Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1917-10-04 / 40. szám
Szatmár-Németi, 1917. októrber 4. 3 A sok szempont szerint tarkállö világ csak úgy rajzik a demokrácia nemtöje körül, várván más társadalmi elhelyezkedést ezen az agyonzaklatott földgolyóbison. Egy gyönyörű vonás máris tündöklő fényével ragyogja be a demokrácia egét és ez a tehetségek érvényesülése. Ki ne üdvözölné ezt az elvet lelkének minden érzésével? Hisz ez azt jelenti, hogy a közért sokszor nem akárkicsodák fognak munkálkodni, hanem akik valóban arravalók; akik nem fogják a magánérdek és közérdek fogalmakat a gyakorlati életben összetéveszteni és összezavarni. Valóban igaz demokrácia lesz ez, amelyet mindannyian óhajtnuk és várva várunk. Ügylátszik, csak azok fáznak tőle, akik a magánérdek ősi ösztönével egyáltalában nem próbálkoztak megküzdeni. Ha az eljövendő demokratikus világbancsakugyan érvényesülni fog ez a gyönyörű elv, hej be sok gurulás lesz lefelé! Ä „tehetségek érvényesülése“ cimü elvnek keresztülvitele után mi lesz a virilizmus- sal ? Demokrácia és virilizmus ellentétes fogalmak. A demokrácia igaz tartalma a szellemi vagyon, a tehetség; a virilizmusé az anyagi vagyon, amely sok esetben együtt van a tehetséggel, de sokszor hiányával is van annak. Micsoda címen fog a vagyon az igaz demokráciában részt követelni például a közigazgatásban, a városok közigazgatásában? Tudjuk azt, hogy a háborús konjunktúra következtében a vagyoni eltolódások nagymérvűek. A legtöbb adófizetőket felülmúlja majd a még több adót fizetők száma és a virilizmus cimen olyan virilisták is fognak részt követelni a közigazgatásban, akiknél a vagyon fordított arányban áll a szellemi tőkével 1 (Hacsak a praktikus nyúzás mesterségét, a ielkiismerettágulást és finom üzletérzéket nem mondjuk a modern felfogás szerint a tehetség tényezőinek.) A virilizmus tehát, mint vagyonhoz kötött jog nem állhat fenn majd a demokratikus világban; csupán a szellemi virilizmus, a legtöbb tehetséget adózó virilizmus. Általában az anyagi vagvonnagyon is kinézett vendég lesz a tehetségek világában, most is úgy fest már, mint Pontius a krédóban. Igen sok törvényhatóságban (szükebb hazánkat kivesszük ez alól) a közgyűléseken tapasztalhatjuk, hogy igen sok virilista csak a széket foglalja le a leüléskor, a figyelmet a felállással igen ritkán. És milyen szomorú kép látni az arcokon a szőnyegen levő tárgyhoz való hozzá nem értést. Igazán plátóinak mutatkozik a jövendő demokratikus világ. Milyen gyönyörű kép lesz majd látni például csak egy közgyűlési Mikor pedig veszteségeiket teszik közé, különös, csakis az angol veszteségeket adják, meg ; az utolsó hetekben volt 20—25. Ily adatok mellett Jehetettlen volt a tengeralatti háborúról teljes fogalmat alkotni. Másrészt azonban az angolok nagyon komolyan fogják fel a submarin problémát. Ezt mondták az angol parlamentben is, mikor Lord Cecil kérdéseire a kormány azt felelte, hogy a hajókon való veszteség nem csökkent, hiogy eddig még nem tudnak elle- nök hath Jósán védekezni. Védekeztek ugyan hálókkal, melyekkel elakarták őket fogni, de sikertelenül; mert a német a tengeralatti orrára acélollót tett, mely szét tudja azt. vágni, még hogy ha bele is kerülne ilyen vashálóba. Bíznak azonban, hogy a tengeralattiak nem fogják eldönteni a háború sorsát, uj methodu- sukkal mégis csak kifognak a németen. Uj methodusok pedig a következő. Először is megszoritották a behozatali cikkeket; csakis az igazán szükséges dolgokat szabad behozni; igy a közlekedő hajók számát akar ták csökkenteni. Hajóikat pedig egész különös módon menesztik útnak. Béke idejében hajóik rendesen mentek, naponként, egy meghatározott órában. Most pedig hetenként egyszer és pedig oly napon, mit csak az előző nap estélyén mondanak meg az utasoknak. Ezáltal azt érik el, hogy