Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1917-08-09 / 32. szám
2 meg, vagy az uzsorások éhségét fogjuk korlátozni. Búzát 140—200 K-órt lehet kapni, lencsét 500 K-ért métermázsánkint. Mindenkitől, akibe az ember beleütközik, hall egy- egy rémes uzsora esetet, csak a rendőrség nem hall, nem lát és nem tesz semmit. De vegyük elő a kisebb eseteket, melyek szintén alkalmasak arra, hogy nélkülözésünket a végsőkig fokozzák. Jól tudjuk, hogy a hatóság kezelése alá tartozó elsőrendű élelmiorkkek mily kiszabott mértékben állnak rendelkezésre. — Nem szükséges tehát hosszasabban magyarázni, milyen fontos az egyenlő elbánás elvének sértetlenségét megőrizni. S ime mi történik 1 Megmozdul a Várdomb-utca, Eötvös utca, Bányai-ut és kitalálja, hogy a 12 személyes vásárlási igazolványokat és lisztjegyeket mikép lehet gyártani nem létező személyek nevére. íme egy pár példa : demerit Abrahám, Várdomb-utca 37. sz. 12 személy. Davidovies Adolf, Várdomb-utca 37. sz. 11 személy. Fájer Márton, Várdomb-utca 29. sz. 12 személy. Róth Emánuel, Eöívös-utca 1. szám, 12 személy. Reich József, Várdomb-utca 39. szám, 12 személy. Hoffman Izrael 12 személy. Rosenbaum Májer Bányai ut 15. 12 személy. Weisefeld Jenő Vajda-utca 25. sz. 10 személy. (Ez egy szerény kazár.) Rottenberg Márton, Bem-utca 28. szám, 13 személy. Falkovics Mór, Várdomb-utca 52. sz. 9 személy. (Még szerényebb 1) Weise Banczi Eötvös-utca 15. sz. 38 személy. (Ez már telhetetlen . 1) Wieder Mór, Attila-utca 47. sz. 4 személy. (Le a kalappal 1) Ezeket mind költött nevekre vették ki, (oh rendőrségi igazolás 1) s egyetlen egy esetben sem sikerült, megállapítani, (oh rendőrségi ügyesség) hogy hát kik azok a gazok, akik kis ellátásunkból ily hallatlan vakmerőséggel maguk szájához Kaparitják a falatunkat. Nagyobb nyomaték kedvéért egyikmásik a közélelmezés tisztviselőinek a nevét is ráhamisitotta s csak annyit sikerült kideríteni, (nem a rendőrségnek) hogy apró zsidó gyerekektől vették el a könyveket, kik mikor kérdőre vonták, kereket oldottak. Már most tessék elképzelni, hány száz ilyen hamis könyv lehet forgalomban és hány száz szegény család szájától vonták el ezek a gazok a mindennapi falatot! Egy szatmári gyümölcsüzletben állitóan 100 K-ért mérték a kávét kilónkint, a lisztet 8 K-ért, itt a katonai rendőrség (nem a mienk) talált íis kávé és lisztkészletot és négy hordó ecetet. (Ma!) Ilyen esetek után ne vádoljon bennünket senki elfogultsággal, mi szívesen írunk dicshimnuszokat, ha megérdemli a rendőrség, sőt tenni szeretnők ezt, lássunk csak egy kis hozzáértést, egy kis érdeklődést s mi leszünk az elsők, akik észre fogjuk venni. A hatodik magyar hadikölcsönre, mint már röviden jelentettük, megközelítő becslés szerint 2.540 millió koronát jegyeztek. Ezzel 2V2 milliárddal az összes magyar ha- dikölcsönök összege több mint 11 milliárdra emelkedik. A hat hadikölcsönre ugyanis jegyeztek : millió K I. hadikölcsönre 1.175 II. 1.131 III. 1.984 IV. 1.953 V. 2.300 VI. n 2.540 Összesen 11.083 A hat osztrák hadikölcsönre összesen 22.988.9 millió koronát jegyeztek és pedig ! „SZATMÁRI HÍRLAP“ millió K — 2.200.7 2.68818 4.292.6 4.520.2 4 467.9 4.908.9 Összesen 22.988.9 E szerint Magyarország és Ausztria eddig a háború szükségleteire hadikölcsönök- ben összesen 34071.9 millió koronát teremtettek elő. Érdekes, hogy a két állam jegyzési eredménye csaknem teljesen megegyezik a kvótaaránnyal. Ugyanis Ausztria részesedése az összjegyzésben 67.5%, Magyarországé pedig 32 5% (A kijegyzósi kvóta arány tudvalevőleg 6648/í9 és 33%8 százalék.) Ha a lakosság számát tekintjük, úgy azt látjuk, hogy Ausztriában egy-egy lakosra 806,6 K Magyarországon 532.8 K jut. Ez a két szám úgy aránylik egymáshoz, mint 66.2 :33.8, amely arány csaknem pontosan egyezik a kiegyezési kvótaaránnyal. Csütörtöki levél. 