Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-09-17 / 74. szám
Seatmár-Németi, 1916. szeptember 17. Körséták. Közeledik: a ööáki-tér a sétatér felé. A vásári árusok uj elrendezése. Jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy a Deák tér, amely különben szabályossága, nagysága s talán szépsége tekintetében páratlan a vidéki városok terei közt, a város vezetőségének eléggé nem d.csérhető újabb intézkedése folytán kezdi mintegy lerázni magáról, a rendetlenséget, a piszkot. — A rendetlenséget, mert csak annak volt mondható az árusok sátrainak fgé&z héten át ott heverő összevisszasága s a piszkot, amit a baromfi árusok hagytak maguk után ; szerda délután a szél csakúgy fújta a tollat és a szalmát. A baromfi piac, valamint a rőfös és bazáros sátrak a Battbányi-utcáraJ költöztek. Oda kellene még dirigálni a lacikonyhákat is, azok sem valók a Deák-térre, jó helyet kaphatnának ők a Baítháoyi és a Halász Ferenc u!cu összetalálkozásánál. — Végig menvén az uj helyre dirigált sátrak között az árusok panaszát lehetett hallani; még pedig a büzlő vízlevezető utcai csatornák miatt. Az egyik oldalán a kocsiutnak poshadt, zöldült vizű csatorna terjeszti a bűzt, ami nem is csoda, mert amint egy szokereu jött vidéki s az éjét is ott töltő árustól hallottam — egyes udvarokból a szennyvizet az utcai csatornákba hordják. Kedden este a lefolyni nem tudó vizet az utcaseprőknek szét kellene seperni, hogy feliszáradjon s a csatornát mósszel fertö'JeniUmi kellene, mert bizony ott furcsa a levegő, amit fokoz a baromfis kosarakból kiáradó bűz is. Az ott lakók egészségi érdeke is megkívánja, hogy nagy gond fordittas«ék a tisztaságra. — A Baithányi-utca nem a legszélesebb s igy az árusok és a vevők itt-ott elfoglalják az egész utcát, úgy hogy szekér vagy kocsi csak nehezen tud végigmenni az utcán. Nem is kellene ott szerdán délelőtt megengedni a kocsiközlekedést, amely veszélyezteti a vá- vórlók testi épségét is. Baromfi féléket behozó szekerek is ne a Deák-tér f.elői, hanem a másik végén az utcának főhetnének be. * Köszöntjük az uj intézkedést, amely ha tovább halad, lassan-lassan az ő eredeti rendelteiéhez fogja juttatni a Deák-teret. A kitelepített sátrak s baromfi piac helyett pedig még egy nóhánysor fát kérünk, látjuk most is, hogy az árusok is szívesen húzódnak a fák árnyékába. — S ha igy lassan-lassan egyik-másik csoport uj helyet kap s ugyanolyan arányban szaporodnak majd a iák, észre se vesszük, hogy a Deák-tér nem piac többé, hanem sétatér. A fásitás pedig nem zárja ki azt, hogy esetleg valamikor, ha megérjük, jobb időkben, ne lehessen a Deák-tár közepére egy vásárcsarnokot építeni, amely a sétatér közepén fáktól körülvéve jóárnyas helyet találnasameiy aztán nem szégyene, — mint volt az ott heverő sátrak összevisszasága, — hanem disze lenne a városnak. így megoldva a nyilt piacnak a Deák-térről való kitelepítését, a Deák-téri háztulajdonosok sem találhatnák sérelmesnek s mint a közmondás mondja a kecske is jól laknék, a káposzta is megmaradna, vagyis lenne sétatér is és piac is, illetve a nyilt piacot pótló vásárcsarnok is. (Hanem a fiakkeresek meddig maradnak még a székesegyház közvetlen közelében főkapitány uram ? Erről újra és újra beszélgetni fo gunk ám.) J. Z. Megyéspüspökünknek, dr. Boro- misza Tibornak újabb adományai: A Széchenyi Társulatnak . 500 korona. A városi tejalapra .... 300 „ A menekülők részére . . . 