Szatmári Hírlap, 1917. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1917-01-18 / 3. szám

Szatmár-Németi, 1917. jamiár 18. SZATMÁR HÍRLAP 3 A. liadiárvák érdekében. * Szomorú a hadiárvák sorsa. Elveszítették atyjukat ebben a világ­rengető harczi fergetegben s benne — ki­váltképen a vagyontalanok — egyetlen min­denüket. Ők maguk zsenge koruk miatt még nem érzik a veszteség egész súlyát, de a gyászoló özvegy és busongó anya tépelődő lélekkel már most azon aggódik, hogy mi lesz az ő gyermekeivel, ki fogja azokat fel­nevelni, ki támogatja majd a kenyérkereső harczban első küzdelmeiket. Az özvegy és árva legfőbb támasza az Isten. Benne bíznak. Tőle remélik, hogy nemes elhatározásra bírja a nagyok és ki­csinyek, a gazdagok és szegények, szóval az egész társadalom szivét. Nemes elhatározásra, mely arra irányul, hogy ne érezze árvasá­gát annak a hősnek az árvája, aki mind­nyájuk jólétéért áldozta fel a csatatéren drága életét. \ Az állam bizonyosan megfogja tenni a hadiárvákkal szemben kötelességét. De an­nak az eszközei is fogyatékosak, és éppen azért mint minden jótékony akciónál, úgy ennél is, számításba veszi a társadalom köz­reműködését. Ennek tudatában a szatmárnémeti kir. kath. főgimnázium igazgatósága és tanári kara már az elmúlt iskolai évtől kezdve a maga szerény körében azon fáradozott, hogy egy alapot létesítsen a vezetése alatt tanuló hadiárvák támogatására. Ezen cél felé irá­nyította úgy a saját jótékonyságát, mint a tanulókét. S ha azóta egyik-másik alapítvány más címeken létesült is, azért valamennyi egyetlen czélt szolgált: a hadiárvák jövőjé­nek biztosítását. Törekvéseink, bár még eddig nyilvá­nosan nem hirdettük, kezdenek megértésre találni azoknál, akiket gimnáziumunkhoz a szeretet kötelékei fűznek. Már is felmutat­hatunk ezen nemes lelkű férfiak közül egy jótevőt, aki hozott áldozatával törekvésünket támogatja. De hadd álljon itt történeti sorrendben a kimutatás a hadi árvák javát szolgáló ed­digi jótékonyságról s beszéljen az eszme megvalósulásáról 1 Az 1915—16. évi III. A) osztály gyűjtése Rónai János tanár buz­góik odása folytán hadikölcsön köt­vényben — — — — — — 50 K Az 1915—16. isk. évi IV. A) és B) osztály gyűjtése Schőber Emil dr. és Tóth József dr. taná­rok közreműködésével — — — 50 K Az 1916. márczius 15.-Í ünnep­ség tiszta jövedelméből — — 300 K A tanári kar I. Ferencz József királyunk őfelsége halála emlékére 1000 K A tanuló ifjúság IV. Károly királyunk őfelsége trónraléptének emlékére — — — — — — 500 K Rónai István csanálosi plébános úr alapítványa elhunyt testvére Rónai Mariska emlékének megörö­kítésére — — — — — — 500 K Groza Ferenc tanár külön is 100 K Bagossy Bertalan külön is — 100 K Összesen hadikölcsön kötvényben 2600 K Ezen hadikölcsön kötvények a gimná­zium tüzmentes pénzszekrényében őriztet­nek s kamatjaik intézetünkben tanuló sze- génysorsu hadi árváknak osztatnak ki se­gélyül a tanári kar Ítélete alapján. Az olyan adományokat, amelyek meghatározott czimet viselnek, külön alapítványként kezeli az igaz­gatóság, a többiek pedig egyszerűen a „Ha- diárva-alap“ pénztárába folynak. Valameny nyiről a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak számol el az igazgatóság. Távolabbi czéljainkról arra az esetre, ha az Isten jótevőket ad, még korai volna ■beszélni. De minthogy már eddig is nem szétosztásra szánt adományok, hanem tőkék gyűltek össze, az a kötelesség hárul reánk, hogy valami maradandót alkossunk. Ha hadi árvák nem lesznek, a világháborúban küzdő hőseink később árvaságra jutott gyermekei, ß ha ilyenek sem lesznek már, általában szegénysorsu árva tanulók fogják a „Hadi- árva-alap“ jótékonyságát élvezni. Ezek után bizalommal kérjük a nagy közönséget, hogy a fentebb előadott nemes czélra szánt adományait juttassa el a szat­márnémeti kir. kath. főgimnázium igazgató­ságához. A kezelés megkönnyítésére még csupán azt kérjük, hogy az adományokat, ne külön alapítványként, hanem a „Hadiárva- alap“ javára méltóztassanak küldeni. Szatmár-Németi, 1917. évi január 1.-én. Bagossy Bertalan Groza Ferenci igazgató. pénztáros. Mit tárgyal a Táros ? Nagyot változott a városi közigazgatás szerepe a háborúban. Á városrendezés, víz­vezeték, csatornázás, közkórház, közvágóhíd és sok más lekerül a napirendről, hogy he­lyet adjon uj, eddig el sem képzelt felada­toknak. A város, mint élő szervezet működésé­ben most a gyomor viszi a főszerepet, de nem Menenius-Agrippa szerint való átvitt értelemben, hanem szószerint. Ma ugyanis a közélelmezés nagy kérdése van előtérben, amely részint felsőbb rendelésre, részint a körülmények kényszerítő hatalmánál fogva csaknem teljesen a közigazgatás hatáskörébe kerül. Az uj közigazgatási feladatok közé sorozható tovább a drágaság leküzdése, amely nemcsak az élelmi, hanem egyéb köz­szükségleti czikkek hatósági beszerzését és forgalombahozását is szükségessé teszi. Uj feladat a hadisegélyezés, amelynek lebonyolítására külön hivatalt kellett felál­lítani. Nem különben uj dolog a hadiszol­gáltatásoknak számtalan neme, valamint a vértelen gazdasági háború megvívására szük­séges eszközöknek a gazdaközönség rendel­kezésére bocsátása. Folytathátnók még a háborús feladatok felsorolását, de nem ez a célunk, sőt épen arra akarjuk a figyelmet terelni, hogy e fel­adatok mellett nem küszöbölhetők ki a közigazgatás munkaköréből a jelen és a jövő egyéb feladatai sem és a városi magisztrá­tus bizony foglalkozik ezekkel a kevésbé aktuális, de nem kevésbé fontos kérdések­kel is. Erdövétel.i Többek között a tanács a darvas-mohai letarolt erdőből a mezőgazda­sághoz csatolt terület helyébe hasonló nagy­ságú erdő terület megvételét határozta el s e tekintetben a szaktisztviselőket az ügy elő­készítésével és ajánlatok beszerzésével meg­bízta. A fürésigyár bérlete. Legközelebb tár­gyalás alá kerül a Neuschloss-féle Nasici tanin gyár és gőzfiirész r. t. kérelme a gyár­telep bérletének 1930-ig való meghosszab­bítása ügyében. Mozgószinház. A mozgókép szinház vá­rosi kezelésbe vétele szintén előkészítés alatt van. Figus Albert főszámvevő és Dr. Pap Zoltán tanácsnok jő eredménnyel folytattak tárgyalásokat Budapesten a filmkölcsönző vállalatokkal és a vetítőgép gyárosokkal, egyszersmind tanulmányozták a mozgószin ház házikezelését Temesvárott. Tisztviselői kerti telep. A tanács ezenkí­vül az orsz. közélelmezési hivatal kezdemé­nyezésére megindította a mozgalmat a tiszt- viselői-kerti-telep felállítása érdekében. Ide­ális dolog lenne, ha a város díjtalanul en­gedne át a tisztviselőknek kerti művelésre alkalmas területet. De ez aligha lesz kivi­hető, mivel a város ilyen területtel nem rendelkezik, tehát bérlet, vagy vétel utján, szóval megfelelő befektetéssel kell arról gon­doskodnia s mivel a háború úgy is teteme­sen megnövelte a város kiadásait, a befek tetést át kell hárítani a területre igényttartó tisztviselőkre. A tárgyalás alatt levő egyéb ügyekről időnkint tájékoztatjuk olvasóinkat. Isten-tiszteletek sorrendje Vizkereszt után harmadik vasárnapra. Hogy városunk kat- holikusai részére megkönnyítsük a vasárnapi szent mise ás prédikáció hallgatását, valamint a délutáni ajtatosságok látogatását, lapunk ezután hétról-hétre közölni fogja az Istentiszteletek sorrendjét. 1. A székesegyházban: De. 7 órakor énekes az. miss prédikációval (Sepsy Márton.) D. e. V49 , az iskolások sz. miséje. D. 9. 9 , káptalani nagy mise prédiká­cióval. (Dr. Bakkay Kálmán). D. e. 11 órakor csendes az. mise. D. u. 3 . ünnepélyes vecsernye. D. u. 5 „ litánia. 2. A Ferencrendiek templomában: D. e. WT órakor csendes sz. mise. D. e. 8 „ a tanuló ifjúság miséje. D. e. 9 . Prédikáció (P. Pesti Manó) D. e. VslO „ Nagymise. D. u. 6 „ Litánia. 3. A kálvárián: D. e. 6 ás V27 órakor csendes sz. mise. D. a. V28 órakor sz. mise szentségkitétellel D. e. V29 órakor a fögimn. ifjúság sz. miséje prédikációval (Varjas Endre.) D. e. 10 órakor sz. mise a német katonák ré­szére német prédikációval (Dr. Kováts Gyula). D. u. 6. órakor sz. beszéd (P. Bóta Ernő) ál­dással. 4. Az Irsik-árvahát templomában. D. e. V38 órakor sz. mise. # A vasárnapi evangéliumban egy bélpoklos meg­tisztulását és a kafarnaumi százados szolgájának meg- gyógyitását írja le ez. Máté 8. fej. 1 —11. vers. — A sz. lecke sz. Pál rómaiakhoz irt lev. 12. fej. 16—21. v. Saatmáregyházmegyai papnak ró­mai kitüntetése. Ritka kitüntetés érte Czumbel Lajos dr. jelenleg nagybányai segéd- lelkész személyében a szatmári egyházme­gyét. A pápa ugyanis 1914 óta évenkint a római Gergely-egyetem három fakultusának egy-egy aranyérmet küld olyan hallgató jutal­mazására, aki az illető fakultáson kiválóan fényes eredménnyel (summa cum laude) teszi le a doktorátust. Most érkezett Rómából a hir, hogy a Gergely egyetem tanácsa decemberi ülésén a teológiai doktorok aranyérmét Czum- bel Lajos doktornak ítélte oda. Babérral öve­zett fiatal papunk a szatmári kir. kath. fő­gimnáziumnak volt mindvégig jeles növen­déke. Érettségi vizsgálata után, amelynek tüneményes sikere reáterelte felebbvalóinak figyelmét, a római Collegium Hungarico Ger- manicumba került s ott minden várakozást felülmúló eredménnyel végezte előbb böl­cseleti, majd teológiai tanulmányait. Az olasz hadüzenetet megelőzőleg néhány nappal bölcs előrelátással többi magyar társaival együtt hazaküldték elöljárói; teológiai tanulmányait a múlt iskolai évben az innsbrucki egyete­men fejezte be. Kitüntetése annál nagyobb örömünkre szolgál, mert rövid jidőn belül ő már a második Szatmáregyházmegyei pap, aki a válogatottak közt is első helyre küz­dötte fel magát. Néhány óv előtt dr. Scheffler János teológiai tanárt egyházjogi doktorátu­sáért szintén aranyéremmel tüntette ki a Gergely- egyetem. Beszélő számok az elmúlt évből; Városunk katholikus hitéletére az elmúlt 1916. év következő adatai vetnek fényt: a kereszteltek száma a székesegyházban 69, a ferenciek templomában 55, összesen 154; halottak száma a sz. egyházban 92, a ferencieknól 62, összesen 154; eskeiések száma a székes- egyházi plébánián 19 pár, a ferencieknól 9, összesen 28 pár. Mig e háborús viszonyokból folyó számok meglehetősen kedvezőtlen képet mutatnak, addig örvendetesen csillan meg az ólőhit lüktetése a szent áldozások számá­ból és a katholikusok jótékonyságából. A le­folyt évben a székesegyházban a nagyszámú katonákon kívül mintegy 16.000. a ferene- rendiek templomában 16.888, a Kálvárián és püspöki konviktusban 71.500, az irgalmas nővérek anyaházában pedig 68.460 an járul- rak az Ur asztalához; ha ehhez hozzáves­szük a többi intézetet és a katonaságot is, közel kétszázezerre rug a szentáldozások száma. — Szatmár-Németi szegényei a szé­kesegyházi Szent Antal-perselyből 1916 baD 14.531 K segélyben részesültek, a ferencren- dieknól pedig 1726 K került kiosztásra. Ezen­felül a székesegyházban még 1114 korona gyűlt össze különböző jótékony célokra. HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom