Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-09-24 / 76. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1916. szeptember 24. Leszállítják a termelők buza-illet- ményét. A hivatalos lapban már megjelent a rendelet, amelyszerint a termelő búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együttvéve a háztartásában természetben ellátást élvező személyek közül csak azok után számíthat fejenként és havonkint 18 kilogramot, akik gazdaságában mezőgazdasági munkát keresetképpen végeznek, családtagjai közül pedig csak azok után, akik 15 évnél idősebbek és gazdaságában rendszeresen mezőgazdasági munkákkal foglalkoznak. A háztartásában természetben ellátást élvező egyéb személyek után a termelő fejenként és havonkint C9ak 14 kilogramot számíthat. A rendelet mindenütt csak a termelőkről beszél, tehát a rendelet a fogyasztók részére megállapított kvantumot nem érinti. Házvezetőnőnek ajánlkozik osendes, szerény igényű, idősebb nő, a ki 21 évig vezetett egyhuzamban nagyobb plébánosi háztartást s a legjobb bizonyítványokkal rendelkezik. Cim a kiadóhivatalban. Katholikus iskolákban használatos tankönyvek legjobba ti beszerezhetők REIZ ER JÁNOS könyvkereskedésében Szatmáron Kaxinczy-utca 4. (Wallonház.) színház. Buridán szamara. Léha, minden erkölcsi alapot és a lélekkel született szemérem- érzetet letapodó, irodalmilag is értéktelen — igazán hírhedt, mórt a reklám azzá teszi — francia darab. Előkészítője és részese lehetett minden bizonnyal a francia vezető, magasabb szellem bukásának, e nemzet elnéptelenedő gének. Az előadást csaknem telt ház nézte végig. Fásultan, hidegen és alig lelkesülve és tapsolva. Színészeinken is meglátszott, szinte kiérzett a lelkesedés hiánya. Úgy a férfi, mint a női szereplőkben. Még Bányai Irén (Michelinejében) sem tudta a maga szép, kedves egyéniségét kibontani. Nemcsak a szavakat, de mondatokat is elharapott, elejtett. S mert kitünően tudta szerepét, ő egymaga tartott lépést Dóesa Jenő kétségbeejtő hadarásával, bsszédrohamaival, amelyek épen nem voltak kellemesek, sőt sokszor bántóan hatottak. Égészen más ám a hadarás és a beszédnek az az ömlő szépsége, kelleme, melyet csevegésnek nevezünk. Ez előadásnál szívesen és örömmel honoráljuk Völcsei Rózsi Vivett- jót . . a darab raocsokjúban mégis — ameny- nyiben csak lehetett — diskréten játszott. A rendezés Dózsa Jenő érdeme. Jólesően konstatáljuk, hogy szándékosan megfigyelvén a közönség előadás után való hangulatát: úgy az intelligens, mint a tömeg megnyilatkozása igen elitélő, csalódást kifejező volt. És mondjon valaki bármit a mi hangulatunkra: meg merjük Írni, hogy fájó érzés fogja el lelkünket annak tudatában, melyszerint e nagy vérhullatásnak idejében, mikor lelkünk megrezeg nagy élet-halál harcaink véres hullámai közt: az itthonlevőknek ilyen léha, malackodó színdarabokat tálalnak fel, ahelyett, hogy a front mögött, ahol Hindenburg szerint szintén harc van, a lelkeket belekapcsolnák a mostani időknek lelkesítő elemeibe. * A Folyó hó 21-én Bródy István és Vajda László Tistavirág cimü bájos operettje került szinre összevágó, jó előadásban. Juhász Margit a grófnő, Bányai Irén a komorna szerepében bájos közvetlenséggel játszottak. A férfiak közül Szalma Sándor, Heltay Árpád s Szenes Ernő pompás alakításaikkal köztetszést arattak. A zenekar ezúttal is igen jól játszott. Kár, hogy a közönség nagyobb érdeklődéssel nem kisérte a darabot, mely igazán telt házat is megérdemelt volna. D ... y Háborús-apróságok. ágyúból — harang, harangból — ágyú. Obccsről Írják : A hadicélokra requi- rált harangok között az óbecsei alsóvárosi templom egyik harangja is szerepel, amely annak idején ágyúból készült. Bizonysága ennek a harang oldalán olvasható e tölirás : „Ágyú volt ez s im, lett a békeharangja 1“ Minden valószínűség amellett szól, hogy a harangot azokból az ágyukból öntötték, amelyek még a szabadságharcból maradtak meg, mert hiszen azóta a hadvezelőség a béke időben elromlott ágyukat mindig újra öntötte és soha nem engedte meg, hogy az ágyuk bronzát más célra használják. A nagy időket látott harangot most ismét az egyik ágyu- gyárba szállítják, hogy ismét ágyúként induljon a harctérre, mint valamikor régen. Sxalmaoaizmit a katonáknak! Újabb téli háború veszedelme fenyeget. Ellenségeink dühe ismét egy tél