Szatmári Hírlap, 1917. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1917-01-11 / 2. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1917 január 11 akkor a legfényesebb győzelembe is belepusztulunk. Már pedig a magyar nemzetnek élnie kell. Azért pusztuljanak az elvtagadók, a hazán élősködők, a vesztegetők és megvesztegethetek. A büntető törvénykönyvvel itt nem elégedhetünk meg. A társadalmi életbe kell belevinnünk és kíméletlenül érvényesítenünk a tisztító vihart. — A lelkek forrását kell felidéznünk, hogy az elemi erővel vessen ki a közerkölcs nemes borából minden salakot, aljasságot. Ebben a harcban is győznünk kell. Csak azért sem! Tisza István egyéniségének legjobban kiütköző jellemvonása a konok makacsság, amellyel kimondott szavához, .elveihez és céljaihoz fanatikusan ragaszkodik. Tiszát nem lehet jobb meggyő ződósre bírni; 6 nem enged a magáéból még akkor sem, ha az engedékenység semmi megalázást nem jelent, a hajlhatatlanság viszont szenvedélyes közéleti viharokat támaszt. Csak azért sem enged. Ez a vastag nyakuság sokat levon a Tisza egyébként súlyos egyéniségének értékéből, mert az nem annyira az akaraterő megnyilvánulása, mint inkább az önérzet bántó tultengése. Áz ilyen, féket nem ismerő ember mindig kétélű kard: tud gordiusi csomókat megoldani, de ütőeret is vághat el. Nem jó azt sokáig kézben tartani: előbb-utóbb baj lesz belőle. — A háború előtti parlamenti eseményeket lehet különbözőképen elbírálni. De abban már aligha lehet nézeteltérés, hogy Tisza súlyosan hibázott, mikor a háború folyamán az összes parlamenti erőknek egyesülését megakadályozta, csak az^rt, mert ennek a koncentrációs kormánynak nem ő lett volna a feje. Hasonlóképen általános visszatetszést szült, hogy Tisza a nádorbelyettesi méltóságot magának erőszakolta ki, főleg pedig kínosan bántó volt az a mód, ahogyan azt tette. Mindenki előtt világos, hogy Tisza a nemzet egy jelentős részének, ha nem a többségnek szemében vörös posztó; egyedül a Tisza személye akadályozza azt, hogy törvényhozásunkban elüljön a szenvedélyek viharja s harmonikus alkotó munka lépjen helyébe. Más, ugyancsak munkapárti rainisz terelnököt a mosta i munkapárt éppen úgy támogatna (kit ne támogatna az ?) az ellenzék pedig, amint erre való készségét már annyiszor beigazolta, a leglojálisabban gyakorolná az ellenőrzést vele szemben. Ez az Szerzője, Édy Pálma, minden szociolo giai tudásái a szélsőséges napisajtóból és Szász Zoltánból meríti, úgy, hogy minden hangos reklám ellenére könyvét szerzőjével együtt pár oldal olvasása után a kutmérge- zők, vagy legalább is a beteges histeria és psychopathologia kraífi -ebingi esetei közé sorozza a rendes gondolkozásu olvasó. Mert minden sentimentális érzelgés özöne és más terkedő leplezés ellenére is világos, hogy polygamiával, polyandriával, minden erkö esi érzék kiölésével hirdeti a népszaporodás és a női kérdés problémájának megoldását. Az eszköz: a terminusra kötött házasság 1 évre, 3 évre és 5 évre. Kiáltó éretlensége ellenére mégis nagy veszedelemnek tartjuk ezt a könyvet főkép a sekélyes értelmű, divatmajmoló leány ifjú- sávúnkra. Láttuk már kezeben. Hasonló ve szedelmet rejt erotikuma férfiifjuságunkra. E ponton még hasonló torzötletek pergőtüze fog zúdulni ránk. Nemcsak a szülőknek, tanítóknak, de mindenkinek dolgoznia kell, hogy a rontás megakadályozására az élet célját a skandináv Őspoézis agg harcosának evángéliumi raegvilágitásában mar most hangoztassák. S akkor a hogyan-éles mesteri módja nagyszerű nemzedéket nevel majd emelkedett és értékes életre. (ve) egységes magyar parlament olyan erőt kölcsönözne a kormánynak, hogy sokszorosan kárpótolva lenne azért a nagyon is kérdéses veszteségért, amit Tisza személye jelentene. Őt csak a felületes elfogultság teszi meg pótolhatatlan államférfiunak. A nemzeti jogok védelmében egyáltalán nem bizonyult olyan kemény legénynek, amilyennek a sajtója magasztalja. Olyan szédítő hatalom birtokában, amilyennel egy magyar miniszter- elnök, különösen háború idején rendelkezik, akárhány neves államférfiunk kitűnő sáfárja lenne a magyar nemzeti javaknak. Semmi okunk sincs, hogy a Tisza esetleges elejtésében nemzeti veszteséget lássunk. Milyen lapot j arassunk? (*) Legmeghittebb barátunk, akivel naponkint társalgunk, akinek minden felmerülő kérdésről, eseményről meghallgatjuk véleményét, aki egészen a lelkűnkhöz férkőzik : a mi kedvelt újságunk. Sőt több ez, mint meghitt barátunk; tanítómesterünk is egyúttal és nevelőnk. Lassú, alig észrevehető munkával, mint a méh a sejteket, építi ki a világról s annak dolgairól való lelki képünket s teszi ezt a képet sötétté, vagy vil gossá, igazzá vagy csalfává, kereszténnyé vagy po- gánnyá aszerint, amint tiszta vagy festett üvegen keresztül, amint a tárgyilagosság hű, vagy az irányzatosság homorú- domború tükrében tárja elénk az eseményeket. De nemcsak építeni, formálni, színezni tud ez a mi barátunk ; a koptató, őrlő, aknázó munkában is nagy mester. Mint a vízcsepp a sziklát, a stú a legkeményebb fát, úgy porlasztja szét lassankint a legszilárdabb meggyőződéseket. Nincs az az erős jellem, amelyet meg nem ingatna, nincs az a széles látókör, amelynek határvonalait el nem tolná a sajtónak néhány éves munkája. Amilyen igaz az a mondás, bogy a madarat tolláról, az embert barátjáról lehet megismerni, épen olyan igaz az a másik : nevezd meg kedvenc újságodat és megmondom világnézetedet. Ha tehát óvatosaknak kell lennünk barátainknak megválasztásában, fokozottabb mértékben indokolt ez az óvatosság az újságunk megválasztásában. Ne olyan újságot tiszteljünk meg bizalmas barátságunkkal, amely kiforgat bennünket keresztény katholikus mivoltunkból, hanem olyat, amelynek, a miénkkel rokon a gondolkozása, amelyet velünk közös ideálok lelkesítenek. Katholikus embernek katholikus lapot kell olvasnia. Szinte hallom egyszerre százfelől is az ellenvetést: igen ha a mi lapjaink is olyan gazdag tartalmúak, változatosak és érdekesek volnának ! Hát először is nem áll az, hogy • katholikus lapok mind alacsonyabb színvonalon állanának a többi lapoknál. Van már bála Istenaek igen sok katholikus újságunk, folyóiratunk, amely minden tekintetben kiállja a versenyt bármiféle más lappal s amelyet megismerni annyi, mint megszeretni. Azután meg okos ember az érdekességet, meg a lapszámot csak másodrendű dolognak tartja; sokkal fontosabb az 6 szemében a lap iránya, eszmei hovátartozan- dósága. Inkább legyen az a lap szárazabb, egy-kót oldallal kevesebb terjedelmű, inkább ne adjon „melléklet“-et naptárt, vagy „al- bum“-ot, mintsem hogy nap-nap mellett sértegessen az előttünk szent eszményeknek kigúnyolásával, sárbarántásával, vagy leg jobb esetben agyonhallgatásáv 1. Különben is, ha csakugyan inferioritásban vannak a mi katholikus lapjaink, kit terhel ezért első sorban a felelősség? Nemde azt a kath. közönséget, amely eddig megvonta tőlük erkölcsi és anyagi támogatását. Ha minden katholikus tudná és teljesítené lapjaival szemben a maga kötelességét, szeretném én.látni ■ azt a más irár yu újságot, amely kibírná velük a versenyt. Hogy a katholikus közönségnek meg könnyitsük testi lelki barátjának helyes megválasztását, elsoroljuk legfontosabb katholikus lapjainkat, rövid jellemzéssel, az előfizetési ár s a cím megjelölésével. Fővárosi napilapunk kettő van : Az Alkotmány és az Uj lap. Amaz a kath. intelligencia, emez a keresztény nép politikai közlönye. Komoly tárgyilagosság, egyenes szókimondás, megvesztegethetetlenség, a keresztény erköloai felfogás következetes érvényesítése, amellett változatos tartalom jellemzi és teszi értékessé ezt a két lapunkat. Az Alkotmány félévi ára 19 korona, az Uj lapé 8 korona. Amannak cime: Budapest, VIII. Szentkirályén 28 , emezé; u. o., Szentkiralyi-u 30 A hetilapok közül l-vmelegobben ajánlható A Stiv cimü hitbu/galmi lap, mely a heti evangélium, vagy szent lecke magyarázata mellett számos kisebb nagyobb vallásos cikket közöl. Évi ára 3 korona. Cim: Bud past VIII, Mikszáth Kilmán-tér 3. Heti kép s szépirodalmi lapunk: az Élet. Gyönyörűen illusztrálva. Regényeket, novellákat, verseket, heti glosszákat közöl. Minden, sora a nemes, katholikus gondolkozást, a tiszta műélvezetet, szolgálja. Évi ára 20 korona. Cim : Budup-st, IV. Ferenc József rakpart 27. Havonkint kétszer jelenik meg s ma legkedveltebb katholikus folyóirataink egyike a Magyar Kultúra. Modern, elevenen megirt, élettől duzzadó folyóirat, melyben a magyar katholicizmus legjobbjai írnak. Tudományom színvonala mellett általánosan érthető és élvezhető. Különösen a vallás ellenségeivel hadakozik nagyon sikeresen; megfelel a modern ellenvetésekre; sürgeti, előkészíti a katholikus világnézet diadalát. Tárcát is közöl. Évi ára 16 korona. Cim : Budapest VIII. Horánszky-u, 20. A havi folyóiratok közt kimagaslik a Katholikus Szemle, a Szent-István-Társulat tudományos és szépirodalmi folyóirata. Magas színvonalon tárgyalja a katholicizmussal összefüggő tudományos és művészeti kérdéseket. Évi ára 10 korona. Cim: Budapest, VIII., Szentkirályi u. 28. Az egész világirodalomban páratlan a Zászlónk cimü ifjúsági havi lap, remek képekkel, tanulságos és szórakoztató cikkekkel. Évi ára 3 korona, Cim: Budapest VII., Damjanich-u. 50. Leányoknak hasonló irányú lap a Nagyasszonyunk. Évi ára 4 korona. Cim : ugyanaz. Kicsinyeknek való a Kis Pajtás. Ugyanott ugyanaz az ár. Hitbuzgalmi havi folyóirataink között legelterjedtebb a Mária-Kongregáció, melynek célja a Mária tisztelet által a mélyebb vallásosság és apostolkodási buigóság terjesztése, főleg a Mária-társulatok szorgalmazása által. Szépek a képei, versei és elbeszélései is; értékes főleg a hitvédelmi rovata s a Mária-kongregációi életből vett hírei. Van külön ifjúsági és leányifjusági rovata is. Felnőttek s az ifjúság egyaránt olvashatják. Évi ára 3 korona. Cim: Budapest VIII., Horánszky-u. 20. Nagyon jól van szerkesztve a Keresztény nő is (Budapest, V., Gizella-tór 3., 3 korona) s a Katholikus Népszövetség füzetei Budapest, IV., Ferenciek-tér 7., 2 korona.) íme elég bő választók. Mindenki megtalálhatja benne azt, ami neki megfelel. A katholikus sajtó virágzása attól függ, elegen lelkesednek-e érte s csatlakoznak-« a kibon tott lobogóhoz. A pénz. Itthon egy re szaporodó bajaink legnagyobb részének egyetlen forrása van. A korrupció, megvesztegetés, a hivatali állásokkal való vissza lés, a könnyű élet vágya, a megdöbbentően terjedő cédaság, az aránytalan vagyonhalmozódások, a kereskedelem és ipar uzsoráskodása, a végletekig hajszolt árdrágítás, a hamisítás, csalás már a falu népénél is, kiáltó nyomora különösen a hivatalnok-- osztálynak, mindeme szociális és ethikai téren jelentkező zavarok, lecsuszamlások és bűnök az egyetlen hatalomul elismert pénz uralmának irtózatos következményei. Pedig az emberiség életének lendítő erői mindig a törvény s a kötelesség, a jog és az önzetlen áldozatosság, a becsület és erkölcsösség, tiszta élet és vallásosság voltak. Nemzetek bukása és életre kelése — ez történeti igazság — ezeken múlt. Forradalom kell mielőbb, det- lonizálása a pénznek,az utilitárismus helyett az evangélium igazságai. Ha végső pusztulásunkba nem akarunk rohanni.