a németek nem tudják az elutazás napját. Az irányt is minden alkalommal változtatják. De a leg- haíkatósabb oltalom, hogy ezen 40—50 hajót, melyet hetenként csak egyszer meneszte„SZATMÁR HÍRLAP“ teremben, hogy mennyi értékes ész, mennyi tehetség, mennyi hozzáértés van együtt. Haladás lesz akkor minden megállás, minden zökkenés nélkül. Hátha még az egész országban érvényesül a szellemi vagyon, mint az ember értékének fokmérője 1 Képzeljük csak el, hogy minden vezető állást tehetség tölt be, amely munkában előljár és dolgoztatni tud szintén tehetségekkel — akkor elmondhatjuk, hogy soha szebb kort nem élt Magyarország és népének milliói! Ámde van a demokráciának egy másik virilista ellensége, az úgynevezett protekcio- viriüzmus. Tehetségek lesznek, annyi bizonyos, de kifogja a tehetségeket felfedezni, érvényesíttetni ? Ki lesz az a jogosult szellemi viririzmussánál fogva ? Vájjon nem fog-e a szellemi tőke modern evolucionális felfogásunk szerint feltétlenül beíeszorulni a sógorság-komaság és mindenféle atyafiság- ba? . . . . Igazán nagy kérdőjel, melyre nehéz feleletet adni vagy találni. Ha az eljövendő demokráciában az arra jogosult faktor ki tudja majd küszöbölni a vagyoni és protekeiovirilizmust és a tehetségeket nem feltétlenül a rokonizmusokban találja meg, úgy az a modern demokratikus Magyarország Széchenyije lesz. A posztó uzsora. Már elviselhetetlen magasra szökik a posztó ára, úgy hogy maholnap csak a hadseregszállitónak és a háborús nyereségből jólétben élőknek lesz módjuk ruhát vásárolni. A jobb posztó méterje ma már száz, százhatvan koronába kerül. Sőt mi több, igy is nagy köszönettel keli venni, ha egyáltalán jobb árut adnak. Mi az oka a posztó tűrhetetlen drágaságának? Nem más, mint az osztrák posztógyárak kapzsi üzérkedése. Az osztrák kormányrendelet megszabja ugyan a gyáraknak a hat százalék nyereséget, de ezek ezzel nem elégesznek meg. S hogy nagyobb haszonhoz jussanak, ügynökeik utján nálunk Magyar- országon, hol a posztó ára meghatározva ma sincsen, háromszáz százalékos nyereséggel adják el a portékájukat. Úgy, hogy itt már a posztó méterje hatvan-nyolcvan korona. De ez a drágaság még nem jut kezeinkbe, hanem vasúton, hajón, bútoros kocsikban visszaviszik Ausztriába, ahol jóval magasabb ár mellett ismét eladják a magyarországi kereskedőknek. A lánckereskedés ilyen és hasonló eljárása miatt kerül a posztó méterje százhatvan koronába, ezért nem tudunk öt-hatszáz koronán aluli árban készíttetni férfiruhát. Ázonban örömmel vettük a hirt, hogy a nek útnak, körülveszik 10—15 csatahajóval (ezek az u. n. torpiíleur-ök), a tengeralattiak félelmetes ellenségével s igy jönnek át a veszélyes zónán a lehető legnagyobb sebességgel. Tegyük fel, hogy a tengeralattinak sikerült őket meglepni. Egyenesen nem szállhat velők szembe, különben bizonyosan a rövideb- bet húzná. Megvárja tehát őket leshelyón s mikor lőtávolságra érnek, közzéjük meneszt 2, 3 torpedót s aztán elmerül, elmenekül. Mondjuk, hogy mind a 3 tórpedó talált, még mindig marad 37, mely célját érte és igy érthető, hogy Anglia bár súlyos vesztességek árán, még is csak be tudja szerezni magának a szükséges élelmiszereket. Annyi bizonyos, hogy az Anglia elleni küzdelem lényeges pontja a tengeralatti küzdelem. Ha a németnek volna 1000 tenger- alattija, mellyel hatásosan tudná blokkálni Angliát, hamar fejeznők be ezen áldatlan küzdelmet. Most azonban a németek, az angol adatok szerint, csak 200 tengeralattival tudnak dolgozni, melyek itt is, ott is megszúrják az angolt, néha mélyen, egészen az élő húsig, de ha a tengeralattiak küzdelme azon a nivón marad, amelyen az idén volt, úgy erősen kételkedem, hogy ez fogja megadni Angliának a kegyelemdöfést. íme ezek egy olyannak az emlékei az angol életviszonyokról, ki még négy héttel azelőtt Ángliában