Szatmári Hírlap, 1917. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1917-06-07 / 23. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP' Szatmár-Nóméti 1917. juuius 7. bünlajstromnak. Jeremiás prófétai álkai tudnák a mi összerombolt templomaink borzalmai fölött elvijjogni sikoltó panaszainkat. — És most, kirepitve a jogtalanságok alapzatán vert trónjáról, recseg, ropog a tőle megépített Po- temkin-hatalom is. Erjedés, bűz, posvány, rothadás és romlottság fertője tengerük nyomában. Hol van az a Herakles, aki el tudja vezetni a mocsári láp rothadó hullámait? Ki az, aki már végigment az előző, herkulesi nyolc munkán, hogy elvégezhesse a legutolsót, a legnagyobbat, Augeias istállójának kitakarítását? Arany János egyik balladája jut eszünkbe. Az Y. László. Meg az, hogy mindannyian érezzük Tisza kormányzatának irtóztató átkát, de érezzük azt is, hogy épek, egészségesek, szabadok, magyarok, tiszták és erősek akarunk lenni. — És fogunk lenni! A Manók és Jakabok Magyar- ország nevében. No most már tudjuk zsi- daink stockholmi cirkuszkodása óta, miért mentek a „magyar“ szocialista pártvezérek és népbolcnditók Stockholmba. Azzal a nagy garral öltek a vasútra, hogy ők Magyar- országot fogják odakint képviselni. Erre rá lehet ugyan mondani: inkább ők viseljék a mi képünket, mint mi az övéket, de — úgy látjuk, — nem viselték ők odakint semmiféle magyar embernek a képét. Kiváncsiak vagyunk, kit képviseltek hát a Conti-utcai diplomaták a svéd fővárosban ? Követelték Szerbia helyreállítását, tekintettel arra, hogy viszont a bolgár szocialisták hazafias hűséggel ragaszkodnak Mace- cedóniához. Jutalmul Szerbia gyalázatos magatartásáért követeltek szerb kikötőt az Adrián, tekintet nélkül arra, hogy az albánoknak lesz-e kedvök Buchinger Manó szép szeméért szerbekké válni ? Természetesen Oláhország helyreállítását is követelték bizonyosan a bukaresti béke kijelölte határok mellett, pedig a bolgár szocialisták kijelentették, hogy az egész Dobrudzsát visszakövetelik, mert azt az oláh a bolgároktól elrabolta éslbolgár lakosságát elnyomta. Szóval a magyar szocialisták — az internationale szelleméhez hűen — bolgár és magyar területeket osztogattak oláhnak, szerbnek, a magyart pedig nyugtatják azzal, hogy bókét követelnek an- nexió és hadikárpótlás nélkül. Azt hiszik, tökéletesen elég kárpótlás lesz nekünk a háború alatt elesett annyi magyar hősért, Olábország hordáitól elpusztított magyar falvakért, hogy bejut Buchinger Manó általánosan és titkosan a képviselőházba. (Reméljük ugyan, hogy ilyen gaz ellenségpártolásért a bakó kezébe juttatja a magyar bírság ez arcátlan zsidókat). Ezért ugyan kár volt Stockholmban „magyart“ játszani. Pánszláv aspirációk. (S. V.) Az ántánt szép tervet készített hazánk leendő feldarabolásához, de ősi vitézségünkkel megmutattuk, hogy belotörik annak a foga, aki a csontunkba próbál harapni. Ha egyéb hasznunk nem lesz a háborúból, mint önérzetünk, értékünk, minden jóra és nemesre való készségünk megnövekedett tudata, már akkor is óriásit haladtunk a magunk utján. A háború után feltétlenül sor kerül a nemzetiségeinkkel való viszony alapos felülvizsgálására is. Nemzetiségeink alapjában véve lélekben hívek a magyar földhöz; nemzetiségi kérdések külső országból kerülnek át hozzánk. A kormányok örökös mulasztása miatt növekedett meg a pánszlávizmus hóbortja is, hogy tótlakta vidékeink egy nagy szláv államba olvasztandók, amely államnak a vezetője a kultúrában a többi apró