Szatmári Hírlap, 1917. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1917-05-10 / 19. szám
Szatmár-Németi, 1917. május 10. Csütörtöki levél. 1917. május 10. Az egyházi és világi emberek együttműködését tárgyalta S. V. barátom e lap hasábjain és ennek visszhangja volt Botba páter cikke ugyanezen témáról. A keresztény sajtó kevés számú, de súlyos sajtó orgánumai különféle változatokban tartják felszínen ezt a kérdést, mely az ország kereszténységének együttműködését és együttérzését akarja feltámasztani. Nem a háború alatt született meg az eszme, de a kivitel felé való törekvés elemi erővel tör ki a keresztény világból és különösen a sokak szemében szálkát képező katholikus társadalomból. Budapesten, más városokban — köztük Szatmáron is — egy még nem eléggé öntudatos irányt vett mozgolódást lát a figyelmes szemlélő. Sajnos, ezidőszerint a megújhodás felé való törekvés csak a katholikus társadalomban él, a protestáns felekezetek, különösen ezeknek lelki vezetői, a radikális irányzat karjaiba vetettek magukat s e miatt a keresztény világnézet, mint domináló vezető eszme, számukra ezidőszerint elvesztette jelentőségét. Nekünk a dolgok ilyen állapota mellett, jó akaratú semlegességgel kell haladni célunk felé, viert elég erőiek vagyunk egymagánkban is odáig eljutni és mert a mesterségesen felszínen tartott anti- klerikális irányzatot a protestantizmusból harc cal nem, csak szeretettel lehet kiirtani ! A mi harcunknak zászlajára a katholikus társadalom egyesítését kell Írni, a küzdelmet pedig-a saját közönyösségünk ellen kell irányítani. Csak erő szétforgácsolás lenne nem egyesült erővel külellenség ellen harcolni s még nagyobb megbontásunkra vezetne. Teljesen mindegy, hogy milyen alapokra helyezzük az egyesítést, de vallásunk követelményeinek felelünk meg akkor, ha ez a szeretet, a jótékonyság jegyében születik meg, mert ez a terület alkalmas az érzések erős ösz- szeforrasztására is ; ha szigorúan kidomborítjuk minden működésűnk katholikus jellegét. Ebben az egyesült katholikus társadalomban fogjuk megtalálni a keresztény napi sajtó megteremtésének lehetőségét, melyhez minden feltételünk megvan csak a közöny tartja a tespedő sötétségben addig, mig az egyesüléshez összeverődő erők szikrázó fény- csóvája bele nem világit és a lespedést munkálkodó akarattá nem változtatja át! Szatmáron az összeforrasztáshoz alkalmas erők már kiváltak, rövidesen látni fogjuk, hogy az ideális célok eléréséhez, a keresztény világnézet feltámasztásához megkapjuk-e hittestvéreinknek szétforgácsolt erejét 1 Az eszme szent, a vállalkozók lelkesek és odaadok, a sikernek el kell jönni! (?) Saj tóalapunk. A mint a múlt dolgozott értünk, úgy kötelessége a jelennek is áldozatos munkában fáradni a jövőért. Különösképen most, amikor a jövő minden vitális javának biztosítása a a jelen élőinek legelemibb gondja. Ez a keresztény ország rettenetesen meggyöngülve, minden szervében a dekadencia mérgével átitatottan menthetetlenül elpusztul, ha egészséges életműködésének vérkeringéséről nem gondoskodunk. A mi bününk lesz az az összeomlás, ha áfiumát a jövendőnek meg nem teremtjük. Csak a süketek és a vakok, az alvók és az önzők nem tudják, hogy ez az áfium, a megmentő — a nagyszerűen organizált, teljes anyagi függetlenséggel megteremtett keresztény sajtó. Ebben kering ma a nemzetek vére. Már túl vagyunk e harsogó igazság bi- zonyitgatásán, de azon is: mintha e sajtó is- tápolása kegyes jóindulatunkra volna bízva. A kiben él fajának, hitének, az erkölcsnek szeretete minden kötelességénél elsőbbnek tudja: dolgozni, tenni és áldozni a hamarosan megvalósitandó keresztény sajtóért. „SZATMÁR HÍRLAP“ Különös örömet okoz nekünk mikor e kötelesség tudatát olyan körben is megnyilvánulni látjuk, a mely bensőbb, kegyelmi kapcsolatban nincs velünk. Mert az ily példa szinte az imperativus riadójával parancsol ránk, a kik közül még sokan nem tudják, hogy erkölcsi kötelességből kell sajtónk megépítésén dolgozni porszemmel, tógladarabbal, vagy sarokkövekkel. * Múlt kimutatásunk óta beérkezett: Hantz Jenőné drné....................20' — Eddig begyült.........................18135'39 Megajánlva.................... .... . 1900' — Telj es összeg 20055’39 HÍREK Te rogamus . . . Keresztjárók vagyunk bizony már három esztendeje oly sokan szerte e világon. Már nincs is más igazságunk, csak az, hogy ott fönn a mi Atyánk szeretete, hatalma gondol ránk. Nem fordítottuk már régen feléje szemünket, de most ránk szakadt a tehetetlenség tudata, tudjuk már, hogy emberekben nincsen sem hatalom, sem erő, sem vigasztalás — és fordulunk Feléje, könyörög a szivünk : — Te rogamus, audi nos! Téged kérünk, hallgass meg minket. És ahol többen összegyűlnek, ott van Krisztus. És a mikor a közömbösek, a modern pogányok hitvallókká lesznek, utcák során az előlvitt kereszt vezetésével, templomi zászlók alatt imádkozva a Mindenszentek könyörgő litániáját, vallják nyíltan Istent Uruknak, hitüket igazságnak — akkor várhatjuk, hogy az elfeledett Isten nem rejtőzik el előlünk, de belenyúl felforgatott, torz életünk nyomorúságaiba és, a ki mindeneket megtehet, megadja, — amit a világ meg nem adhat — a békét. A keresztény legenda azt mondja, hogy a keresztjáró napok az Áldozócsütörtökön mennybeszálló Jézusnak gyűjtik össze a lenn küzködők nyomorúságait, szükségeit, kéréseit, hogy az örök trónjára ülő Ur a meny- nyekbe vivén e könyörgéseket, hallgassa meg és teljesítse azokat. __ A jövő hét három első napján álljunk hát a kereszt alá sokan, mind, szavunk majd legyen imádság, amely áthatol a felhőkön és meghozza nekünk a békét. * A keresztjáró napok rendje: Május 14. hétfő, keresztjáró nap 8 órakor körmenet a zárda templomába, u. o. sz. mise. Május 15. kedd, keresztjáró nap 8 órakor körmenet a kálváriára, u. o. sz. mise. Május 16. szerda, keresztjáró nap, sz. mise a székesegyházban — körmenet nélkül. Papszentelés. Főpásztorunk egyházmegyénk végzett teológusait folyó hó 10-én a Jézus sz. szive-templomban alszerpapokká, f. hó 11-én ugyanott szerpapokká, f. hó 13-án pedig a székesegyházban áldozópapokká szenteli. A királyasszony születésnapján, május 9-én a székestemplomban ünnepi sz. misét mondott megyéspüspökünk Te Deum- mal fényes segédlet mellett. A hálaadó sz. misén a hivatalok, a tisztikar és a tanulóifjúság is megjelentek. Szerkesztői felelősség. Uhl Károly dr. távollétében, a ki — amint nagy örömmel értesülünk — a Pajor szanatóriumban szerencésen túlesett az operátión, a szerkesztésért Varjas Éndre felelős. 3 Házasság. Boros Jenő szatmári ref. pásztor vasárnap tartotta esküvőjét Nagykőrösön Molnár Irénnel, Molnár József nagykőrösi bankigazgató leányával. Karnagy-választás. F. Pfeiffer Jenőt, ki éveken át a szatmári székesegyháznak orgonistája volt, a váci székesegyház karnagyává választotta meg. Halálozás. Szatmár városának két derék iparosa hunyt el a közeli napokban Balogh Lajos kerékgyártó mester 70 éves korában és a másik buzgó vallásosságu cipészmester Valek János, aki a harctéren szerzett sebei miatt halt hősi halált a szatmári katonai kórházban. Temetése katonai gyásszal vasárnap délután volt. Lehetséges? Minden jogérzetet felháborít a tőkének ama hallatlan uzsorája, a mely a nagy vállalatok zárószámadásaiban nyilvánosságra kerül. íme egypár pesti kon- junkturázó bank két évi tiszta jövedelme: 1916. tiszta többlet 1915-tel nyereség szemben Pesti Magyar Kereskedelmi bank . . 18,005.006 K 56 f. 2,836.047 K 30 f. Magyar Általános • Hitelbank .... 16,431,208 „ 38 , 1,541.918 , 60- , Magyar Bank és Kereskedelmi R. T. 14,33.4.453 „ 85 „ Leszámítoló Bank . 11,321.737 „ 85 „ 790.821 , 30 „ Pesti Hazai Els5 Takrékpénztár . . 10,387.732 „ 04 , íme öt fővárosi pénzintézet egy óv leforgása alatt 70 és fél millió K tiszta nyereséget mutat ki. 1915-ben Budapesten 97 pénzintézet működött! — Hiszen jó volna igy; ezek a szédületes számok egyrészt ennek az országnak gazdasági és kereskedelmi presztízsének s erejének tagadhatatlan bizonyítékai, de viszont nézzük csak, hogyan csúszik egyidejűleg a föld a magyar gazdatársadalom kezéből olyanok birtokába, akik azt soha meg nem művelték és ezt a földet portékának tekintve, úgyszólván kisajátítani akarják a bankok számára. Műkedvelői előadás. Az áldozatos szeretet jegyében gyűlt össze szombaton este a városi színházban Szatmár intelligens közönsége, a nőegylet által a hadiáárvák javára rendezett műkedvelői előadáson. Csiky Gergelynek minden időben aktuális színmüvét á „Cifranyomoruság11 -ot adták elő a szives műkedvelők a szatmári hadiárva-alap növelésére. Ez a cél oly nemes, hogy ennek a szolgálatában fáradozókat, az előadás szervezőit, köztük az elnököt, Szlávy Dezsőnót elsősorban illeti elismerés. Elismeréssel kell adóznunk a műkedvelő fiatalságnak is, akik precíz játékukkal az est sikerét érvényre emelték. A szereplők feladatukat szívesen vállalva, legjobb tehetségük szerint oldották meg. Unger Irén a szelíd, nemesen együttérző barátnő szerepében bensőséges alakításával tűnt ki, megenyhitve a reális való keserűségét s igy a szerző szándékai szerint is megaranyozta a darab sötét színeit. Nagy Margit biztos játékával vonta magára a figyelmet. Runyay Mariska jól átgondolt játékával, a szegény, de előkelő úri leány lelki világát hivatott módon adta elő. Oláh Jolán, Léber Kató, Erdélyi Boriska és Annuska nagyon bájosak voltak. Asztalos Ili és Oláh Amália komikai ügyességgel domborították ki a zsugoriak, fösvények anyagias gondolkozását. Kitüntette magát az élethűen reális jellemalakitásával Tímár Berta, kinek gra- ciózus játékán látszott, hogy már sok sikert ért el más alkalommai is. Nagy készültséget árult el Nagy Tibor. Mezey Ferenc nagyon természetes alakítást nyújtott. Csomag Győző természetes játékával az előadást nívóssá tette. A már megjelenésében is ügyes Runyai Sándor teljesen beváltotta, amit Ígért. Derűt, humort vitt a sokszor komor helyzetbe. Az elbizakodott, pökhendi gavallér karakterének kidomboritásában Tereh Sándor jeleskedett, nagy tetszést aratva. Hasonló módon játszotta meg Jelenik Géza a híven szerető férfi szerepét Kisebb szerepükben is sikeres munkát végeztek dr. Weber Ernő, Mertz Gábor, Epstein Ákos, Schrepler József, Lukácsovits János, Suta József, Epstein József. Az egész darab egyöntetű, összhangzatosan nívós volt, miért is a hálás közönség gyönyörű virágokkal és lelkes tapssal jutalmazta a szereplőket.