saját szemeivel látta azokat. Zborovszky Ferenc S, J. kormány a posztóárukkal való üzérkedésnek immár véget akar vetni. Serényi Bála kereskedelemügyi miniszter éppen azért elrendelte, hogy mindennemű gyapjú vagy félgyapjuszöveteket, állati szőrökből, pamutból vagv ezek keverékeiből készült takarókat, továbbá mindennemű teljesen vagy félig kész állapotban levő férfi, női és gyermekruhákat és köpenyeket, valamint selyem, fólselyemszövetek, szallagokat és pamut vagy lenszövőiből készült alsó és felső ruházati cikkeket, kalapokat a magyar szent korona országon kivül eső helyre csakis szállítási igazolvány mellett szabad kivinni. Vajha ez üdvös rendeletnek határaink szigorú őrzése által érvényt szereznének. Mert Írott raalaszt marad ez a rendelet is és tovább fogják a csempészetet és a vele jövő uzsorát űzni, ha nincs aki azt foganatosítsa. Jön a tél, a meleg ás jó ruha feltétlen szükségessé válik. A legszegényebbeknek is be kell fedniök dermedt tagjaikat. De honnan veszik ruhájokat ? Az ócskák, a régi jobb időkből valók teljesen elrongyolódtak. Kopott ruháját senkisem adja el. Hasztalan hát az ócska ruhák zár alá vételéről és ezek kijavításáról intézkedni, ha használható ócska ruha már alig-alíg van. így a legszegénybbek kik azelőtt is a más ócskáival fedték testüket, a magas szövet árak mellett nem juthatnak ruhához. Kell hát, hogy a kormány a posztó árakat minél előbb maximálja, az árusításnál pedig szigorú ellenőrzést gyakoroljon. Az osztrák gyárosok tiltakozására pedig azt felelhetjük, hogy ha jól esik a magyar föld maximált termékeit élvezniök, ne fájjon a gyári termékek árának meghatározása sem. A Törvényhatósági bizottság közgyűlése. A szüret miatt a rendes időt egy héttel megelőzve október l én tartotta meg városunk törvényhatósági bizottsága havi közgyűlését. Jókey Sándor főispán ur megnyitva a közgyűlést kirendelte a jegyzőkönyv hitelesítőket s utána megindult a tárgyalás. A polgármester havi jelentése beszámolt intézkedéseiről, melyek közt egyik legfontosabb a hús túl magas árának alacsonyabbra szorítására irányuló intézkedések, melyeknek sikere még kérdéses. A polgármester jelentése után dr. Fischer József bizottsági tag szólalt fel. Nem tartja elegendőnek a polgármesternek a drágaság ellen s a proletárok érdekében (proletárokul a legtöbbet szenvedő szellemi munkásokat s a hadisególyeseket jelöli meg) tett intézkedéseit, mivel ezeknek létminimumáról nincs gondoskodva. Szóvá teszi a fával való ellátást s azt a kérdést intézi a polgármesterhez, hogy mit szándékozik e bajok orvoslására tenni. A polgármester rá mutat arra, hogy a felsorolt bajok nem helyi, hanem országos bajok s hogy ezeken segíteni a közpónztár terhére lehetetlen. Ha egyes, súlyosabb esetekre hivják fel figyelmét, készséggel megtesz minden megtehetőt a baj orvoslására, de az igy általánosságban tett panaszokra csak azt telelheti, hogy többet tenni, mint mennyit ő és a tanács eddig tett, nem tudnak, legfellebb annyit, hogy esetleg népkonyhát állítanak fel. Ezután a közgyűlés a polgármester válaszát tudomásul vette. Főispán ur ő méltósága annak megemlítése után, hogy 8z aj főkapitány a közgyűlés napján kezdte meg működését, dr. Shik Elemért tiszteletbeli rendőrfőkapitánnyá nevezte ki. Dr. Weisz Sándor biz. tagnak a városi erdők értékesítésére vonatkozó indítványát, illetőleg az indítvány megokolását nagy figyelemmel hallgatták a biz. tagok. Rámutatott arra, hogy az avasi erdő kihasználására most van a kedvező idő, hogy most milliókat szerezhet a város, ha kellően jár el. Fölemlítő, hogy a sárerdőben és a nagyerdőben betegség pusztít a fák közt s hogy óriási kár származik abból, ha az ipari célokra alkalmas fákat kiszáradásuk után tűzifául kell értékesíteni. Szakemberekből álló bizottság kiküldetését indítványozza. Vizsgálja meg ez