1917. augusztus 9. Ezt a levelet kaptam : Kedves barátom! Megdöbbenve olvasom a Szamosnak a Varjas Endre, volt szerkesztő helyettes katonai dolgát tárgyaló cikkében azt a kijelentést, hogy: „A Szatmári Hírlap különben a legújabb számában már progrsmmot ia ad : a klerikális lap dr. Nagy Vince hive .. stb.“ Megdöbbenésem nem a programra miatt történt, sem a „dr. Nagy Vince hive . . .“ miatt, hanem eddigelé sohasem tudtam, hogy egy klerikális lapnak vagyok a munkatársa. Mit értenek a minket nem kedvelők a klerikális szón ? Szeretném ha ezt kifejtenék. Mert ha azt értik, amit én, akkor megszűntem a Szatmári Hírlapnak munkatársa lenni, bármennyire meggyőződésem, hogy romlott társadalmunk megújhodása csak a krisztusi gondolatokból sarjadzhatik. Ea a klerikális kifejezésen nem értek egyebet, mint a papok Krisztustól kapott lelki hatalmának kiterjesztését a lelkieken kívül más térre; más szóval, mint keresztény katholikus hivő elismerem a papság Jézus Krisztustól kapott abbeli jogát, hogy lelki világom vezetői, más tekintetben azonban nem dirigálhatnak. Én eddig sohasem tapasztaltam, hogy egyháziak lelkieken kivül engem dirigálni, befolyásolni, avagy rajtam uralkodni akartak volna, tehát mindig abban a tudatban éltem, hogy kath. meggyőződésemet, kath. öntudatomat emelő lapban nyugodtan munkálkod- hatom; kellemetlenségeket, terrort inkább azoktól szenvedtem, akik minket klerikálisoknak mondanak. Nagyon kérlek kedves barátom szíveskedj a klerikális szót megmagyarázni és esetleg odahatni, hogy a szatmári hírlapirodalom többi képviselői is tisztázzák ennek a szónak az értelmét. Mert hidd el, hogy a iSzamos-nak ez a megállapítása nagyon bánt. Miért ne munkálkodhatnánk más irányok képviselőivel békében és anélkül, hogy egymásnak olyan általános jelzőket osztogatnánk, mely a meggyőződések tisztázása te- kintptében kétséget hagy fenn. Tisztelő hived Németpereg, 1917. julius hó 26. Sándor Venee. A válaszom ez: Kedves barátom! Nagyon helyes ós időszerű a kérdésed I Klerikalizmus, egy közhasználatban levő meghatározás, melyhez mindenki a saját gondolatvilágából ad kiegészítő értelmet ós ezért ellenségeink szótárában nagyon kedvelt, mert a népszerűtlenné tett kifejezéssel mások meggyőződését könnyebben lehet ellenünk hangolni, mint a világos nyilt Írással. Szatmár-Námeti 1917. augusztus 9 Hogy mi a klerikalizmus, annak meghatározását egy helyen pi. igy találtam : „Egyházi jellegű irányzat, melynek hívei ne Egyház és a papság szolgálatában állva, azoknak igényeit és befolyását védelmezik. A szabadelvűsig ellenlábasa.