Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1917-07-05 / 27. szám
XXVI. évfolyam. ©zatmáp-Néméti, 1917. julius 5. //< 27. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 „ — „ Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona' Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár A kiadöhivalalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Pázmány-sajtó (Iskola-utca 5. sz.) címre küldendők. Pályázati blrdettsak egyszeri kUzlése 6 korona---------------- N ér sora,.40 fillér. ---------------Me gjel 'lindem csütörtökön. Ä katholikus autonómia. Közel félszázada szerepel már minden uj kormány program injában autonómiánk. A nagy dolgok lassan érlelődnek, jogtalan állapotunk sok veszedelme az autonómia hiánya . i/ miatt meggyöngitette ugyan a hit- vallói érzületet bennünk, de ez csak arra volt jó, hogy az autonómia égető sürgősségét annál jobban érezzük. Az első komolyabb lépés a megvalósitás felé az a királyi rendelkezés volt 1895 ben, amely a magyar Egyház önkormányzatát szervező kongresszus összehívását; egyben irányításokat ad a legfőbb kegyúri s fölügyeleti jogok és az Egyház szervezetének szigorú szemmel tarlására. A királyi rendelkezés alapján egybegyült kongresszus bizonyos értelemben kötött küldetéssel kezdte meg működését 1896-ban. Programm- jára nézve illetékes helyről azt a jelszót adták ki, hogy munkálataiba oly rendelkezések föl nem vehetők, amelyek az Egyház alkotMag’y&r tűzhelyekről. — Rácz Miklós könyve. Budapest, Szent-István-Tár- sulat bizománya, 74 oldal. Szerző kiadása, ára 3 kor. — Az újabb költői nemzedék erősen az eszlétikai álláspontra szeret helyezkedni, hogy egy műremek születhetik meg poétikai recept szerint. Az érzést ne befolyásolja semmi szabály, semmiféle hagyomány ; áradjon az ki a maga hamisítatlan valójában .... Ezt az esztétikai elvet hajlandó vagyok aláírni, de mindig azt tartom szem előtt, milyen tartalmú egyéniség nyilatkozik meg, értékes e az az egyéniség ? Mert ha van nemes tartalom az egyéniségben, úgy az darabosan megnyilatkozva is valami különösebb költői formát vesz fel. Az újabb Ady-féle irány képviselőit is megbámulom, hogy különleges egyéniségük különleges formában nyilatkozik meg és a nyelv kifejező erejének fokozásával határozottan haladást mutatnak fel, de egyéniségüket nem tudom megszeretni, üres az, inkább csak felfújt és mesterségesen megduzzadt. E kis megjegyzés előrebocsátásával kell a jRácz Miklós könyvét kezünkbe vennünk, mellyel a szerzőnek a következő célja volt: „Habár csekély mértékben is, vérző magyar nemzetem fájdalmának enyhítése ; de ha csak 'egy szenvedő magyar lelket vigasztalhatok is meg, munkám eredményével akkor is meg leszek elégedve.“, \ könyv harmadik lapján ezt olvassuk : „Édes jó Anyám, Könyvemet teneked ajánlom, mert szenvedéseken enyhíteni te tanítottál ... Az ajánlás megadja az egész könyvnek tónusát; egy fiú hamisítatlan és őszinte ármányát és a magyar állam közjogát érintik. Ez utóbbira nézve oly értelmű kijelentés történt félhivatalos helyről, hogy a kongresszus munkálatai csak oly keretekben mozoghatnak, hogy törvényváltoztatásra, törvényhozásra szükség ne legyen. Egyáltalában az autonómia elaborátuinát ama jogok és hatáskörök alkothatják, a melyeket egyrészről a püspökök a magukéből és másrészről az apostoli király a magáéból önként átenged. E két körülírásból kitűnt, bogy a püspököt, a pápát és a püspököket isteni rendelésből megillető egy- házvagyongondnoki és más törvény- hatósági jogokból semmit át nem engedhetnek ennek a világi jellegű önkormányzati testületnek. Másrészről a kormány kijelentette, hogy ő sem enged át semmit a gyámsága, kezelése alatt álló kath. vagyonból és intézetekből, mert ezzel az állami köz- igazgatási politika túlsúlya, vezetőszerepe megggyöngiilne. — Vagyis az autonómia körülbelül úgy szakíthatta volna ki eme egy font húst az egyházi és világi hatalom zései nyilatkoznak meg benne az Isten fiáé és a magyar haza fiáé ! Vallásosság és ha- zafiság, Isten szeretete és a magyar