Szatmári Hírlap, 1918. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1918-03-14 / 11. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1918. március 14. sokban esehek ülnének s ezt nekem szó nélkül kellene néznem. És ha ez az uralkodó faj türelmetlenül kezelné a maga hegemóniáját s lebuktatni igyekeznék mindenkit, aki nem az ó szekerét tolja, akkor kifejlődnék Magyarországon az antipánszlávizmus s ez az irány jogosult lenne. Miért méltatlanság tehát az, ha nem szeretem a szemitokráciát ? De a keresztény publikum annyira narkoti- zálva van, hogy még az antipánszemitizmust, sem meri követni, mely azt akarja, hogy a magyar legyen olyan, mint a zsidó s ebben az értelemben antiszemita. Azt vágják fejünkhöz, hogy akciónk klerikális akoió, sajtónk a papok sajtója lesz. Erre is megadom a feleletet. A bécsi »Die Zeit“ cimü lapot Gündemann zsidó rabbi alapította. Ez ellen nino3 kifogás, de ha katholikus papok részt vesznek egy keresztény sajtó megalapításában, akkor kiabálnak a pánsze- miták: „Bangha páter lapot gründol“, „Klerikális lapalapitás. Akár Banghának, akár másnak hívják azt a papot, ai csak kötelességét teszi és jól teszi, ha részt vesz az 6 népét megmenteni akaró akcióban. Mért lenne a katholikus pap kizárva, hogy a sajtó terén munkálkodjék ? Minden jött-ment lehet iró, de a pap nem. Ebből lehet látni, hogy akarják narko- tizálni a kereszténységet. Ezeknek megnyugtatására kijelentem, hogy nem papok fogják vezetni a lapot, magam se veszek részt benne. Három évvel ezelőtt követelték, hogy csináljuk meg a katholikus sajtót s most a szemi- tokrata lapok toporzékolnak, mert megcsináljuk. Igaz, hogy a papoknak az igehirdetés a kötelességük, de az igehirdetésre nem elég a szószék, az igét az újságban is hirdetni kell. Milyen sajtót akarunk létesíteni? Modern pártfeletti és oóltudatos sajtót. A lapnak fürgének kell lenni s úgy legyen megcsinálva, hogy mindenki olvasni legyen kénytelen, mert a legjobb magyar újság. Ezért van szükség nem ezrekre, hanem milliókra. Főpapjaink, káptalanaink nagy áldozatokkal vesznek részt a lap alapításában. Nagyvárad püspöke fejedelmi bőkezűséggel 100000 koronás részvényt jegyzett, részt vettek a jegyzésben a többi főpapok is, az esztergomi prímással élükön, aki szintén 100,000 koronát jegyzett, az egri káptalan 210.000, a pécsi 150,000 koronát jegyzett, ott vannak a keresztények a társadalom minden rétegéből, a görög katholikus papság is lelkessn csatlakozott az akcióhoz. „A Sajtó“ cimü lap egy rikkancsa az országház előtt árulta a lapnak azt a példányát, mely az uj lap alapítását hirdette. Egy snájdig tábornok vett tőle egy lapot, s mikor elolvasta, hogy miről van szó, vett még hét lapot s kiragasztotta az országház ajtajára. Arra kell kérnem, ne maradjanak meg a puszta lelkesedésnél, hanem jegyezzenek sajtórészvónyt. Három tanácsot adok, amiket abc rendben sorolok fel: A) Adj! Jegyezz I Nem többet, mint tudsz, mert huncut, aki többet tesz, mint amit bir. B) Beszólj rál Ne csak a te obulusaidat add le, hanem kérj aláírási ivet s beszélj rá másokat is, hogy ők is jegyezzenek. Itt különösen a nőkre számitok, akiknek nagyszerű fegyver áll rendelkezésre, melyet osodásan tudnak forgatni, mikor egy uj kalapról van szó s kérem, hogy ezt a pompás rábeszélő hangszert állítsák a legszebb cél szolgálatába. C) Cáfold meg az ellenvetéseket, a kibúvókat, amivel egyesek tétlenségüket kimagyarázni akarják. Három millión már régen túl van a jegyzés s meglesz a sajtó, mely a maga nevében viszi diadalra az uj, jövendő, boldog Magyar- országot 1 Mit csinálnak a keresztény feministák? Ellenségeink úgy szeretik feltüntetni a dolgot, hogy a keresztény egyesületek legfeljebb imádságra valók s ha az imádságon túl is valami „szociális“ feladatot vállalnak, ez csak gyűlölködés, felekezeti izgatás, az emberek szétválasztása egymástól, nem pedig az együttérzésen, szereteten, közös segítésen alapuló társadalmi munka. A keresztény feministákra is rámondták, hogy nincsen lótjoguk. Imádság s egy kis email kereszt viselése, ebben merül ki minden ténykedésük. A keresztény feministák igenis imádkoznak. Keresztet is hordanak keblükön, a kereszt gondolatát- beleviszik az életbe, a kereszt szeretetét a szivekbe s egyszersmind sok görnyedt vállról emelik le az élet súlyos keresztfáját. A keresztény feministák munkájáról halljunk tehát pár szót. * Nálunk Pálfify Pálné grófné 1897.