200 „ Visszatérés a közópeurópai időszámításra. A kereskedelemügyi miniszter utalással a m. kir. minisztériumnak az 1916. évi májas 1-től szeptember végéig alkalmazandó uj időszámításról kiadott rendeletére, felhívta a vasul igazgatóságokat, hogy a vasúti hivatalos óráknak szeptember 30-ról október 1-re hajló éjjel 1 órakor 12 re leendő visszaigazitása iránt intézkedjenek. A vonatok tehát október 1 tői kezdve ismét középeurópai időszámítás szerint közlekednek. Egyházmegyénk példás buzgóságu fiatal papja fejezte e hó 11 én ifjú életét Merán- ban. Nem az élethez való ragaszkodás, de az a gondolat, hogy még sokat tehet Isten dicsőségére, arra sarkalta, hogy Meránban keressen gyógyulást. Ds az Ur nem kívánta már további fáradozását és önfeláldozó munkáját, amelynek Erdődön, Szinárváralján és Munkácson mint segédleikész oly sok tanúbizonyságát adta. Ereje folyton apadt, ezért már júniusban hazakivánkozolt, hogy szülő városa Nagykároly temetőjében pihenhesse siri álmát; de már nem volt testi ereje a hazatérésre: idegenből szállott az örök hazába. Nemes leikéről még halála előtt pár nappal tett tanúságot. Tudva hogy a sir szélén áll, még egyszer meg akarta köszönni főpásztorának sok jóságát, főleg a papszen- teiós által kapott nagy kegyelmet. Maga már nem bírta megírni e hálálkodó sorokat, — hát tollba mondta és reszkető kezével — talán uíóljára életében — aláírta nevét. Haláláról hozzátartozói a következő gyászjelentést bocsátották ki: Alantirottak fájdalomtól megtört szivvei, de Isten akaratában megnyugodva tudatják a felejthetetlen jó gyermek. testvér, sógor, nagybátya és rokonnak ifj. Hágán JánoR szatmáregyházmegyei áldozópap életének 28-ik, áldozópapságáuak 6 ik évében folyó hó 11 ón 10 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. A megboldogult kedves halott hült tetetema folyó hó 13 án a lóm. kath. egyház szertartása szerint a Merani temetőben örök nyugalomra tétetett, lelki üdvéért pedig az engesztelő szent mise áldozat, ugyan e hó 23-áu reggel fél 8 órakor fog a Nagykárolyi rom. kath. templomban bemuttatni. Nagykároly, 1916. szeptember 13 án. Nyugodj békében a boldog viszontlátás reményében. Kitüntetés. Ő felsége a király Both Lajosnak, a Szatmári Laszámitolóbank vezér- igazgatójának a hadikölcsönök kibocsátása körül szerzett érdemeinek elismeréséül a Ferenc Jóesef-rend lovagkeresztjét adományozta. Róth Lajos különben a szatmári pénzpiacon is szerzett kiváló érdemeket. Azért a szatmári pénzvilágban s általán a közönség körében a kitüntetés élénk örömet okozott. Aa első fecske. Az első árdrágilási tárgyalás a hét elején (szeptember 11.) volt a szatmári törvényszéken. A vádlott Delmann Izidor rőfös, vegyes, csődtömeges-tárgyú és más egyébnemü kereskedő volt. Az ügyészség árdrágító visszaélés vétségével vádolta. Delmann ugynis nyerészkedés céljából nagyobb mennyiségű kávét szerzett be, holott iyen üzlettel eddig nem foglalkozott. Forgalomba hozta hatósági engedély nélkül és a többi. A tárgyaláson Némethy József elnökölt. A tanácsban pedig dr. Pál J., Loitner E., dr. Visky S. és Ily- kovics E. bírák ültek. Á vádat dr. Domby Zoltán kir. ügyész képviselte. Delman azzal védekezett, hogy ő mindennel foglalkozik a világon, a miből jövedelem származik. Felmutat egy igazolványt arról, hogy a csődtömegeket szokott összevásárolni, a mely tömegben a pertlitől — a sarokba való szegig minden elgondolható áru találtatik. Védekezése dacára a törvényszék Delman Izidort bűnösnek mondta ki az árdrágító visszaélés vétségében s ezért a 92. §. alkalmazásával 1000 korona fő és 200 korona mellékbüntetésre Ítélte. Az ítélet ellen a kir. ügyész a 92. §. alkalmazása miatt sernmiségi panaszt jelentett be, a védő és vádlott a bűnösség megállapítása miatt fellebbeztek. _ _______ „SZATMÁR HÍRLAP* ___ To jás-pince. Volt idő, mikor a szatmári piacon aranyért sem lehetett tojáshoz jutni. Nem is oly régen. A betegeink talán sóvárogva-sóvárogtak egy-egy zsirtalan tojás étel után. És ha valahonnaa mégis került, boldogságos