“ (Megjegyzem, hogy az Egyházat kis „e“-vel Írja, mert a szabadelvüség külső meghatározója, hogy az „Isten“-1 kis „i'-vel kell írni, a klerikali ;mus hívei pedig a Krisztus földi birodalmát az „Egyházat“ nagy „E“-vel írják.) Látod kedves barátom, ebben a kis megjegyzésben a „szabadelvüség ellenlábasa“ definícióra körülbelül meg is találod a feleletet. Mi igenis ellenlábasai vagyunk az olyan szabadelvüségnek, mely abban nyilvánul mag, hogy aki szabadelvű, annak radikálisnak, szabadgondolkodónak, szabadkőművesnek és Istent tagadónak kell lenuie; és a más Istenével szemben kis „i“ betűvel kell a lekicsinylést kifejezni. Mi a szabadelvüségünk kereteit gyönyörűen megtaláljuk az evangéliumban és ennek parancsait betartva tudunk progresz- szivek, sőt szocialisták lenni. Jakaboknak, Oszkároknak szükségük van a tömeg leikéből kiölni a Jézus Krisztus és Mózes tanait, mert csak a tömeg belső értékének leszállítása után tudják a maguk értékét azok föiibe emelni s a vezóri szerepből jövedelmező üzletet csinálni. Nézz meg kedves barátom egy katholikus legényegyleti, — vagy egy keresztény szcoiaüsta munkást és hasonlítsd össze a Jakabok által vezetett Istent tagadó, minden lépésnél káromkodó szocialista munkással és állapítsd meg, közöttük a különbséget és rögtön meg fogod érteni a kihatásaiból, miért vagyunk mi a szabadelvüség ellenlábasai 1 Ha a definíció első részét egy kissé módosítod, (talán a szabadelvű tábornak nem lesz ellene kifogása) egész elfogadható alakját kapod meg. Elfogadjuk ugyanis, hogy mi az Egyház fiai és nem szolgái vagyunk, azon működünk, hogy Krisztus tanításainak követésében nyilvánuló igényeit védelmezzük, a tanításoknak — a lelkekre általunk nem- zetfentartó szempontból szükségesnek tartott — befolyását növeljük. Mi ezt akarjuk, mi igy érezünk, de a mi ellenségeinknek mást kell látni és mást kell hirdetni. Az Egyház helyébe oda kell tenni a papokat, a tanítások helyébe az egyházi vagyont ! Az Egyház gyönyörű tanaira dehogy is kapnának olyan dühös csaholó tábort, de a papok és az egyházi vagyon kitűnő vörös posztó a tömegnek ós a klerikalizmus jelszó alá sok-sok minden fér. Igaz ugyan, hogy a zsidó miliomosok és a zsidó bankok megszerzett vagyona felül múlja az egyházi vagyont és . viszonosság elvénél fogva ez bennünket feljogosítana arra, hogy a radikalizmus definícióját a klerikalizmus félremagyarázott meghatározásának megfelelően értelmezzük, de mi sokkal jobban akarjuk tisztelni az elvek ós a jelszavak valódi értelmét, semhogy a keresztény sajtót ilyen kétes értékű fegyverekkel lássuk el. Beszélhetnék neked még arról is, hogy a két vagyon a kihatásaiban, milyen szerepet játszik a nemzet életében a humanitás, a kultúra és szoeialitás szempontjaiból, de akkor nagyon hosszú lenne ez a csütörtöki levél. Marad a definícióból a papok szolgálata, azok igényeinek és befolyásának védelme- zése. Látod kedves Barátom, a meghatározásnak ez a része igazán nevetséges, mert ha ez volna a klerikalizmus, akkor mi is, meg a mi lapunk is, ugyan rosszul szolgálta az ügyet. Papok szolgálata I No kedves barátom, ebben a tekintetben minden vallásfelekezet klerikálisabb, mint mi. Nézz csak körül egy kicsit, egy zsidó rabbit, hogy körülveszik a hívei, mennyire együtt élnek, éreznek ós tesznek 1 Nézz meg egy református lelkészt, hogy elhelyezik a társadalmi élet vezető szerepeibe és lásd a mi papjainkat, kiknél épen az a hiba, hogy csak a lelki életünkben és vezetésünkben vesznek részt s ezért a katholikus társadalomnak módjában sincs ilyen szempontból klerikálisnak lenni. I. hadikölcsönre IlIII. IV. V. VI.