fold sze- relete, és a két érzés egybeforrva végig vo- nul az egész könyvön. Az olyan egyéniség, amely e két legnemesebb hordozója, valóban értékes egyéniség, szeretetreméltó egyéniség, igaz magyar vallásos egyéniség. Nehéz dolog különösen vallásos érzést méltóan kifejezni mesterkóitség nélkül, mai romlott levegőben, de Rácz könyvében nem őszinteségre, mes- terkéltségre sebolsem bukkanunk. Érzései bőven folynak, mert szive tele van azokkal. Vérző nemzetnek vérző fia írja és azért hat meg ; egyéni és mégis általános, a jelen idők istenfélő és hazaszerető magyar leikeinek kifejezője. A hét darabból álló könyv egy költői imádságos könyv benyomását teszik. A hazát igazán és mélyen szerető hivő lélek belső világának Istenüez való felemelése, hogy vérző kebejőre onnan a magasból nyerjen balzsamot. Égy-két hely feltétlenül ide kívánkozik : „Hófehérlelkü, liliomszivü kis gyermek, hová lett szemednek ragyogó tekintete, miért, takarja a bánat gyászos fellege ? 0 tudom. Azért, mert ártatlan kis fejedet nem hajthatod most édes jó apád gondviselő keblére, nem hallod szivének meleg dobogását . . . .“ „Orcádnak rózsáját mi tépi. mi szaggatja» mi hervasztja bús hajadon ? Ó tudom Virágot szedtél. Koszorút kötöttél harcos jegyesednek .... Hogy megérkezésekor a küzdőnek, a harcosnak legyen, győzedelmi koszorúja. Visszaváró szemed fáradt tekintete könnybe merült. Könnyeidnek keserves omlátestéből, m. • iasszikus uzsorás, Shylock : hogy vért pedig nem szabad ontani. Ez bizony lépésnek alig nevezhető, de ráirányította a figyelmet a helyzet tisztására, különösen arra, vájjon a püspökök jogainak megnyirbálására, vagy inkább az államnak a kath. vagyonok, a vallás és tanulmányi és egyetemi alapok s az ezekből fönntartott iskolák és intézetek fölött való gyámkodásának megszüntetésére van-e szükség ? Ám az Egyház törvényei egy ilyen világi jellegű katholikus ön- kormányzatnak ingerentiáját az egyházi jogi személyek vagyonára és intézményeire egyenesen kizárják. Ott csak a pápának, püspöknek és a rendfőnöknek van rendelkezési joga, mert oka törvényes és egyetlen gondozói ama vagyonnak és egyházi intézményeknek. Ezt megosztani, sőt „per procura“ átruházni, megbízott, fölhatalmazott utján gyakoroltatni sem szabad. Megérlelődött tehát az egyetlen helyes terv, hogy e hitvallásokon kívül álló, modern államhatalom sa : a koszorú hervadása ... A koszorú her- vadása : orcád rózsájának hullása . . . .” Ki nem venné észre a prózában a gondolatritmus gyönyörű lüktetését ? És ilyen gondolat- ritmusokkal tele van a könyv. A két nemes érzéstől lobogó értékes egyéniség megtalálta a maga költői formáját. Másutt egy-egy régi zamatú ének refrónszerü megismétlése mint vezérlő motívum ügyes költői keretet ad a szépen folyó prósának, mint a Szent László füve címűben. Tekints László király vérező hazádra Fordítsd szemeidet régi országodra ! Vagy a legszebb darabban, Ne sírj Jézusom cimübene három címszónak többszöri ismétlése. Értékes magyar kincseket tett Rácz Miklós a könyvébe a maga értékes belső világából ; megindulás és megvigasztalódás nélkül senki sem fogja letenni a könyvet, aki kezébe veszi. A szerzőnek meglesz a várt jutalma, mert nemcsak egy, hanem sok magyar vérző léleknek lesz a megvigasztalója. E dicséretek azonban a könyv nagyon kis részét illetik, mert 2—3 részlet kivételével a többi, mint közhely, gondolaUalan lappália, elárulva Írójának tájékozatlanságát az emberiség nagy klasszikusaival szemben. Természetesen stylusa is egyenetlen, majdnem teljesen hiányzik belőle a belső rbytkmus. Sok olvasás, tanulmányozás és mindenekfölött a „nonum prematur" elve szükséges Írójának, he valamikor értékeset akar alkotni. Bár sok kifogásunk van számtalan közhely és a szerző oly kevés olvasottsága miatt, hogy idézeteit ósdi, névtelen ismeretlenekből veszi. Sándor Vence. (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI PAP Felelős szerkesztő : Dr. UHL KAIT OLY. Laptulajdonos A SZ&TKÁB - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR.