szerencseként üdvözölték.. A tojás egyáltalán most >s olyan élelmicikk nálunk, melyet áldozatok és fáradtsággal kell és lehet megszerezni. S ime, mig ezen az állapotokon igy tűnődünk kisül, hogy Szalmdron hires tojás-pince van, amelyben 70 ezer korona értékű dugott tojás várja, hogy — a háborús konjunktúrába kerüljön. A Kolb Vilmosnó féle pincében Tirnauer és Weisz szatmári tojás nagykereskedők gyűjtötték és gyűjtik ezt a rőmségas tojás-mennyiséget, hogy aztán a fővárosba ős onnan ki tudja hova vagoniroztassák . . táplálván vele az emberiséget és önmagukat. A rendőrség rájött erre a tojás pincére, meg is tette amit tehetett, do hát . . deliát nálunk nem sokat tahat, mert . . és a többi. A tojás nagykereskedők azonban kijelentették, hogy miután a vidéken és a fővárosban is 4 fillérrel magasabban vau a tojás ára maximálva, mint Szatmáron . . nem tudják ezt nálunk elhelyezni, mert.. mert ráfizetnének. Ha azonban a városi tanács úgy fog táncolni, ahogyan a tojás-pincében fütyülnek . . akkor kegyesek lesznek Szalmárnak is tojással szolgálni. Különben ? Szatmár és nagy vidékének tyúkjai a tojás-pincének tojnak ezután is. Az étvágy — és cigaretta. (Jól elköltött ebéd után: — Látod fiacskám, mióta nincs cigarettád, úgy örülök . . . — A*t veszem észre akárörvendő tekintetedről. — Oh, begy beszélhetsz igy Jobb az étvágyad — Ebbe a rettenetes drágaságban? Ez csapás. — De legalább jóízűen eszel. — Eszem . .. eszem. De mit ér az ? Mit ér, ha rá nem gyújthatok. Falok, falok... de nincs asszimiláció 1 Br. Cigaretta nélkül . . . Br. nincs asszimiláció. A Zászlónk Diáknaptára az 1918 1917. iskolai évre. A Zászlónk Diáknap- tárának VI. évfolyama is nagy tudással és meleg szívvel kidolgozott kötete a magyar diák enciklopédiának. Tudományos cikkek, tréfás történetek, komoly gondolatok között ott melegít egy nagy szív, az amelynek sugárzó erejét a Zászlónk olvasói eddig is érezték. A nagyobb cikkek közül kiemelendő a „Vegytan dióhéjban.“ „Ki a szerencsés ember.“ „Hogyan készül a térkép?“ „Három hadvezóri portré.“ „A világháború második esztendeje.“ „Hogyan készíthetünk házi színpadot?“ „A volt-és ámpóre mérők készítése.“ Ezenkívül tréfás képek, adomák, szivneme- silő jörténelmi apróságok, versek tarkítják a 240 oldalas kötetet. Ara a Zászlónk előfizetőinek 1*10 K, nem előfizetőknek 1‘50 K, a Zászlónkkal együtt rendelve 4T0 K. Könyvkereskedőknél rendelve T50 K. Megrendelhető a Zászlónk kiadóhivatalában. Budapest. VII., Damjanioh-u. 50. szám. Drágább lea2 a bőr. Németország az őszre a boxbőr kivitelére tilalmat fog kibocsátani, miután részlete saját szükségletének fedezésére kell. A boxbőr áránál négyzetméterenként 2 K emelkedés várható. Ne mondjátok I Ne mondjátok, hogy a le. mondáit nagy dolgokon kell kezdeni. Sose voltam nagyobb, mint azon hót alatt, mig dacosan a cigarettát megvetetettem. És sose voltam kisebb, mint mikor egy ajándék cigarettát a lemondás után először meg- szippan toltam. Vidéki hírek. Nagystőllős. Porcsalmai Kiss Antal, Nagyszőllős városának érdemes és népszerű főjegyzője 43 éves korában jobblétre szendéről. A megboldogult 16 évig volt a város főjegyzője, amely idő alett hivatalát úgy feljebbvalóinak, mint a város közönségének általános megelégedésére látta el, Halálálát felesége és két gyermeke gyászolja. Nagybánya. A nagybányai gör. katholikusok illetőleg, oléhság hazafia» nyilatkozatára, Tisza István miniszterelnök meleg baugu elismerő küldött Brebán Sándor esperesnek. Már ott tartott ... — Barátom 1 Már ott tartottam, hogy megyek a német katonákhoz. Bemutatom magara, mint magyar cigaretta ínségest. — És miért nem tetted? — Féltem, hogy azt fogják mondani : tanuljon, az ur lemondani! _____________j_ Há gen János
