Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1917-07-12 / 28. szám

Szatmái-Németi, 1917. Julius 12. SZATMAR HÍRLAP 3 volna nekik más foglalkozást. Szemetet ta­karítani, férgeket pusztítani, elhullott állati dögtesteket eltakarítani nekik való lett. volna. De nekik nem kellett a becsületes munka, hanem a hazaárulás. Hősökké lettek, mihelyt veiiink szembe kerültek. Tehát csak addig féltek a puskaportól, amíg az ellenségre kellett tüzelniük ; mihelyt ránk lőhettek, meg­jött a bátorságuk. A világháború csakugyan világítóiét, a hol a nemzetek értékét lemérlegelik. Mikor a csehek gazságát látjuk, önkéntelenül magunkra fordul tekintetünk. Se lelkünk, se történelmi traditicink nem mutatnak fel velők semmi közösséget. 300 éve, mióta betáblázták sza­badságlevelét, de nincsen egy nemzeti hőse, szabadságvesztésekor sohse mert zászlót bon­tani, kard helyett a csimpolya volt kezében, nemzeti erényei közül a zabáláson kivül e falónk nép egyet se tudott világhírűvé tenni. Mi bizony a múltban rebelliskedtünk, ha el akartak nyomni, ráütöttünk kardunkra s azt mondtuk : Eb ura fakó: Nem féltünk szabadságunkért, odamenni, ahol a halált osztogatják ; vérünket, ősi jogunkért nemes hévvel pazaroltuk. Ezért aztán mindig min­ket vertek ama ellenséges területek, amelye­ket minden évszázadban legalább egyszer meg kellett hódítani. Mennyivel jobb dolguk veit a bű cseheknek, a kiktől hüs cseppet várt Ausztria s a kiket nyakunkra küldtek zabái ni. De ba nem bántottak minket, nem volt erősebb támasza nálunk a monarchiának. Mindig mi emeltük ki a kátyúból megrekedt szekerét és ha már egyszer lóra ültünk, sohse mentünk át légionáriusnak az ellenség táborába, hanem harcoltunk csodás hősies­séggel. Vitám et sanguinem. Sohsem árul­tunk el senkit, Minket megcsaltak, elárultak örökké. Már Bölcs Leó cserben hagyott, mi­kor segítségére mentünk a bolgár háborúban, a szövetséges Velencze meg szállította Várna elé a török sereget ellenünk. Rigómezőn csataközben fordultak elle­nünk oláh-szerb szövetségeseink. Mi nem csaltunk meg senkit. Odanyuj- tottuk kezünket Arnulfnak, Habsburg Ru­dolfnak, a szorongatott Mária Teréziának és nem huztuk vissza. Kihúztuk a szablyát a a pozsonyi gyűlésen, de aztán forgattuk is, mig el nem végeztük a kaszálást. — És hogy fizettek a Habsburgok már ötszáz esz­tendő óta! ^jS így történt a világháborúban is. 70 évvel ezelőtt még az osztrák seregek ellen harcoltunk, mert alkotmányunkat kellett vé­denünk örök ellenségünk, a hálátlan Ausztria ellen . . 70 év nem nagy idő, sok mindent nem feledtünk el, sok régi sebünk ég, — de amikor bajba került Ausztria, nem kérdez­tük : mi lesz a fizetséggel, — hanem oda­adtuk fiainkat, vérünket, pénzünket, életün­ket, magunkra szedtük a szenvedések, le­mondások, áldozatok elmondhatatlan, tenger terhét, hogy majd nemzeti önállóságunkat kiépíthessük s a haza területét egységesen megtarthassuk. Évezer tüzében megacélozott jellemünk, évszázadok tanúsága alapján mondhatjuk, hogy a szabad, egységes, független, erős Magyarország a monarchia legerősebb bizto­sítéka s nem a cseh klarinétosok. S ha ezek most testünkből részt követelnek, a gyáva árulók hitvány fajának csak az izenjük: Czokil Városi közgyűlés. Hétfőn d. u. folyt le a julius havi közgyűlés, a melyen a pol­gármesteri jelentés örömmel számolt be ar­ról, hogy a múlt hónap óta a várható termésben eredmény szempontjából némi javulás állott be. A szárazság után érkezett eső különösen a kapás növényeknek és a tavaszi vetésnek szemmel láthatóan használt. Az aratási munkák zavartalan elvégzése érdekében a mezőgazdasági intéző bizottság javaslatára a hatóság megtette a szükséges intézkedéseket. Rendelkezett a hadifoglyok­nak megfelelő elosztásáról és egy száz főből álló