo- viea Emil, Domahidy László, Neufeld Sándor, Mikes Vibnos főhadnagyokká, Rene* Antal gaaéászati tisst hadnaggyá; a szolgálaton kívüli visaonyban, Tatár István főhadnaggyá, a népfelkelésnél Balogh Ferenc», Gáti Gyula, Siaplonczay János, naokessi és haraszti dr. Harassthy Béla, Boromisza Tibor srásadosokká és Mezei Jakab hadnaggyá léptek elő. Előléptetés. Filőlát Gézát a m. á. v. debreceni üzleívesetőségánik ellenőrét, főellenőrré léptették elő. A barakkérház főorvosának elhelyezése. Dr. Hruby Ottó törzsorvost, a szatmári barakk-kórhás parancsnokát elhe- lyasték Siatmárról. A taeh származású törzsorvos magyarellenes magatartása sok visszatetszést keltett Ssatmáron. A nagyváradi főiapán halála. Ember Gésa, Nagyvárad város főispánja a fővárosi pnrkszanatóriumban bélcsavarodás folytán meghalt. Ember Géza főiepán Huszton, Má- ramaros megyében született. Ötvenöt éves volt. 1901-ben lett törvényeséki biró, majd mint viesgálóhiró teljesítette felsdatát, asután mint tanácselnök, táblabirói rangot nyert. Városi főispánná 1917. évi augusstus 22-én nevezték ki. Áthelyezés. A kereskedelemügyi minisster Steiner Zsigmond királyi mérnököt a közszolgálat érdekében Budapestre áthelyezte és további szolgálatiétól™ a vezetése alatt álló minisztérium I. A. (magasépitészeti) ssskosztályba osztotta be.
