Szatmári Hírlap, 1917. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1917-03-15 / 11. szám

Szatmár-Németi, 1917. március 15. „SZATMÁR HÍRLAP 3 vállalatokat megvesz, illetve részvényeit meg­vásárolja ; 2. ipari szövetkezeteket létesít, ezeket központi kötelékébe foglalja, 'ügyvite­leiket, számadásaikat ellenőrzi és üzleteiket közvetíti; 3. földgáznak és villamos erőnek mezőgazdaságban, vagy közüzemekben való felhasználását célzó szövetkezeteket alapit és ezeket központi kötelékébe foglalja; 4. bort, szeszt, égetett szeszes italokat nagyban elad, továbbá szeszt, likőrt és rumot nagyban gyárt. — Az eredmény felülmúlt minden várakozást. Jóllehet az elmúlt év nem volt teljes (a működést csak márciusban kezdte meg), a forgalom mégis meghaladta az 5 millió koronát, tiszta nyeresége 187,117 K, úgy, hogy a részvényesek 8°/o osztalékot kaptak. Az a mozgalom, amely a kezdet nehéz­ségeit ilyen fölényes győzelemmel küzdötte le, okvetetlenül nagy jövő előtt áll. Meg va­gyunk győződve, hogy a másik szövetkezeti központ, a Keresztény Szövetkezet is hama­rosan megalakítja a masa ipari üzemeit. Most, amikor a tulhatalmassá lett bank-^ uralom s a háborún meggazdagodottak osz­tálya igyekszik mindent hatalmába keríteni, kétszeresen figyelmei érdemlő és lelkes párt­fogásra méltó minden olyan kezdeményezés, amely a keresztény magyar népet akarja védeni és saját sorsának, munkájának, jövő­jének irányítójává tenni. íme a bizonyság, hogy amibe egyesek minden tehetségük és erőfeszítésük dacára belebuktak, azt a szövet­kezetek egyesült ereje győzelemre tudja vinni. Csakis a keresztény magyarság szövet­kezeti tömörülésén múlik, hogy a nagyipari termelés a maga óriási jövedelmével elzárt terület maradjon számunkra, hogy magyar fajunk zsírját préselje-e továbbra is, vagy pedig vagyoni megerősödésünkre szolgálja. ITárosi ügyek. Hétfőn tartotta a város törvényhatósága rendes havi közgyűlését. A fontosabb esemé­nyekről a polgármesteri jelentés számolt be a bizottságnak. Ebből kiemeljük a városi tüzifaszükséglet biztosítását. Már a múlt közgyűlésen szenvedélyes kifakadások történtek a bikszádi vasút ellen, mert a város fájának leszállítását háttérbe szorítja az üzletemberek szállításaival szem­ben. A főispán az itt elhangzott felszólalá­sokból szerzett tudomást a visszás helyzetről s megígérte, hogy ennek megszüntetése ér­dekében közben fog járni a kereskedelmi miniszternél. A főispán intervenciójának már is volt foganatja, mert egy hét óta mindennap egy vonat áll a város rendelkezésére és ily módon biztositva van, hogy az egész évre szükséges famennyiség a város avasi erdejé­ből leszállítható lesz. Kissé komikus volt az afeletti vita, hogy bevezessék-e a városi adóhivatalba a telefont vagy nem. A közönségnek szüksége van erre a telefonra és a városi urak jobban tennék, ha nem azon járna az eszök, mikóp törjenek egymás orra alá borsot, hanem e helyett a közönség érdekeit tartanák szem előtt. Jéger Kálmán telekügyóvel lapunk hosz- szasan és behatóan foglalkozott, ezért az ügy előzményeinek ismeretéről most csak annyit, hogy Jéger Kálmán a város hanyagsága miatt parcellázhatott anélkül, hogy a város biztosította volna a utcaterület tulajdonjogát. Most ennek a város költségén világított ut­cának boldog tulajdonosa olyan jó szívvel bir, hogy nehéz ezresekért adná csak az ut­cát, máskép az utca nem utca és a belül építtető háztulajdonosok légi közlekedés utján jussanak ki a saját házukból. Ezen közigazgatási operette második felvonása játszódott le a közgyűlésen, mely elrendelte, hogy a telek tulajdonosa tartozik két kapuval elzárni az általa tagadásba vett utca kijáratát. Jövőre ebből tanulhat a város, hogy az ilyen ügyekben a kötelessógszerü óvatosság­gal járjon el, mert az emberek a saját hasz­nukat nem szívesen áldozzák fel a közérdek miatt. A villamosmű 1917. évi költségvetésé­nek tárgyalása keltette a legnagyobb érdek­lődést, a mely tárgy felett Ratkovszki Pál főigazgató szakavatott felszólalása indította meg a vitát. Ennek a felszólalásnak oly nagy sikere volt, hogy közvetlen utána a bizottság Ratkovstki Pált egyhangúlag megválasztotta a viliamvilágitási bizottságba. A felszólaló számadatokkal támogatott beszédében rámutatott arra, mikópen lehet a vállalat pénzügyi egyensúlyát helyrehozni és a kirívó igazságtalanságokat kiküszöbölni. A villamos üzem ugyanis a város saját fogyasz­tása utáni áram dijat kilcwattonkint 2H/2 fillérrel, a motorikus áramot pedig magáno­soknak kilowattonkint 3IV2 fillérrel olcsóbban adja, mint a mennyibe kitermelése magának bele kerül. Ha ezt a 98000 K ajándékozást meg­szünteti a vállalat, a saját pénzügyi helyze­tén segít vele. A bizottság a felszólalás ér­telmében való eljárás végett az előirányzatot visszaadta a tanácsnak. Isten-tiszteletek sorrendje nagyböjt ne­gyedik vasárnapjára. 1. A székesegyházban: D e. 7 órakor énekes sz. mise prédikációval {Sepsy Márton.) D. e. V49 , az iskolások sz. miséje. D. e. 9 „ káptalani nagy mise prédiká­cióval (dr. Baklcay Kálmán.) utána vecsemye. D. e. 11 órakor csendes sz. mise. D. u. 3 „ Prédikáció (P. Faludi S. J.) D. u. 5 „ litánia. 2. A Ferencrendiek templomában: D. e. Vs7 órakor csendes sz. mise. D. e. 8 „ a tanuló ifjúság miséje. D. e. 9 „ Prédikáció (P. Tamás Alajos) D. e. ValO „ Nagymise. D. u. 5 - Szentbeszéd (P. Mássá Viktor.) utána keresztuti ájtatosság. 3. A kálvárián: D. e. 6 és V»7 órakor csendes sz. mise. D. e. V28 órakor sz. mise szentségkitótellel D. u. 6. órakor sz. beszéd (P. Bo'ta Ernő) ál­dással. 4. Az Irsik-árvaház templomában. D. e. V28 órakor sz. mise. Benkő kanonok adománya. Benkö József apátkanonok, plébános az ungvári Máriaház fenntartási költségeire 10000 koro­nát adományozott. Kinevezés, áthelyezés. A földrnive- lésügyi miniszter Makay Béla állatorvost Szatmár-Nómetibe helyezte át. — A kultusz- miniszter Erdödy Sándornét a Szatmárhegyi állami elemi iskolához tanítónőnek kinevezte. Katonai kitüntetések. A király Dingha Sándor alezredesnek, a jelenleg Eger­ben állomásozó szatmári 12. gyalogezred pa­rancsnokának a Ferencz József-reud tiszti keresztjét adományozta. — Kalós Sándor honvédhadnagyot, a városi adóhivatal hős- tisztviselőjét, a katonai érdemkereszttel és a Károly-keaesztel ékesítette fel. Kalósnak ez immár a nyolcadik kitüntetése. — Dr. Oönczy István a brassói m. kir. 24. honvéd gyalog­ezred tartalékos hadnagya az ellenség előtt tanúsított hősies és önfeláldozó magatartá­sáért az 1. osztályú ezüst vitézségi éremmel lett kitüntetve. A kitüntetett hadnagy Qönczy Antal szatmárnémeti gör. kath. espereslei- kész fia. Hadnagyi kinevezések. A király Tariska Zoltán honvédbadnagyot főhad­naggyá, Molnár Imre, Tankóczi Károly és Uszkay László m. kir. 12 honvéd gy.-ezred- beli zászlósokat hadnagyokká nevezte ki. A szatmárnémeti kir. kath. főgim­názium tanári kara és ifjúsága a közönség meghívásával tervezett mdrc. 15-iki és Arany János emlékünnepségét időközben felmerült akadályok miatt csak az ifjúság részvételével tartotta meg csütörtökön délután a refor­mátus főgimnázium tornatermében. Az ün­nepségen Rónai János tanár beszédet mon­dott, Rónai Béla VII. 0. t. szavalt, az ifjú­sági vegyeskar két énekdarabot adott elő és Reál Károly VIII. 0. t. felolvasott Arany János jelentősége címen. Nők lelkigyakorlatai. Az Oltáregye­sület évi lelkigyakorlatait a szokásos módon ez évben is megtartja a zárda nagy termé­ben. A lelkigyakorlatok március 31-én, ápr. I- én, 2 án lesznek és ápr. 3-án fejeződnek be közös szentáldozással. Férfiak lelkigyakorlatai. Március 19-étől kezdődően egy héten át naponkint este 6 órakor a Püspöki Konviktus kápolná­jában fognak lefolyni a férfiak lelkigyakor­latai. Ezúton is felhívjuk a lelkigyakorlato­kon való részvételre kath. férfi világunkat. Halálozások. Városunknak egy példás életű, minta becsűletességü iparosa, Zagyva István építőmester hunyta le örök álomra szemét f. hó 9-én. Az az Isten ügyéért lel­kesedő buzgóság, amellyel annyi templomot épített, az a mélységes áhitat, amellyel oly gyakorta járult az Ur asztalához s az a hő­sies keresztényi önmegadás, amellyel a hosszú szenvedést viselte, nem kételkedünk, már megnyerte az örök ólet koronáját. Az elhunyt, akiben Zagyva Mihály nyug. főesperes test­vérbátyját gyászolja, 82 éves volt. — Egy javakorát élő, valóságos tölgyfának a kidö- lóséről is be kell számolnunk. Székely József állami isk. igazgatótanitó halt meg mároius II- én, 46 éves korában. Csak kevesen tud­ták, hogy ez az állandóan jókedvű, szellemes anekdotákból soha ki nem fogyó ember több hét óta súlyos beteg; de még e keveseket is megdöbentette, hogy a betegség az ő vas­fizikumát, atléta erejét is megőrölte. A ma­gyar tanügy egy kiváló tehetségű, szakava­tott munkását, a szatmári társadalom pedig becsült, jóizü tagját vesztette benne. Felesége és két gimnázista fia gyászolja. A nikkel 20 filléresek bevonása. Az Osztrák Magyar baok tudatja a közön­séggel, hogy a nikkel húsz filléresek becse­rélését csak április 1-ig fogja eszközölni, ezen idő után sem beváltásra, sem fizetési eszközül el nem fogadja. Az újságból olvashatják. Tisztelt szerkesztő ur 1 Mondja kérem mit szól ehhez : Nagyon sok uricsaládnál az ember a Pesti Hírlapot találja az asztalon. Az egész ház­nép azt olvassa. A papától kezdve a mamán folytatva egészen a család büszkeségéig, a fiatal leányig. A leány is naponkint olvassa a tárcákat, a különböző címmel ellátott furcsa dolgokról szóló leveleket, Írásokat, no meg azt hiszem, hogy az utolsó oldalra is belekukkant. Tetszik tudni, ahol azok a bi­zonyos levelezések vannak. Az egyébként szigora papa és mama mindezt természetes­nek találja. Egy szavuk sincsen hozzá. Sőt. Ellenben, ha például én mesélném el a kis­asszonynak azokat a tárca históriákat, ame­lyeket a háziujságjukban néhanapján olvas, ha én mesélnék neki a leánymamákról, a művésznők kebléről, kívánatosságáról, meg nem tudom miről, amiket szülői fcengedelem- mel az újságból akár kívülről is megtanul­hat ; ha én traktálnám szórakoztatás cégére alatt apróhirdetési témákkal, szentül meg vagyok győződve, hogy kitessékelnének a szigorú szülők a szalonjukból, a papa meg­tanítana engem négyszem között a tisztes­ségre. És jogosan tenné. Ha elmulasztaná, akkor érhetné vád. Nem jó apa lenne, ha nem tiltaná meg leányának a velem való társalgást. Különös azonban, hogy mindezt az újságokból sokkal kiszinezettebben olvas­hatja. Vagy nem különös ? Szemlélő“. — De mennyire különös! Találóan jellemzi azt a a felületességet és bűnös könnyelműséget, amellyel intelligenciánk a nevelés komoly feladatát teljesiti. Csodálkozhatunk-e azután, ha a férges gyümölcsök folyton szaporodnak. Itt a hernyószedés ideje, maholnap már életre kelnek ezek az apró bestiák, me­lyek a múlt évben annyira csúffá tették kertjeinket, lankáinkat. Talán az elmúlt év szomorú tapasztalatain okulva igyekezni fog mindenki idejében és becsületesen megtisz­títani fáit, mert bizony egy jó gyümölcster­més soha annyira nem volt kívánatos, mint az idén az élelmiszerek szükségének nehéz

Next

/
Oldalképek
Tartalom