katonai arató munkás-osztag kivezóny- lését kérte. Ez az arató munkásszázad e hó 6 án meg is érkezett. Ugyancsak a gazda­sági intéző bizottság javaslatára hatóságilag megállapították a napszámbéreket is és azok­nak betartása iránt megfelelő intézkedést tettek. így remélhetően a kézi munka-erő­ben az aratás alatt nem lesz hiány, különö­sen, ha figyelembe vesszük az aratási sza­badságolásokat is. A város csonkási gazdaságában a házi gazdálkodás a kevés iustrukció dacára is eredményesnek mondható. Ez évben 192 magyar hold őszi buza- vetésünk van, amire büszkeséggel mondhat­juk, hogy a legszebb vetés az egész városi határban. Ezenkívül van 140 köblös tengeri veté­sünk, 70 köblös zabvetésünk, 30 köblös köles, 5 köblös őszi árpa és 3 köblös bur­gonya. Több vetést fogyatékos berendezésünk dacára is produkálhattunk volna, de, hogy ezt nem tehettük, annak oka egyedül az volt, hogy a kellő időben előjegyzett vetőmagva­kat nem kaptuk meg. Az aj főispán fogadása Fehér- gyarmaton. Abból az alkalomból, hogy Jé/cey Sáudor, Szatmár vármegye újonnan kinevezett főispánja először jelent meg volt főszolgabírói székelyén, Fehérgyarmaton, a város közönsége meleg ünneplésben részesí­tette. A vasútállomáson megjelent a járás intelligenitája, akik a megérkező főispánt lelkes éljenzéssel fogadták. Kdllay Szabolcs, tb. főszolgabíró, meleg szavakkal üdvözölte az uj főispánt kineveztetóse alkalmából, aki válaszában meghatottan mondott köszönetét az ünneplésért, melyben — mint mondá — a közönség bizalmának zálogát látja és biz­tosította volt járását új állásában is válloz- hatatlan jóindulatáról. A járás osztatlan örö­mének kedves megnyilatkozása volt, hogy fehérruhás lányok csokrokat nyújtottak át a főispánuak. A főispánt, a kit a város zászló- diszben fogadott, hosszú kocsisor kisérte be lakására. Julius hó elsején wj előfizetést nyitottunk a Szatmári Hírlapra. Mindazokat, akik fiivei és barátai lapunknak, ezultal is felkérjük, szíveskedjenek minél több fiivöt szerezni a Szatmári Hírlapnak, hogy nagy és nehéz feladatunkat zavartalanul to­vábbra is végezhessük. Azokat a tisztelt előfizetőinket, kiknek elő­fizetésük julius hó 1-én lejárt, kérjük, hogy előfizetési dijaikat mielőbb beküldeni szíves­kedjenek, mert a papirhiány miatt nem va­gyunk abban a helyzetben, hogy a hátraléko­soknak a lapot tovább is küldhessük. ■* * * Több oldalról figyelmeztettek bennünket, hogy olyan előfizetőink is kaptak lapunkban postai utalványt, akiknek előfizetési hátraléka rendezve van. Ez úgy történt, hogy az expedi­álásnál nem lehetett kiválogatni a hátralékos előfizetők újságját az idejében beküldött előfize­tőink közül. Természetesen figyelmeztetésünk ez utóbbiakra nem vonatkozik. Különben minden hátralékos előfizetőnk részére, akik julius hó 15,-éig nem rendezik előfizetéseiket, külön ki­mutatásban fogjuk közölni hátralékaikat. A lembergi metropolita szabadu­lása. Szozepticzki gróf lembergi metropolita, kit az oroszok annak idején fogságba hurcol­tak, Stockholmba érkezett. Uj postafőnök. A nagyváradi posta- igazgatóság, a szatmári II. sz. főposta veze­tésével Virágh Lajos postafőtiszt, főnökhe­lyettest bizta meg. Ezüst menyegző. Dr. Tímár Zsigmond ügyvéd, nyug. kir. aljárásbiró és felesége Józsa Izabella f. hó 6.-án ünnepelték család­juk körében házasságuk hnszöntéves évfor­dulóját. Az egyházi szertartást Pakocs Jószel szentszéki jegyző végezte. Halálozás. Visky Károly nyug. kúriai bírót és családját súlyos csapás érte. Leánya: Berényi Gábornó sz. Visky Ilonka rövid szenvedés után Debrecenben elhunyt. Halálozás. Kovács Károly városunk régi polgára, volt kerékgyártó ip iro3, 74 éves korában meghalt. A hajdudorogi püspökség negyed­milliója. Megírtuk annak idején, hogy Nyír­egyháza város ingyen telket és negyedmillió készpénzt ajánlott fel a Debreczen helyett Nyíregyházára helyezett hajdudorogi püspök­ség céljaira, de kikötötte, hogy a kormány papnevelő intézetet létesítsen. Mint Nyíregy­házáról jelentik, a kormány most leiratban szólította föl a várost a negyedmillió kiuta­lására. A város azonban nem hajlandó ki­utalni az összeget mindaddig, amig a kor­mány fel nem építteti a megígért papnevelő intézetet. A kormány csak a háború utánra Ígérte a leiratban az intézet létesítését. A pausale. A pausalót vesztett Sza­mos keserves jajokkal nyög az uj kor­mányzat ellen. Bizonyára azért, mert a be­csületes, a keresztény és magyar kormány megkezdte és már szinte végre is hajtotta a purifikálást minden vonalon. Semmi szüksé­ge nincs iskolázatlan zsidógyerekek megvett tollára, mert vele a keresztény szín magyarság és czélja a zsidóság destructiv aknamunká­jától fölszabadított, gazdaggá tett, önálló Ma­gyarország. — Azt hisszük különben : nem sokáig ellenzékieskedik e magyar város egyet­len zsidó napilapja ; ismert múltjában sok gyakorlatot szerzett a köpönyeg-forgatásban. Szabadkőműves kongresszus Paris­ban. A szabadkőműveseknek a háború elői- dózésésében való nagyjelentőségű szelepéről már sok alkalommal megemlékeztünk. Az egyre-másra lefolyó szabadkőműves kongresz- szusokról kiszivárgó hírek beszédesen bizo­nyítják, hogy a várva-várt, becsületes béké­nek is a páholyok jelenben a legnagyobb ellenségei. A minap Rómában tartottak kong­resszust, most pedig a Lanterne híradása szerint az entente és semleges államok sza­badkőműves páholyai a francia fővárosban tartottak gyűlést. Franciaországon kivül kép­viselve volt a gyűlésen Belgium, Szerbia, Portugália, Svájc, Spanyolország, Argentina | és Brazília. A gyűlés alapszabálytervezetet dolgozott ki a világ valamennyi népeiből alakítandó szövetség számára. A kongresszus a békeföltételekkel is foglalkozott és határo­zott békeföltételekben állapodott meg. Köve­teli egyebek közt Elszász-Lotharigiának Fran­ciaországhoz csatolását, Lengyelország egye­sítését és Ausztria és Magyarország földara­bolását. Körözik az oláh árulókat. A kolozs­vári királyi ügyészség legutóbb köröző leve­let bocsátott ki Lukácsiu László és Ooga Ok- tavián román izgatok ellen, kik még a román hadüzenetet megelőző időben átszöktek Ro­mániába és ott az entente zsoldjában állva, szóval és írásban izgattak Romániának elle­nünk való háborús üzenete mellet. A Romá­niában időközben folytatott nyomozás ugyan­is rendkívül terhelő adatokat eredményezett a nevezettek és néhány ismertebb, Erdélyből odaszármazott román ellen. A VI. hadikölosön eredménye vár­megyénkben. A beérkezett jelentések sze­rint jegyeztek Szatmár-Nómetiben: 8.000,000 K, Nagykárolyban : 2.923.250 K, mátészalkai járásban : 1,057200 K, Nagybánya város : 851.450 K, nagybányai járás: 396.600 K, Felsőbánya város: 390.650 K. erdődi járás : 278.100 K., összesen : 31.256.50 K. Halálozás. Fülöp Ferenc m. á. vasúti állomásfelvigyázó 34 éves korában meghalt Áruló oláh gimnáziumi tanárok. A nagyszebeni gör. kel. román metropolita érsekség hivatalos lapja, a Telegraful Románul érdekes felhívást tesz közzé. Amikor ugyanis a román csapatok a múlt év őszén kénytele­nek voltak vad futásban menekülni és Bras­sóból elvonultak, velük együtt eltűntek dr. Blaga József gimnáziumi igazgató, Banciu Axente, dr. Bunea János, Japán Demeter, Petroviciu János és Batasan György gimnázi­umi tanárok is, Papuc Konstantin gimnázi­umi hitoktató, valamint, Bogdán Miklós, dr. Lacza is Stinghe S. reáliskolai tanárok. Ter­mészetesen azóta nem adtak életjelt magok­ról. A metropoliai konzisztórium most fegyelmi eljárást indított a magokról megfeledkezett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom