Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-12-03 / 96. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1916. december 3 nésétől. Oh jó Istenünk, mily szüksége van ennek a nemzetnek minden egyes ember életére. Mily fájdalommal tölt el minden csepp vérhullás. Vigasztalásnak jó Istene erősítsd lelkünket e súlyos csapás elviselésére. Drágább less a vasút. Mint értesülünk, a vasúti tarifák- fölemelése ügyében tárgyalások folynak. Az uj tarifák, a melyek előreláthatólag január elsején lépnek életbe, átlag 40 százalékkal lesznek magasabbak a mostaniaknál. A tarifaemelést a kezelési költségek óriási emelkedésével indokolják. Elismerő oklevelek. A m. kir. pénzügyminiszter kibocsátott magyar állami hadikölcsönök sikerének előmozdítása körül szerzett érdemek elismeréséül az O császári és apostoli királyi Felségótól nyert felhatalmazása alapján a következő szatmáriak és szatmárvidékiek részére állított ki elismerő oklevelet: Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester. Debreceni István Nagykároly város polgármestere, Farkas Jenő Felsőbánya város polgármestere, dr. Makray Mihály Nagybánya város polgármestere, Domahidy Pál, a szatmári járás főszolgabirája, Mada- rassy István a nagykárolyi járás főszolgabirája, Jékey Sándor a fehérgyarmati járás főszolgabiraja, Jeszenszky Béla a nagysom- kuti járás főszolgabirája, Komorócy Iván, a szinérváraljai járás főszolgabirája, Kovács Lajos szatmári ref. esperes, Horváth Bertalan a Szatmármegyei Takarékpénztár elnöke, Losoncy József a Szatmári Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatója, Kardos Aurél a Nagykároly és Vidéke Takarékpénztár r. t. ügyvezető igazgatója, Róth Lajos a szatmári Leszámítol óbank: vezérigazgatója, Wallon Lajos, a szatmári Népbank r. t. vezérigazgatója, Gábor Armand a Nagykárolyi Önsegélyző Népbank igazgatója, Grosz János, Fény község jegyzője, Gruber Márton Szaniszló község jegyzője és Hadady József tyukodi körjegyzőnek. Az utazás megszigorítása. Amint beavatott helyről hírlik, január elsejével szigorú megszorítás alá esik az utazás. Utazni az ország bármely részére csak katonai igazolványokkal lehet s mielőtt az ilyen igazolványokat kiállítanák, szigorúan megvizsgálják, hogy múlhatatlanul szükséges e az utazás. Szóval a kéjutazások megszűnnek. Értesülésünk szerint a vasút, évi bérletjegyeket bocsát ki. Az utazás megszorításának állítólag az az oka, hogy minden mozdonyt és vasúti kocsit a katonai és élelmiszerszállításokhoz szándékoznak fölhasználni. Tengeri rekvirálás. A töldmivelés- ügyi miniszter rendelete szerint Szatmár vármegyében 50 ezer mmázsa tengerit kell rekvirálással kiszorítani — az 1916. évi termésből. Szakértők véleménye szerint az 50 ezer mmázsa tengerit a vármegye területén minden nagyobb nehézség nélkül össze lehet rekvirálással hozni. De hogy itthon, a megyében mi marad, arról uem szól a krónika. Melyik soványabb ? Két népfelkelő beszélget egymás éleményeiről. Egyik a másikat mindenben túl igyekszik licitálni. — Láttam olyan sertéseket, szólt az egyik, melyek oly soványak voltak, hogy csak úgy volt árnyékuk, ha kettő egymás mellé állott. — Ez semmi, felelt a másik, nekem voltak olyan sovány sertéseim, melyek az ól deszkahasadékain szökdöstek ki s csomót kellett a farkokra kötnöm, hogy a szél el ne fújja. Mindenféle iskolai nyomtatványok kaphatók a Pázmány-sajtó könyvnyomdában. Szatmár-Németi, Iskola-utca 5. Hsiboras apróságok. — Forgácsok az oláh harctérről. — Süni rajvonalon jön támadásra az oláh, rajvonalunk izgatottan várja már, hogy közelebb legyenek. A raj vonal háta mögött egy házban egyik babánk, libát süt. Beszel hozzá a baj társa: — Te, gyün az oláh! Mér nem mész előre! —• Hadd gyiijön — feleli emez — vannak ott elől, tudják azok mit kell tenni. Elintézik azok az egészet nélkülem is, legalább addig ropogásra sül ez a liba. t* ő Égy tiszliszolga igen szerette a vöröshagymát, hacssk hozzájutott, valamikép, jól beevett beiőle s messziről illatozott tőle. A tisztje rászólt egyszer: — Te András, rémitően illatos vagy attól a hagymától, mii szólna a feleséged, ha ilyen szájjal csókolnád meg? — Hej főhadnagy ur, nem bánja a feleségem, akármilyen is vagyok, csak odahaza legyek. Tudom, most is vágyakozik az én hagymás szám után. * M. kapitány viccesen megkérdezi a káplárt : — Káplár, hány paraszt van ? — Kapitány urnák jelentem alásan 27. Kérdi a kapitány : — Benne vagyok ebben a számban én is? — Igenis, kapitány ur! * Hogy tartalékban voltunk, néha vonatot is láttunk. Jön a vonat épen, egyik fiú eior ditja magát: — Ki akar gallért vasaltatni ? — tegye a nyakát . . . Mások nem győztek áimólkodni: — Ejnye de fene jó csak nézni is és színi a füstjét. — Mikor megyünk ilyenen hazafelé ? B. F. hannagy. Hányán tudnak olvasni a katonák közűi? Éidekes világot vet az egymással hadban álló országok közművelődési viszo nyára az analfabéták statisztikája. E szerint az Írni olvasni nem tudók száma minden ezer katona közül az oroszoknál 617, a szerbeknél 413, az olaszoknál 306, a belgáknál 92, a franciáknál 30, az angoloknál 10 s a nemeteknél 5. A kuliurában tehát német szövetségesünk vezet és hisszük, hogy velünk egyesült erővel a haidéren is nemsokára miénk lesz a diadal. „Élet" Köszönjük a meg nem érdemelt dicséretet, hogy „sokan vannak, a kik boldogan rázzák a rég nem látott Bodnár Gáspár kemény, „magyar kezét.* Sajnos ez a rég nem látás azért tortánk, mert hit az a kéz le van kötve az áldatlan hirlapirás nehéz, rabláncos munkájához, a hol sok a kritikus, de igen kevesen vannak, a kik jobban csinálhatnák. A kritikusok azonban éppen nincsenok ezen kevesek között sem. Vagy jöjjenek, minden pillanatban átvehetik és csinálják hát jobban és mutassák meg már, hogy csakugyan ők találták fel a rimaszombati csutorát — és szopták is. Mert még eddig mit sem láttunk és szoptunk. — Vidéki kaszinó. A fogadást megnyerte. Számos, tekintélyes lapok hozták, hogy Bei zeviczynek, az Akadémia elnökének legutolsó audinciáján a király úgy nyilatkozott. Berzeviczy örömének adott kifejezést, hogy a felséges király oly jó szinben van. Az uralkodó legyintett kezével és körülbelül — emlékezet után iroríi igy szólott: Én már öreg ember vagyok, nem sokáig élek. De örömöm telik a trónörökösben. Legyenek nyugodtak, utódom derék, munkás, komoly ifjú, a kiben tc'ijes mértókken bíznunk lehet. — Mikor lesz vég© a háborúnak? P. E. Az aktuális dolgok miatt vis major következvén be, a mar nyomdában lövő kéziarat egy kis halasztással jöhetett. — Beregszász V. Megérkezett. Levél megy. — Egy bath. úrnő. Igaza van. A Róráté ma kezdődik, vasárnap. De nem mondják a Róráté misét, hanem az Advent első vasárna ira szólót. így lényegében és valójában hétfőn kezdődik. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmároa, Mola-köz 3. sz. 1 Szatmári Bazártian az összes játék-, diszmü-, emlék és rövidáru czikkeleet helyszűke miatt a M|f isii vásár idény alkalmából mélyenleszállitottáron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére KAZINCZY- UTCA 10. O. ■ ooo lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki ennek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipőt alek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-n. 7. Nyomdász tanuló fizetéssel felvétetik Pámány-sajté könyvnyomdában. könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz — (Színház mellett.) — villamos gépekkel berendezve. “SS Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangoláaokat lelkiismeretes pontossággal teljes.t. Jókarbantaitástraérsóüelt árban elvállal. BIEGEH OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója a Szent-Sir lovagja és a Ferencz Józseí-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Saigligéti-vtcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitűnt-tve. Gyáram 89 évi fenáilás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó : Szatmáregyházmegyeí Irodalmi Kör. — Felelős szerkesztő : Bodnár Gáspár.
