Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1917-07-26 / 30. szám

Szatmár-Németi, 1917. julius 26. SZATMÁR HÍRLAP vők nehéz magasztos életét. A névsort itt adjuk: Fogadalmasok : Bothlinger M. Nivárda, Sza­bó M. Szevina, Fekete M Carissima, Neumann M. Ehrentrudis, Roskovenszky M. Loránta, Farkas M. Mechtildis,, Stibló M. Hedvigig, Czumbil M. Bomfilia, Ágoston M. Theotima, Simon M. Metilla, Szikszay M. Pulchéria, Békési M. Medárda, Forstner M. Tolentina, Gurnesevits M. Régis, Fejes M. Antelma, Leohner M. Gertrudis, Farkas M. Oliva, Mo- rent M. Eufémia, Jaroszevics M., Margarita, Nopcsa M. Róza. Beöltöztek : Ádám Mária = Norberta, Bartos Ottilia = Erna, Bartos Vilma = Ilda, Borsódy Anna = Merentia, Cserniczky Mária = Filippa, Cserniczky Róza = Zozima, Cserpes Erzsébet — Venildis, Csintalan Veronka = Tibalda, Csöpponszky Anna = Irén, Czumbil Ágota = Éwalda, Dán Mária = Fidentia, Detrich Erzsébet = Chrysogona, Dőry Róza = Romula, Egeli Terézia — Gerázia, Forró Irén = Ántima, Forró Mária = Orencia, Gável Mária = Fernanda, Hartmann Teréz = Thelesphora, Horváth Julianna — Joachima, Keresztes Erzsébet = Lucia, Kincel Róza = Hugolina, Kimer Berta = Heribería, Kovács Eteika <= Etelréda, Krizsmanek Mária = Virgilia, Lakatos Róza = Olympia, Lőrincz Mária = Dominica, Miertus Berta = Victima, Mórent, Veronika = Szervanda, Nagy Teréz = Ve- rissima, Popovics Julianna == Ancilla, Roko- mózer Margit = Hirlanda, Rossel Teréz = Eustachia, Rothnagel Katalin = Benilda, Russay Anna = Carmella, Schlaehta Olga = Martinia, Szabó Anna = Juventia, Szon- gott Gizella = Renáta, Takács Julia = Matild, Teész Mária == Benedetta, Tőkés Mária = Naroissa, Tömör Julianna — Cala- santia, Végh Julianna = Tomassina, Végh Terézia = Magdalena, Weinberger Janka = Wenfrieda, Zsoldos Mária = Nazianza. A főiapán beiktatása alkalmával, — amint értesültünk, — a szatmári függetlensé­gi párt ovációt akar rendezni az uj főispánnak. Értesülésünk szerint a párt zászlók alatt vonulna fel a városháza udvarára hol üdvöz­lő beszédek fognak elhangzani. Halálozás. Hiripi és ivácskói Böször­ményi Sándor orsz. gyűl. képviselő várme­gyei bizottsági tag, folyó hó 22-én 65 éves ko­rában hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. A szatmári polgári iskola igazgatója és a tanári kar közötti súrlódásról suttognak a városban. Hírek szerint ez már annyira kiélesedett, hogy hivatalos eljárás tárgyát is képezi. Mindenesetre üdvös volna, ha a tanügyre káros állapotokat illetékes helyen áthelyezéssel, vagy nyugdíjazással megszün­tetnék. A városi közélelmezési hivatal ve­zetője dr. Papp Ottó városi tanácsnok lázas igyekezettel irányítja a központi szeszfőzde és ecetgyár felállításának kivitelét. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy a szeszfőzdének szep­tember 1-én már a működését meg kell kez­denie. Most gondoskodnak az üstök, kádak beszerzéséről, a vásárló személyzet beállítá­sáról, az üzemtervek kidolgozásáról A ható­sági ecetgyár helyisége már ki van választva. A gyár a szamosparti fósügyár épületében lesz elhelyezve, a mérnöki hivatal már dol­gozik is a megfelelő átalakításokon. A szük­séges felszerelési tárgyak már meg vannak rendelve s igy rövid idő kérdése, hogy ez a nagy haszonnal biztató üzem meginduljon. — Most, hogy a tavaly vásárolt és ható­ságilag hizlalt sertések kimérése rövidesen befejeződik, dr. Papp Ottó tanácsnok újabb sertésbevásárlás tervével foglalkozik. Nézték is már a városnak felajánlott falkát, azonban ez nem volt megfelelő. — Augusztus 15.-vel a gazdasági év befezést nyer, az uj beren­dezkedéshez csak akkor foghat a közélelme­zési hivatal hozzá, ha az erre vonatkozó kormányrendeletek már megjelentek. Adófizetés hadikölcs.