délszláv törzsek felett kiemelkedett Csehország volna. Ez ma minden úgynevezett ifjú csehnek fanatikus kivánsága. Ebből magyarázandó meg a folytonos ellentét az osztrákok és csehek között, az a folytonos villongás, a mely Ausztria politikai és társadalmi életé ben minduntalan felüti a fejét. Ebből magyarázható a cseheknek Ausztriával szemben való mélységes gyűlölete és ebből fejthető meg a cseheknek irántunk való gyülölsége is. Á cseh politika nem szívesen látja hazánk megerősödését; ők meglátják azt, amit az osztrák nem Ját, hogy a dinasztiának legerősebb támasza egy erős Magyarország; ezért Írták fel zászlójukra Magyarország gyengítését, a minek következménye volna egy elgyengült Ausztria és ennek helyébe lépne az északi és déli szlávok egyesítéséből származó erős szláv állam, vagy ha ez nem, legalább megvalósulna egy másik álom, egy trializmus keretében az önálló cseh királyság. Könnyen felismerhető a veszély, amely ezzel hazánkat fenyegetné. így is elég szigetecske vagyunk a nyugati népek nagy óceánjában, hát ha ' még körülvenne egy szláv gyűrű ! Épen azért kormányainknak mindig számolni kell ezzel a veszedelemmel és nem kell közömbösen nézni azt az agitá- ciót, a melynek gyökerei ott vannak a világháborúban tenyereiket mutogató és hazaáruló ifjú csehek lelkületében. Tudjuk, hogy a csehek hazánkban elszórtan ugyan, de meglehetős számmal laknak, A trombitát fúvóktól nincs mit tartanunk, az csak azért jön hozzánk kenyeret enni, mert zenei kultúránk még mindig nem emelkedett a praktikus irányban megfelelő színvonalra, hogy belőle magyar fiú megélhessen, de a különböző gyárakban működő műveltebb munkások mind utravalór, kaptak onnan hazulról a cseh politikából és itt minálunk buzgó terjesztői a tótok között a pánszlávizmusnak. Kultúrintézményeket alakítanak a csehek egyenes célzattal ellenünk. Ilyen az 1896 ban Prágában politikusok, Írók és tudósokból alakított és Cseh-töl Egység néven működő egyesület, amelynek kimondott célja a magyarországi tót ifjakat szláv szellemben nevelni. Ez az egyesület ismeri mondhatni minden Magyarországon lakó csehnek tartózkodási helyét és az egyesületnek népfüzeteit a magyar posta pompásan szállítja rendeltetési helyére. Egy-egy számnak alapos átolvasásából azonnal észrevehető a tendencia: vallásos szin alatt a pánszlávizmust terjeszteni és gyülölséget szítani a magyarsággal szemben. Még a mozgósítás idején is találhatott az ember füzetet, amelyben cseh-szerb barátságról himnuszok zengtek. A morva határon Ungarisch Bródban Cseh tőt Nemzeti Egység cimeti egy egyesület működik, amely kereskedelmi és földművelési tanfolyamokat rendez. Prágai bankok olcsó pénzzel sietnek a tótok közé, hogy magukhoz édesgessék őket; még oly tót szigetecskén is, mintamilyen például a csanádmegyei Nagylak nagyközség. Az elmondottakból következik, hogy a háború után a nemzetiségi kérdésnél a cseh kérdésnek is szóba kell kerülnie. Ha valaki azt kérdezné tőlem, mivel lehetne a geográfiaiig egységes hazánkban a nemzetiségi kérdést megoldani, válaszom egy szóból állana: az iskola; esetleg meg- toldanám még eggyel, a — zsandár szóval. a 3 nyelvcsoportnak megfelelően munkácsi, ruthón, hajdudorogi magyar és balázsfalvai román kirendeltségre oszlana, melyek mindegyikének hivatalában egy vagy két diakonissza működnék. Az egész ügyosztály fölött egy fődiakonissza állana, ki a Sz. M. T. budapesti középpontjában vezetné az irodát és közvetítené a hivatalos érintkezést a társulat főnöksége és a gör. kath. kirendeltségek közt. A társulat jelen működését tehát ezen uj ügyosztály beállítása semmiben sem befolyásolná, sem anyagi áldozatokkal, sem személyek elvonásával nem terhelné, miért is semmi oka sincs a társulatnak ettől idegenkedni. Kétségtelen, hogy legalább is az első gör. kath. diakonisszáknak a társulat budapesti Krisztina-köruti szemináriumában kellene neveltetniök, oly módon, hogy a szertartásiam oktatást a bpesti gör. kath. plébánia és a, papnevelői román ritus-tanár eszközöljék. Ámde ez hasonlókép áll a róm. kath. papnevelőben nevelendő gör. kath. theologu- sokra is, kik a nős és nőtlen életre való készülés különbsége daezára is együtt nevelődnek, annál inkább nevelhetők tehát egy intézetben az egyforma, vagyis fogadul más életre készülő kétféle ritusu diakonisszajelöltek. Később, t. i. midőn már gör. kath. diakonisszák megfelelő számban lesznek, ezen közös nevelésre sem lesz szükség, mert a felavatottak nyithatnak külön képzőintózetet a későbbi jelöltek számára. A gör. kath. ügyosztálynak a latin jellegű társulathoz való hivatalos tartozása (amely különben is csak az igazgatásra és irányításra fog kiterjedni), egyáltalán nem különös, mert az ungvári gör. kath. oltáregyesület és a tanítóképzői leánykongregáció, — bár a gör. szertartásnak megfelelően vannak berendezve — mégis a róm. kath. középponti igazgatóságok alá tartoznak. * * * A gör. szert, ügyosztály igen csekély auyagi áldozattal megvalósítható. Amire mégis szükség van, azt a görögség annál is inkább tudja fedezni, mert a tisztán gör. kath. vallásos, jótékony és kulturális célokra hagyományozott dúsgazdag Pásztory örökségből is lehet e téren számítani, azonfelül Anna nővérnek tizezer koronás hozománya is kilátásban van. Ugyanis ezen derék és önfeláldozó gör. kath. hajadon volt szives kilátásba helyezni a fentjelzett összeget a gör. kath. dia- konisszátus céljaira, amelynek első tagjául ő maga belépni hajlandó. Kétségtelen, hogy a gör. kath. papi családok leánygyermekeiből, mindhárom nyelv- csoportból bőven kikerülne azon nehány önfeláldozó, rátermett lélek, kik a missziónővóri pályára alkalmasak. Ezenfelül a gör. kath. hajadonok előtt ilymódon megnyíló uj életpálya és munkakör a gör. szertartásu apácarend hiányát is nagyban pótolná s a szűzies és áldozatos életre vágyó és hivatott gör. ritusu hajadonoknak is megadná azt, amit ezidőszeriut nélkülözniük kell, t. i. Krisztusnak teljes odaadással való szolgálatát saját szertartásunk keretei között. Paris Lajos. Hol va.it a dohány? Annyi megállapítható róla, hogy a nemrég múltban a jó kis dohányok megérkeztek Szatmárra s ugyanakkor el is tűntek. Volt felháhorodás, mert hiszen csak egy helyről lehetett szerezni s a tisztviselők sem kaptak csoportos kiosztással. A felzúdulás eredményezte, hogy azóta a kistőzsdék kapják a dohányt s ott is, hogy - a tisztviselők csoportnsan veszik ál szükségleteik egy tizedrészét. Ha például egy száz tagból álló testület kimutat 2000 korona értékű dohány szükségletet, legjobb esetben kap 200 korona értéküt. Egy helyi lapnak az a feltevése tehát, hogy a tisztviselőkkel tett kivétel tünteti el a piacról a dohányt, — semmiesetre sem helytálló. Az ellen sem emelt a kistőzsdése- ken kívül senki kifogást, hogy a tisztviselők csoportonkint vesznek, mert hiszen ezt igazságtalannak tartani sem lehet. Ha látszat alapján kivételnek mondható is az eljárás, hát ugyan a sokat sajnált, nyomorgó tisztviselői kar megérdemel-e annyi
