Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1917-08-02 / 31. szám
XXVI. évfolyam. Szatmár-Németi, 1917. augusztus 2. 31. szám. Jékey Sándor főispán beiktatása. Rendes viszonyok között is a főispánok beiktatásai, a törvényhatósági életnek kimagasló eseményei szoktak lenni. Ennek magyarázatát nemcsak az adja meg, hogy a főispáni állás önmagában véve oly díszes pozició, mely a fényt maga körül megteremti, hanem az is, hogy az autonómiának a főispáni állás leglényegesebb ütköző pontja. Pusztán a főispán egyéniségétől függ, hogy a kormányzatára bízott közigazgatás működésében, az életbevágó kérdéseknél az autonómia demokratikus akaratkifejezése domborodik ki, avagy a főispánnak minden irányban biztosított vétójoga bürokratikussá változtatja át ezt a működést. Méltán néz tehát nagy várakozással minden törvényhatóság az uj főispánjának működése elé, mert hiszen ehhez van kötve jóléte, fejlődése, vagy tengődése és visszamaradottsága. Az érzelmeket kiváltó eme körülmények békés időkben is megteremtik a közigazgatási életben ilyen alkalmakkor a szokatlan kilengést, de valljuk meg, a hosszú idők szomorú tapasztalatai a várakozásoknál már jó eleve bizonyos rezignációt teremtettek az emberekben, s ezen aktus rendszerint nem a A hadi-koszt. — A „Szatmári Hírlap“ eredeti tárcája. — Irta : BODNÁR GÁSPÁR. Harc van — itthon is ... Az anglus nekünk, itthonmaradottaknak üzent háborút s fegyvernemül a kiéheztetést választotta. A harcot mi is felvettük. Nyomában megszületett — a hadikoszt. A háború kezdetén rá sem hederitet- tünk. A hadikoszt fogalmát odakapcsoltuk a harctéren küzdő katonák étkezéséhez. Vagy — itthon a kórházak sebesültjei élelmezéséhez ; kosztadók háborús nyereségeihez. De aztán! Beütöttt fokozatosan, szinte észrevétlenül — az itthonvalósi hadikoszt is. (Most már az anglus is megismerkedik vele. Hogy miben különbözik a hadi- (min- dennemüség, de főleg) koszt a boldog békeidőbeli koszttól: azt nem magyarázni, hanem érezni és élvezni kell. Élvezi, érzi is a nemzet zöme, milliói. (Azon százak, ezrek vagy tízezrek, akiknek ebhez az élvezethez még nem volt szerencséjük -- nem számítanak. Váljék egészségükre ! Én legalább nem irigylem ; csak annyit szeretnék tőlük rekvirálni, amennyi éhező gyermekeink, betegeink és aggjaink megmentésére szükséges. A hadikoszt is relativ fogalom — azonban. Minden valóság ugyanis (— és a hadikoszt valóság) két félből áll. Alanyból és tárgyból. S bár e két félnek oly szükségsziv melegével, hanem a szokás egyhangúságával folyt le. Amit Jékey Sándor beiktatásán láttunk, meggyőz bennünket arról, hogy ez az ünnepség nem a sablonos beiktatások jellegével birt, ennél túl nagy mértékben állott előtérben az emberek őszinte bizodalma, a csalhatatlan reménység, sőt a szeretetteljes ragaszkodás. Nem tisztán Jékey Sándor személye támasztotta fel az emberekben ezt a szokatlan ragaszkodást, nagyon sok köze van ehhez a nagy időknek is, melynek Jékey Sándor főispán kiválasztott embere, kivel szemben polgártársai fokozottabb várakozást támaszthatnak, tehát fokozottabb szeretettel is adóznak. Az ő intakt egyénisége, ismert munkabírása, az igazságszeretete, létjogosultságot adtak az emberek várakozásának és Jékey Sándor főispán megtalálhatja eddigi közéleti működésének jutalmát már abban is, hogy a pártatlan közvélemény Ítélete őt alkalmasnak fogadta a nehéz idők nehéz állásának betöltésére, hogy tőle mindenki biztosan reméli a közérdek őszinte képviseletét, hogy őt nem hivatalos hatalmát félve, de egyéniségét szeszerü, kapcsolatos az együvé tartozandósága, mint az oxigéné és hidrogéné — a vérben: mégis a teljesen objektiv fél mellett is, más lesz a jelen valóság. Ha tudniillik a szubjektív fél különböző, vagy megfordítva. A gyomor és hadi-koszt viszonyában, kapcsolatában is hasonló a valóság. A jelenség. Gyomor válogatja — a kosztot is. A háború sok mindent megváltoztatott. Megfordított. A gyomrot is. Da főleg sok mindenre tanított. Kiváltott rengeteg salakot, szenvedélyt, nyereség-, pénzvágyat az bizonyos. Megfordította sokaknál — a kosztolást is. Családok vannak, ahol örültek, ha vasárnapoDkint tyukhus levest ehettek. Ha hurkazsirhoz juthattak. Ha egy hü, szerény riskát fejhettek. Most ? Bőséges kosztot esznek ; 60—80 koronás libát cipelnek haza. Nemcsak svájcer tehenet fejnek, de sok más félét is fejhetnek. Ezek a valóságok azonban nem a nemzet átlagát mutatják be. A százakat, ezreket — egy uj — nevezzük — háborús osztályú . . . kosztosokat. A jnagyar nemzet zöme háborús koszton él. És meg kell adni, hogy oly szépen, észrevétlenül, szinte csudás megadással hajtotta bőséghez szokott gyomrát a hadikosztnak korlátái, sőt bilincsei alá, hogy erről a történelem fog beszélni. Hej, mert nagy dolog volt — ez a meghajlás. A magyar koszt, — mint közönségesen tudva van — hires, sőt hírneves az egész világon. A magyar kenyér minősége retve fogadta mindkét törvényhatóságának pártkülönbség nélküli polgársága. A beiktatás eseményeit következőkben adjuk: Megyénél Jékey Sándor és neje a reggeli vonattal érkeztek meg Nagykárolyba, hol a fellobogózott állomáson a vármegye, — Nagykároly város, — és a nőegylet küldöttségei várták. Debreceni István polgármester üdvözlő beszédet tartott, mire a főispán röviden választ adott s ezután a küldöttségekkel együtt hosszú kocsisorral bevonultak a megyeházára, hol a beiktató közgyűlés folyt be. A közgyűlés a karzaton levő hölgyek, diszmagyarban levő urak, tisztek és feketeruhás urak csoportjával szinpompás képet mutatott. A közgyűlést llosvay Aladár nyitotta meg. Meleg hangon emlékezett az uj főispán közigazgatási működéséről és az osztatlan megelégedésről, mellyel a vármegye közönsége Jékey Sándor kinevezését fogadta. A főispánért küldöttség ment s a terembe vonulásakor óriási éljenzés fogadta. A hivatalos eskü letétele után Péchy István vm. főjegyző tartotta az üdvözlő beszédet, melynek kivonatos tartalma a következő volt. és mennyisége, a magyar töltöttkáposzta, a magyar csusza, fánk és effélék zsírban úsztak. A „vastagótelek“ tejfelben, mimásban fürödtek. A magyar pecsenyék, gulyások, paprikások, szárnyasok . . szalonnával tűzdelt soknemüségek . . a világ minden eledelei közt unikumok. A magyar „étlapok“ (Írottak és meglepetésszerüek . . .) végén már ott vigyorgott . . . Karlsbad. Meg a szivelzsirosodás, meg — egy kis ferslóg és mimás . . . * Most? Hej, haj 1 A magyar családoknak milliói csak most értették meg a „ Miatyánk “-nak azt a könyörgő mondatát: — Add meg nekünk a mindennapi kenyeret. Es hogy apáink miért tanítottak meg arra, hogy a leesett kenyér darabot csókolva szedjük fel. (Az uj nemzedék már feledte.) A magyar gazdasszony irult-pirult, ha a váratlanul érkezett vendég csak három tál ételen kapta. De e pirulás hamar elmúlt. Kinyitotta a kamaráját és — a többi tudva van. 0 bor, ó-szalonna, ó-dohány (erről legközelebb) ó-fa — a magyar gazda büszkesége volt . . . Hova jutottunk ma ? A családi tűzhelyeken és vendéglőkben egyaránt... A vendégeket fogta a magyar ember. A vendéglősök hírességét, tekintélyét pedig az abonensek tették . . Ma fázunk bizony a vendégektől; az abonenseket meg kergetik, űzik — a paprikás étlapokhoz. Hol van a Demkö hires abonenciája ? Mikor naponkint TT (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. I Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 „ — „ j Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona* * Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár Felelős szerkesztő: Dr. UHX, KAROLY. Laptulajdonos A SZÉTMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hir detősek stb. Pózmány-.sajtó (Iskola-utca 5. sz. címre küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri kflzléso 6 korona ---------------- Nyilttér sora,.40 fillér. ---------------me gjelenik minden csütörtökön.