önnel. Az ötö­dik hadikölcsön címlétéivé] lehet fizetni hadinyereségadót. Erre most jelent meg a pénzügyminiszternek a rendelete, melyből csak annyi érdekelheti a közönséget, hogy a fizetést a kibocsájtási 96 K 63 f-rel fogadják el és a fizetés időpontjában a megfelelő ka­matot felszámítják a papír után. Tisztviselők Fogyasztási Köre. Pa­polczi Gyula törvényszéki elnök és Kövessy Győző műszaki tanácsos buzgólkodása foly­tén létrejött mintegy 2000 fogyasztó taggal. A megalakulást megtartották, az állam min­den tag után 100 korona segélyt fog utal­ványozni. Kertészkedő tisztviselő társaság kérte a várostól jövőre is a kórház telkét, a város ezt nem helyezte kilátásba, ezért most már formálisan megalakultak s kérni fognak máshol állandó művelési területet. A Hadi Termény kilátásba helyezett szerszá­mokat és vetőmagvat. Hadiárváknak és rokkantak gyerme­keinek a belügyminister pályázatot hirdet ösztöndíjakra, és nevelő intézeti ingyeneshely elnyerésére, Ösztöndijat kaphatnak középfokú és felsőbb iskolák fiú és leánytanulói Magyar- ország bármely városában és pedig évi 400—800 K összegben. Közelebbi feltételeket a polgármesteri hivataltól lehet megtudni. Korai élelmesség mutatkozott abban a kis zsidó gyerekben, aki álutokon összevá­sárolt a hatósági üzletben egy szakasztó cit­romot 30 fillérjével, s árulta a piacon 60 fillérért darabját. — Egy könyvkötő meste­rünk megsokalta az árát, s fülönfogta az ipsét s bevitte a rendőrségre. Kik azok a szabadkőmívesek ? A Budapesti Hirlap-nak genfi jelentése : A Lan- terne híradása szerint a szövetséges és sem­leges államok szabadkőmives páholyai Páris- ban gyűlést tartottak. Franciországon kívül képviselve volt a gyűlésen Belgium, Szerbia, Portugália, Svájc, Spanyolország, Argentina, Brazília. Á gyűlés alapszabálytervezetet dol­gozott ki a világ valamennyi népeiből alakí­tandó szövetség számára. A kongresszus a bókéfeltételekkel is foglalkozott és határozott békefeltótelekben állapodott meg. Követeli egyebek közt Élzász-Lotaringiának Francia- országhoz csatolását. Lengyelország egyesíté­sét és Ausztria-Magyarország feldarabolását. — E rövid hir élesen bevilágít a világhábo­rú kártyáit keverő és a szociáldemokráciát irányitó szabadkőmivesség bünbarlangjába. Sok mindent megmagyaráz. Többek közt azt is, miért iparkodnak e képmutató farizeusok oly nagy igyekezettel békét csinálni, holott a háború felidézésében nagy részük volt. A harctéren nem bírták tönkreverni, most tehát a békekötésnél iparkodnak örvénybe taszítani azt a két országot, amelynek két vallásos uralkodója — egyikben hithű protestáns, má­sikban hithü katholikus — tűrhetetlen szálka a szemükben. (K. S.) Gyáezhir, nagy csapás érte Szitmár város társadalmát, mely egyik legértékesebb tagját vesztette el Wéber János bádogos mes­ter elhunvtával. Wéber János szakmájában kitűnő iparos volt, kinek több találmánya van közhasználatban, mint társadalmi ember és mindenki előtt rokonszenves egyéniség volt, ezért a nagy kiterjedésű család gyászában az egész város közönsége osztozik. Temetése ma csütörtökön délután 4 órakor lesz Kinizsi utca 64. számú házból. Az a dohány ! Az elsőrendű közszük­ségleti cikkek között „legelsőbbrendű“ minő­sítést lehetne adni a dohány-gyártmányok­nak. Ezekért lehet kapni bölényritka élelmi­szert, lisztet, búzát, munkát. — Tudunk meg­szorult gazdáról, kinek egy köblös földjét nem szántották fel 30 koronáért, ellenben megtették egy pakli 13 filléres pipadohányért. Tudunk arról, avasban a 13 filléres kapa dohányt 5 koronáért árulták. Ilyen szédületes értékemel­kedés állott elő az árakban, mi sem termé­szetesebb, minthogy a visszaélések is hasonlóan szédületes tempóval fejlődnek. Ma már aki igazán dohányozik, az legfeljebb a fogát szívhatja. A külömböző gazok előrukkoltak pipatöltelékké ; cseresznye-, dió stb. féle leve­lek csípős illata árad a makra pipák öbleiből, sőt szemtanúi is voltunk, mikor egy gazda ember műtrágyával töltötte meg pipáját, és elfásult ízlésének folyományakép legmagasabb elismeréssel nyilatkozott annak aromája felett. Nem csoda tehát, hogy ilyen körülmények között a városi tanács kérelmet intézett a pénzügyminiszterhez, hogy a trafikok felett rendelkezési jogot nyerve behozza a jegyrend­szert. Rövid napok kérdése, hogy a pípás emberek nagy szigorúsággal össze lesznek írva s csak ezek fognak kapni megfelelő dohány­árut. Előlegezzük a bizalmat, hogy ezután majd mi is szivarozhatunk. Borhiány enyhítése. Életrevaló elő­terjesztése van a városi gazdasági tanács­noknak a tanács előtt, mely alkalmas lesz arra, hogy a tűrhetetlen bőrhiányon enyhít­sen. A város tulajdonát képező „digesztor“ telepen ugyanis évente több ezer állat bőrét fejtik le. Ezt eddig nyers állapotban adták el potom pénzen vállalkozóknak. Az előter­jesztés célja az, hogy ezután a váro3 dolgoz­tassa fel és bocsássa a közönség cipő szük­ségletének kielégítésére rendelkezésre. Cigány asszony ok raja lepi el a vá­rost szurtos csemetéikkel. Az Árpád utca sarkán, a kórházak előtt csoportokban heve- résznek egész nap és botránkoztatják a járó­kelőket. A rendőrségnek lehetne gondja rá, hogy az ilyen munkakerülő, csavargó nép ne molesztálja a város lakosságát és ne ad­jon a város külső részének keleti jelleget. Ezek közül kerül ki az útvonalakon ülő kol­dusok egész sora is. Lisztcsempészet folyik nagyban a szatmári posta közvetitésével. A rendőrség már több esetben eredménytelenül nyomozott, voltak olyan esetek is, mikor egyszerre negy­ven mázsa lisztet adtak fel öt kilós csoma­gokban, de a feladót sohasem lehetett kide­ríteni. Akadályozza a rendőrség munkáját az is, hogy az avult postai íszabályok nem en­gedik, hogy a feladásnál a posta személy­zete kellő felügyeletet gyakoroljon. — A lelkiismeretlen kufároknak végtére is nyo­mára kell jönni, mert az még sem tűrhető, hogy ínséges állapotunkban 8 szegény nép elől lelketlen gazemberek elsikkasszák a mindennapi kenyeret. Tarlózás. Ne tessék megijedni, nem irodalmi tallózásról van szó, ennél sokkal hasznosabb dologról. Egy igazán fontos köz­érdekű vörös kereszt rendelkezésről, mely fel­hívja a falusi iskolákat, hogy a mezőn el- hullajtott és a gereblyézés után sem össze­gyűjtött kalászt a beteg katonáknak iskolás gyermekekkel szedessék össze. Hogy milyen eredményt lehet elérni, láttuk Lázári köz­ségben, hol Szűcs János plébános ötven is­kolás gyermekkel egy métermázsát adó buza- kalászt gyüj teteit össze egy délelőtt. Ha az a sok ezer falu papja hasonló lelkiismerettel csinálja a dolgát, hány ezer mázsa különben elveszett búza jut szegény katonáinknak! Kossuth kert kerítése most, hogy az államvasut az útvonal másik oldalát díszes kerítéssel látta el, különösen szembetűnő, mi­lyen nem nivós állapotban van. Pedig az idegen itt szerzi első benyomását a város felől. Jó volna, ha a városi tanács kezébe venné ezt az ügyet, az Erdődi vasút saját belátá­sából is megcsinálhatná, de talán kötelezni is lehetne rá, hogy egy az államvasutnak megfelelő pendant kerítés jöjjön arra a helyre. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya 1917. évi julius hó 25.-én, délután 3 és V2 órakor Szatmáron, a városháza nagy tanácstermé­ben ülést tartott, a következő tárgysoro­zatokkal : 1. Múlt ülés jegyzőkönyvének hi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom