Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1917-11-15 / 46. szám

Szatmár-Németi, 1917. november 15. SZATMÁR HÍRLAP' 3 elfogadta a közgyűlés, az ügyeletes dijak fel­emelését is elfogadta, de csak ideiglenesen, egy év tartamára. Ez az indokolatlan vita okozta, hogy sok igen fontos tárgy úgyszólván vita nélkül ment keresztül. A faárak 100 percenttel való felemeléséhez alig néhányan szólották egy egy pár szót s mikor az ügy eldöntését szava­zásra bocsátotta a főispán, alig volt már a hivatalból jelenlévő tisztviselőkkel együtt 30 tag jelen. így esett meg, hogy a közgyűlés jelenlévő tagjainak többsége megszavazta a 100 percenttel emelt faárakat. A magas faár meg van tehát, de elegendő fa valószínűleg a maga* árak mellett sem lesz. Hosszabb vitát váltott ki a városi erdők kitermelésének kérdése. Az előadó után elsőül dr. Weisz Sándor bizottsági tag emelt szót. Kifogásolta a kiküldött bizottság ülésein kö­vetett eljárást; szükségesnek tartja a sárerdő betegséggel megtámadott részének egytömeg- ben való eladását. Többek hozzászólása után a közgyűlés úgy határozott, hogy az ügyet visszaadja azon bizottságnak, melyet az előző közgyűlésen küldött ki, hogy több részletkér­désre adjon felvilágosítást, közben pedig a város vezetősége szerezzen tájékozódást az illetékes minisztériumokban arról, megenge­dik-e a kérdéses erdőterület egyszerre való kitermelését s az esetleges eladásból befolyó pénzt felhasználbatja-e a város terhei törlesz­tésére vagy letétbe kell-e helyeznie. E két lényeges körülmény tisztázása előtt fölösleges az erdő el vagy el nem adásáról vitatkozni. Nem keltett érdeklődést a mozi jog bérbeadása, pedig kelthetett volna, mivel évek óta ad bérbe a város egy jövedelmező jogot anélkül, hogy ismerné annak, amit bérbe ad, valódi értékét. Á villamos áram dijának 50 percenttal való felemelését egyetlen ellenző szó nélkül fogadta el a közgyűlés. —r. Hadikölcsön jegyzésével tegyünk tanúságot hazafisá- gunkról. Élelmiszer jegyrendszer adagkuícs, Emberi szervezetünk csontjai, izmai, zsigerei, idegei, apró részekből, sejtekből vannak felépítve. E sejtek anyaga részben egyszerű szerkezetű szervetlen vegyületekből (viz, szénsavas, klórsavas, szilicipmsavas és magneziumsavas sókból) részben bonyolódott összetételű szerves vegyületeket alkotó szén- hydratokból (cukor, keményítő, enyvanya- gokból) és fehérje anyagokból alakul össze. Úgy a szervetlen, mint a szerves ve­gyieteknek 3 közös sajátságuk van : 1. A levegőből a tüdőnkön át a vé­rünkbe belekerült élenynyel (oxigén) egye­sülni Tudnak, oxidálódnak, elégnek. 2. Oxidálódás közben sokféle egysze­rűbb, majd még egyszerűbb vegyszerkezettel biró vegyietekre, végeredményben szénsavra és vízre bomlanak fel. 3. Felbomlásuk ideje alatt meghatároz­ható menuyiségii bőt, erőóríéket, energiát fejlesztenek, nevevezetesen: egy gramm fehérje elégésekor 4'263 K egy gramm zsír elégésekor 9'069 K egy gramm cukor elégésekor 4'328 K kalória értékű hőenergia szabadul fel. Ez azt jelenti, hogy egy gramm zsíranyag tü- zével 9'069 liter térfogatú vizet lehet a fagy­pontról -j- 1 Celsius fokra felmelegiteni. Egy egészséges felnőtt ember szerveze­tének sejtanyagaiban átlagos, könnyű napi munka mellett 24 óránként 149 gramm fe­hérje. 