-ben szervezett először munkásleányegyletet. Rath. Növédö Egyesület cimen. Budapesten ma már 16 ilyen szervezett munkásleányegylet virágzik. Programmja a munkásleányok védelme az utca veszélyeitől és szórakoztatás, olvasmányok, oktatás, sérelem esetén jogorvoslás. Vezetőjük néhány patronesse, kik a munkásnők szabad idején állandóan velük vannak s énekkel, zenével, játékkal, kézimunkával, uzsonnával, olvasással töltik ki az időt, melyet mások kint az utcán pazarolnak. Vannak munkamühellyel kapcsolatos munkásnő otthonai is. (Budapest, IX. Bokréta-utca 2; VII, Hermina-utca 21. ferenc- rendi szerzetesnők vezetése alatt.) A Rath. Háziasszonyok Országos Szövet- vetsége a cselédkérdést rendezgeti társadalmi utón. Van cselédotthona átutazó cselédeknek ; cselédképzője háztartási teendők elsajátítására ; cselédköre szórakozásra; cselédelhelyezője, mely megóvja a szegény leányokat a lelkiismeretlen emberkufárok csapdájától. A Kath. Női patronázs behatol a börtönbe és a toloncházba imádságos önfeláldozó lélekkel. Budapesten (X., Mihálkovics-u. 16.) levő otthonában a kiszabadult rabuőket addig tartja s foglalkoztatja, mig tisztességes munkához nem jutnak. Az egyetemi hallgatónőkben az öszze- tartás érzésén, lelki és szellemi művelésén dolgozik a Szent Margit-kör. Az Urinők otthona pedig az életben magukra maradt intelligens nőknek teremt uj világot. A Szent Erzsébet-Egylet, nagy védőszent- jének az árpádházi magyar királyleánynak példájára a szegényeket és a betegeket keresi fel otthonukban ; ruha, étel, orvossággal, tanáccsal, vigasztalással enyhít nyomorúságukon. A fehér-kék karszallagos Vasúti misszió magánosán utazó, tájékozatlan leányokat vár s vezet, mig céljukhoz nem érnek. A női szervezettség koronája a Szociális Missziótársulat, tudományosan képzett nővéreket ad. A képzést a Szociális, Szeminárium adja és az imádságon kívül alapos tudományos apparátussal, amint a szatmári keresztény feminista gyűlés női ^előadójának gyönyörű szereplése bizony itja. A nővédelmi hivatal (Budapest, IV., Ferenniek-tere 7.) már a kiképzett nővérek egyik munkatere. Számon tartja, irányítja a keresztény nőmozgalraakat. Bethánia-otthonában elhagyott iskolás leánykákat nevel; szikszói (Abauj m.) szere- tetházában kiskorú bűnös leányokat akar a társadalom használható tagjaivá tenni.. így szervez a katholicizmus. így old meg nőkérdóst a kereszténység. Nem szabad- kőmives aknamunkával, nem radikális dühvei, lázadással, nemjaz Istec-alkotta női természet erőszakos eltorzításával, hanem zajtalan, de nem titkos hangyaszorgalommal, uralomra termett szelídséggel, imádsággal és önzetlen munkával. Mert a hivő kereszténységet két gyönyörű gondolat vezeti minden munkájában. Az egyiket sz. Pál apostol hagyta ránk Írásban eképen : Bármit tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek. — A másik az evangéliumból serkent bennünket mondván: Imádkozzál és dolgozzál! K. legyezzünk Sajtórészvényeket! A részvényjegyzés: 1. A tőkepénzesnek tőkeelhelyezés. 2. Az üzletembernek legjobb befektetés. 3. A magyarnak fajunk megvédése. 4. A kereszténynek az evangélium megmentése. 5. A katholikusnak lélekmentés, apostolkodás. 6. Mindnyájunknak szükség, kötelesség, boldogulás I Jegyezni lehet: Figus Albert föseámvevönél. Dr. Czumbel Lajos szerkesztőnél. Dr. Nyisetornál a püspöki irodában. A jezsuitáknál s a ferencrendi zárdában. Boromisza Tibor képkiállitása. Már régóta plakátok hirdetik szerte a városban, hogy Boromisza Tibor festőművész kiállítást rendez a ref. felső leányiskola termeiben ; már régóta hasábos cikkek jelennek meg a helybeli sajtóban, amelyek egekig magasztalják Boromisza képeit; már régóta síppal dobbal, katonazenével csalogatják a müórtő közönséget. Egy kókeeii tavaszi napon hát elmentünk hódolni a Múzsáknak. * Cäend volt. A „profanum vulgus“ vásárt tartott künn a piactéren. Egy pár ihletett lélek ődöngött s ábrándozott a tágas tantermekben, amelyeket a művészet templomává szenteltek a Boromisza-képek. Csend volt. S a csendben beszél a Művészet. Csend volt. S a csendben születik a Gondolat. Az első képnél mindjárt gyökeret vert a lábunk. „A kőtörök“. Jól ismerjük a nagybányai kőtörőket. Egyhangú munkájuk mellett, a zúzdák előtt, átéltük a kőtörés minden hangulatát. De ez különös egy kép. Nem látni itt sem követ, sem kőtörőt, a színek fantasztikus összekuszálásában nem látni egyebet, mint a kötörést. Valami izomfeszültség, lázas mozgás, ritmusos sietség és mégis megmaradó állandó folyamat, ez vonul keresztül a klipen. A régi festők először az anyagot festették meg s az anyagból származtatták ki az alakot s az alakból sejtették ki a cselekvést. Az újak elhanyagolják az anyagot, felismerhetetlennó zilálják az alakot s csak magát az abstrakt cselekvést ragadják ki az élet folyamatából. Pedig ez nem annyit jelent, mint „keresni a jelenségek mögött a lényeget“. Az, ami leginkább jelenség a természetben, az elillanó mozzanat, mozgás, cselekvés. A- dolgok lényege, az állandó s megmaradó. Ez a modern irány felforgatja a dolgok természetét. Mert az a dolgok természete, hogy az anyag először is határozott, körvonalazott formába önti ki magát s a vonalak és szinek finom árnya-