kínszenvedéseit akarja rákényszeríteni hős testvéreinkre. A hadvezetőség minden lehetőt elkövet, hogy enyhítse a téli hadjárat borzalmait s ezért a katonai parancsnokságok felhívják a lakosságot, hogy hős testvéreinknek szalmacsizmát készítsen. Anyagot az állomásparancsnokságok adnak, a készítés módjára is kioktatják a jelentkezőket. A szalmacsizmakészitős amellett, hogy hazafias kötelesség, egyúttal szép keresetet is biztosit, mert a katonaság a végzett munkáért jól megfizet. Az aprópénzhiányon — írja egyik olvasónk — igen könnyen és olcsón lehetne segíteni, ha játékkártya vastagságú papírra póstabélyegeket ragasztanának fel valamivel nagyobbra, esetleg kerek alakúra, mint amekkora a bélyeg. Mindjárt volna 1, 2, 3, 5, 6, 10 és 20 fillér stb. értékű elegendő aprópénzünk, mely amellett, hogy könnyen beszerezhető volna, még azzal az előnnyel is bírna, hogy teljes értékében beváltaná bármikor a posta, amint a kis Összegű takarékbetéteket is bélyegben fogadja el, ha a bélyeg egyébként sértetlen a kartonlapon. SzebuiztÍí tfzimxg Falusi gazda. Varga ne tovább — a kaptánál. Ez a közmondás annyit jelent ugyanis, hogy amihez nem értesz, ahhoz ne szólj. Érdekes lesz tudni, (a ki még nem tudja), honnan eredt ez a közmondás. Egy Apelles nevű hires görög festész egy igen szép képét a piacra — közszemlére — tette ki. Sokan bámulták e képet, a többi közt egy varga is, aki bizony egy hibát lelt a képen. T. i. a kép egy katonát ábrázolt, kinek bakkancsa volt, de az egyik bakkancson egy fűzőlyukkal kevesebb volt, mint a másikon. Hallván a varga kifogását a hires festő, hazavitte a képet és aztán igy kiigazítva ismét közszemlére tette ki. A varga észrevévén a kiigazítást, elbizakodott és a festmény többi részeit is kritizálni kezdette. Ekkor a hires festő a haszontalan gáncaoskodást megunván, igy szólott a vargának : „Varga ne tovább a kaptafánál." — Kalocsa. Mikor a „Téli esték“-et megindítottam Rosty Kálmán hires jezsuita költő ezt irta lapom üdvözlésére: „Téli borús estén hiterős magot öntsz a családba, hogy szebb kor tavaszán kelljen az égi kalász !•* S itt Szatmáron akkor is akadt hitcsősz, aki lapomat nem találta elég katholikusnak. Persze azt hitte, hogy én hitbuzgalmi lapot szerkesztek. Bizony szomorú dolog, mikor valaki olyan — elfogult. — Ss. K. Helyben. Köszönjük a szép, kedves küldeményt. Az értékes küldeményt örömmel fogjuk értékelni. — Csillagos ég. Nem közölhető. — Repülj kis madár. Közölni fogjuk, de elébb személyesen akarnánk megbeszélni. — Ung. Nem lesz itthon az nap. Császárfürdő. — Cs. L. Tessék beküldeni. Elébb nem nyilatkozhatunk. — Gazda. Ön is úgy járt, mint az egyszeri ember. Mikor jő foga volt, nem volt mit ennie. Most van bőségesen, de nincs foga. Nyomatott i Píimány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. ss. Pályázati hirdetmény. A turterebesi rk. iskolánál a tanító állásra pályázatot hirdetünk. Javadalma: 2 szobás lakás, konyhával, kamarával. Készpénz: 400 K. Templompénztárból negyed évi részletekben és megfelelő államsegély. Ä tanitó köteles a kántort minden teendőiben helyeítesiteni. Pályázók kérvényüket folyó hó 30-ig küldjék be Dimand Lajos espereshez, Turterebesre. Turterebes, 1916. szeptember 20. Rk, Iskolaszék. A ttMri ßattD az összes játék-, diszmü-, emlék és rövidáru czikkeket helyszűke miatt a laiy nyári vasár idény alkalmából mélyenleszállitottáron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére ■ KAZINCZY-ÜTCÁ 10. ÍOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki ennek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipőt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széclienyi-u. 7. Agyú Ma könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz. — (Színház mellett.) — ORGONA-GYA villamos gépekkel berendezve. "Sa Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló légnyomás, csőrendszer szeTint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt álban elvállal. MI.EO.EIi OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és kata’ogust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kltüntstve. Gyáram. 39 évi fenállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berandezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó : Szatmáregyházmegyei Irodalmi Kör. — Felelős szerkesztő : Bodnár Gáspár.