70 gramm zsir és 350 gram kekényitő anyag oxidálódik el, azaz 2746"45 kalória értékű munkaerő termelődik. Erősebb szel­lemi, vagy fizikai munkavégzés közben több, 24 óra alatt átlag 200 gramm fehérjét, 100 gramm zsírt és 500 gramm keményítő anya­got fogyaszt e! élő szervezetéből. Ily nagy arányú anyagfogyasztás mel­lett élő testünk sejtanyaghalmaza egy nap alatt 080 kilő, tíz nap alatt 8'00 kilo. súlyt vészit, illetve veszítene, ha a mindennapi sejtanyag kiadásainkat nem pótolhatnék az állat, és növényvilágból kikerülő élelmisze­reinkben felhalmozott fehérje, zsir, cukor, keményítő és sónemü vegyületeknek táplál­kozás utján testünkbe való bekebelezése által. A szervezet háztartásában felmerülő kiadásaink pótlása élettani szükséglet. Táp­lálkozni kell. Ezért az evés sohasem fog kimenni a divatból! Mit együnk ? Együnk táplálkozásra A fenti táblázat azt mutatja, hogy a legfontosabb tápanyagaink 100 gramm suly- értékben hány százalék fehérje, zsir, cukor, keményítő, farost, só és hamu anyag van. E táblázat segélyével bárki kiszámíthatja azt, hogy a mostani háborús időben behozott élelmi jegyrendszer alapján 24 óra alatt el­fogyasztható ételanyagból pótolni tudja a könnyű munka mellett a 274645 K. illetve nehéz munka végzés mellett a 4000 Kalória értékű munkaerő kiadásait. E táblázat képezi az eddig alkalmazásban levő élelmiszer jegy­rendszer adag kulcsát. E kulcs szerint min­den egészséges felnőtt ember annyj élelmi­szert kaphat, a mennyi napi mukaerejének jókarban tartására elegendő. Elméletileg rendben, sőt egészségügyi szempontból nagyon is rendben van a jegy­rendszer adag behozatala abban az esetben, ha az előirt adagot az egészséges, felnőtt ember be is tudja magának szerezni. A gya­korlatban azonban a jegyrendszer adag be­hozatala sok esetben elégedetlenséget és az elégedetlenségből származó forrongást okoz. Miért ? Mert nem minden embernek éppen öt méter bosszú a tápcsatornája. Van sok olyan egészséges ember, akinek a bél­csatornája egy pár centiméterrel, sőt fél méterrel is rövidebb a normálisnak vett bosszúságnál. Az ilyen ember aránylag rövid tápcsatornája nem dolgozza fel, nem hasz- hálja ki teljesen a bekebelezett tápanyago­kat. Az ilyen ember hamarább megéhezik, több tápanyagot igényel (farkaséhség.) En­nek az előirt adag kevés. De meg nem minden ember egészséges. Sok embernek idült jellegű gyomorbaja vagy bélbaja van. Ezeknek csak bizonyos minő­ségű tápanyagokkal: tejjel, hallal, cukorral, kávéval vagy éppen keményítőt tartalmazó alkalmas, könnyen emészthető anyagokat. Mennyit együnk ? Annyit, hogy az elfogyasz­tandó tápanyagokban a jelenlévő febérjeanyag legalább 149 a zsíranyag legalább 70 a keményitőanyag legalább 350 gramm és lehetőleg 200 gramm fehérje, 100 gramm zsir, 500 gramm keményítő suly- értóknek feleljen meg. anyagokkal szabad és kell élniök. Ezekről az emberekről nem gondoskodnak eléggé a jegyrendszor adagokat szigorúan ellenőrző közélelmezési hivataifőnökök. Ezekről az emberekről mondják a közélelmezési hiva­talok vezetői azt hogy: „elégedetlen, zsör­tölődő, rémes emberek“, akiknek sohasem elegendő az előirt cukor, kávé és nullásliszt. A természettől fogva rövid bélü, az idült gyomor és bólbajokban szenvedő em­berek s egyáltalában a beteg emberek pa­nasza a jegyrendszer ellen jogos. E jogokat respektálni kell a közélelmezési hivatalok vezetőinek. Az ilyen embereket a lehetőség határain belül ki kell elégíteni akként, hogy a szakértő orvosok által kiállított veteményes jelentés alapján a megkívánt tápanyagból annyit szolgáltassanak ki a részükre, ameny- nyit munkaerejük fenntartására, illetve egész- sgük helyreállítására az orvos múlhatatlanul szükségesnek tart. Ma, mikor a húsnak beszerzése nagy nehézségekbe ütközik, a kenyéren kiviil a tej képezi a legszükségesebb tápanyagot. ] Ezért a múlt hó végén általános rémületet okozott a november bő 1-re hirdetett tej- jegyrendszer behozatalának tervezete. Rémü­letünk a jegyrendszeradag kulcsának titka szerint érthető is, mert az egy egészséges, felnőtt emberre eső egynegyedliter mennyi­ségű tej fehérje ás zsíranyag tápértók száza- iéka elégtelen az átlagos, könnyű munka végzéshez megkívánt 24 órára eső munkaerő fentaríására. Ma, amikor a front mögött maradottak a frontra került felebarátaik munkáját is elvégzik, alig van ember, aki csak a könnyű munkát végzők csoportjába tartoznék. Mind­nyájunkra nehéz munka van rámérve, akár szellemi, akár fizikai munka legyen az. Ez A fontosabb állati és növényi tápanyagod, tápértéke. 1 100 s. r. viz °/o fehérje% 1 | zsir °/o cukor 9/o keményí­tő % farost SÓ» 0/ ha mu /0 aromás an yag % alkalo­ida o/o Kö vér marhahús 5305 16-75 29-28 0-92 Sovány marhahús 76 37 20-71 174 1-18 Borjúhús 72-31 18-88 7-41 007 1-34 Sertéshús 47-40 14'54 3734 072 Halhús 74-64 14-55 9-03 1-74 Nyulhus 74-16 23-34 113 1-10 1-18 Tyukhus 76-22 19-72 1-42 1-27 1-37 Sonka 28-11 24-74 36-45 0-16 10 54 Kolbász 42-79 11-69 39 61 2-25 3-60 Tojás 7367 12-55 12-11 0-55 M2 Tehéntej 87-17 3-55 3-69 4-48 0-71 Kecsketej 85-71 4-29 478 4-46 0 76 Juhtej 70-82 6-52 686 4-91 0-89 Vaj 13-59 0-73 8439 0-62 0-66 Kövérsajt 38-00 25-35 30 25 1-43 4 97 So vány sajt 4600 34-06 11-65 3-42 4-87 Búzaliszt, finom 13-37 10-21 0-94 2-35 72-36 029 1-48 Búzaliszt, egész magból 13-00 11-70 l-7o 235 67-61 1-90 1-80 Kukoricaliszt 14-21 9 65 3-80 356 65-99 1-40 1-33 Rizs 12-58 6-73 0-88 0-15 7833 0-51 0-82 Száraz borsó 1392 23-15 1-89 7-60 45-02 5-68 2-68 Száraz bab 11-24 23-66 2-96 5-30 50-30 3.88 3-65 Száraz lencse 12-33 25-44 193 4-24 48-60 2-92 3-04 Burgonya 74-98 2 08 0-15 4-28 20-73 0-69 109 Fehér répa 90-78 1-18 0-12 2-16 3-70 113 0-80 Retek 86-92 192 011 1-53 6-90 1-55 107 Káposzta 9006 183 0-19 1-74 4-12 1-29 0 77 Spárga 93-75 1-79 0-25 0 37 2-26 1-04 054 Ugorka 85-20 1-19 0 09 0-96 1-35 0-78 0-44 Száraz gomba 11-24 25-26 2-48 2-52 5046 4-25 0-75 Alma 9006 1-04 0-20 1-73 3-12 1-30 0-90 0-85 Körte 8028 0-72 o-io 7-81 0-40 o-io 0-30 119 Szilva 91-51 0-92 030 4-32 0-72 0-48 0 78 0-97 Eávébaab 12-47 5-48 117 118 14-26 47-38 17-03 203 1-00 Kakaó 22-40 6.60 2-10 3-90 32-30 3300 7-10 1-60 1-00

Next

/
Oldalképek
Tartalom