Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-09-03 / 70. szám

Száltnír-Németi, 1916. szeptember 3. Az elhunyt temetése a Kölcsey utca 14. szám alatti gyászháztól pénteken délután 4 órakor volt az ev. ref. vallás szertartásai szerint. Áz elhunytban Nagy József adóhivatali főnök az apósát gyászolja. A IV. Hadikölcaön kötvényei beér­keztek az Osztrák-Magyar Bank- fiókintéze­téhez és az igazolt tulajdonosok által átve­hetők a hivatalos órák alatt. A legjobban élelmezett város. Nem­csak ottani lapokból állapítjuk meg ezt, de elismerik a vidék összes újságjai, hogy Ma­gyarországnak legjobban ellátott városa: Miskolc. A sok, nagyszabású és bevált in­tézkedések között egyik apró jellemzője Mis­kolc ellátásának a gyümölcs maximális ára: Az alma kilója 50 1'., dinnye kilója 30 f., körte kilója 80 f., barack kilója 1 K, szilva kilója 40 fillér. Aki praxisból óhajtja tudni, bogy milyen különbség van például Szalmár és Miskolc között gyümölcsárak tekintetében, az próbáljon Szatmáron gyümölcsöt vásá­rolni. Eljegyzés. Jéger Elli, dr. Jéger Kál­mán nyug. városi főorvos leánya és dr. Haj- nód .Gábor Csíkszeredái orvos f. hó 27-én tar­tották eljegyzésüket. Gyászhir. Imre Károiyné szül. Vass Zsuzsán na 58 éves korában hosszas szenve­dés után meghalt. Csütörtökön délután fél 5 órakor temették a Zrinyi-utca 41. számú gyászháztól az ev. ref. egyház szertartásai szerint. Az elhunytat férjén kivüi nagy ki- terjedtségü családja gyászolja. Önként jelentkeztek Románia ellen. Ungvárról jelentik: Minay István főszolga­bíró önként jelentkezett a hadiszolgálatra és felszólította a többi ungmegyei szoigabirákat, hasonló eljárásra. Erre Tomcsányi István szerednyei és Kulin Aurél szobránci főszol­gabírók, továbbá Kakasy Samu felmentett járásbiró azonnal jelentkeztek a katonai szol­gálatra, hogy az Erdélyt támadó románok ellen küzdhessenek. Nagyobb vállalatok munkásainak lisztellátása. A debreceni kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intézett a keresk. m. kir. miniszterhez a nagyobb ipari és keres­kedelmi vállalatok munkásai és alkalmazottai lisztellátásának megkönnyítése érdekében. A keresk. m. kir. miniszter most a kamarát értesítette, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb vállalatok a munkásaik részére szük­séges lisztmennyiséget közvetlenül a Hadi­termény r.-t.-tól szerezhessék be. Az ezirány- ban szükséges intézkedések, azon vállalatokra nézve, amelyek a múlt gazdasági időszak alatt is ki voltak már véve a törvényható­sági ellátásból, ez már is megtörtént s a miniszter sajái részéről nem támaszt elvi nehézséget a tekintetben, hogy ezen válla­latok közzé még felvétessenek olyan válla latok is, amelyeknél az adott körülmények ezt indokolttá teszik. Gyermek ész. Atya : Fiaim ! Ezen a földön a legszebb erény az engedelmesség. Lássátok, én apátok vagyok és mágia engedelmeskedem. — Janika (közbe vág): Igen a mamának ! Szabad a nősülés. Egyes katonai pa­rancsnokságok a legénységi állományban levő katonák nősülósi engedélyét csak ama felté­telek mellett adták ki, ha a menyasszony kötelezi magát, hogy az állammal szemben mindennemű törvényes ellátási igényről le­mond, még az esetre is, ha leendő férje a háborúban elesik. A honvédelmi miniszter rendeletét adott ki, melyben az ilyen rendel­kezést törvénytelennek mondja és utasítja a katonai hatóságokat, hogy a legénység nő- sülési szándékai elé a jövőben akadályokat ne gördítsenek. Király Mátyás és Mátyás király. Egy bu­dai varga mester Mátyás királyt akaria meglátogatni mindenáron. Szive, lelke odavágyódott a budai királyi palotába. Egyszer aztán az a gondolata támadt, hogy hát legjobb lesz Mátyás napján üdvözölni az 3 atya­fiát, minthogy őt is Király Mátyásnak hívják. Elindula tehát a nehéz utón; az ám, hanem mikor épen a ki­rályi vár kapuján be kell mennie, az őrök visszatart­ják és kérdezik: — Mit akar a királynál ? — Sz. Mátyás napján csak lehet üdvözölni az atyámfiát. Engem is Király Mátyásnak hívnak la. „SZATMÁR HÍRLAP“ Az őrök mosolyogtak s közülök az egyik igy válaszolt : — Király Mátyás és Mátyás király közt éppen olyan nagy a különbség, mint a varga és király között. Betéti könyvök nem képezhetnek hírlapi biztosítékot. Több budapesti taka­rékpénztár azzal a kéréssel járult a belügy­miniszterhez, hogy engedje meg, hogy a hír­lapok biztosítékául takarékpénztári betét­könyveket holyezhessnek el. A belügyminisz­ter a minap körrendeletileg értesítette az ösz- szes törvényhatóságokat, hogy takarékpénz­tári betétkönyvek hírlapi biztosítókul egyál­talán nem használhatók fel. Érdekes a mi­niszteri intézkedés indokolása, amelyben megállapítja, hogy az ország területén ren­geteg hadikölcsönkötvóny van elhelyezve s igy minden pénzintézetnek módjában áll azokból magát bőségesen ellátni. A hadiköl- esönkötvény biztosítókul elfogadható. Hát bi­zony ez az intézkedés nem emeli a takarékok tekintélyét. Az lntelligens-pertll. Egy öreg harcos je­lentkezik a rapporton. Potrohos, deresedé bácsi, egé­szen egyéni szabású extra uniformisban: — Alázatosan bejentem igényemet a karpaszo- mántra — És milyen alapon ? — Az intelligencia alapján. — Milyen iskolát végzet:? — Négy elemit. — Négy elemit? — Igen, de van három házam. — Nem gondolja, hogy négy elemi mégis csak csekély alap öregem? — Csekély? Négy elemivel három házat sze­rezni? Hát akkor mi az intelligencia, ha ez sem. Hogy képzelik a békeföltételeket ar. angolok ? Nemrégiben egy angol lap, a Times közölt erről egy mulatságos képet. A cikk írója szerint természetesen első feltétele a békéuek az, hogy az entente-hatalmak tökéletes győzelmet vívjanak ki a központi hatalmakkal szemben, mert az ellenségnek csak félig-meddig való leverés» még ádázabb harcok magvát rejti. Ezután felsorolja a föl­tételeket : Elszász-Lotharingia visszacsatolása Franciaországhoz; Belgium kikerekitése és újabb körülhatárolása, amit ez ország vé­delme okvetlenül megkövetel: a Nagyszerb- birodalom megteremtése; önálló Lengyelor­szág orosz fenhatóság alatt; önálló Csehor­szág, amely befogadná Morvaországot és Magyarország északnyugati részét; Magyar- ország románlakta részeinek és Bukovinának odacsatolása Romániához; Konstantinápoly átengedése Oroszország részére és szabad hajózás a Dardanellákon és a Bosporuson át; az egységes Olaszország kiegészítése az egész olasz Trentino, a karinthiai Alpok és a trieszti partok hozzácsatolásával; az olasz uralom biztosítása az Adrián olyképen, hogy Pola, Lissza és Valona az olaszoké legyen. A központi hatalmakra hadisareot kell ki­vetni s amig ki nem fizették, addig megma­rad a kereskedelmi blokád s német, osztrák és magyar hajók nem közlekedhetnek. Ugyancsak ezfrn idő alatt az entente a német területeket megszállva tartaná. Katholikus iskolákban használatos tankönyvek legjobban beszerezhetők REIZ Eli JÁNOS könyvkereskedésében Szatmáron Kazinczy-utca 4. (Wallonliáz.) Mindenféle iskolai nyomtatványok kaphatók a Pázmány-sajtó könyvnyom­dában. Szatmár-Németi, Iskola-utca 3. Irka helyett — palatábla. A papir­drágulás legelején elkerültek a 15—20 évvel ezelőtt készült megfakult, ni9gsárgult irkák és régi 1 krajcár helyett ezeket is 4 fillérért árusították a papirkareskedők. A kultuszmi­niszter most rendeletet bocsátott ki, melyben meghagyja, hogy az elemi iskolákban a pa- pirhiányra és a drágaságra való tekintettel a tanulók irka helyett lehetőség szerint pala 3 táblát használjanak. A rendelet legfontosabb része igy szól: „Iskoláknál, intézeteknél az irkák használata terén a takarékosság hason- lókópen szem előtt tartandó. Elemi iskolák­nál az irkák helyett lehetőség szerint pala­táblák használandók. A füzetekben az egyes iskolai vagy házi feladatok nem uj oldalon, hanem folytatólagosan kezdendők el, szintúgy felsőbb osztályba való lépés után a megelőző tanóvbeli irkák is tovább használandók. A kijavított dolgozatoknak újból való leirása, tisztázása feltétlenül elhagyandó. Csata a tenderen. A világ legnagyob tengeri csatájának megtörténte után nem tartjuk érdektelennek Aage Kohl dán iró leírását közölni a csuzi- mai ütközetről. Nem szakszerű leirás, de nagyszerűen érezteti a hajócsata borzalmas hangulatát. Az alábbi részlet a dán Írónak „A mikrobák palotája“ cimü zseniális regé­nyéből való. Az égből csak a hófehér pihók látszot­tak, amelyben a hatalmas lövegek — ember nagyságúak és kileneszáz fontosak — mint a levegőben keringő fekete botok látszottak s mindannyiszor, amikor Gregorov kapitány egy újat vett észre, borzalom járta át: elfog ez találni bennünket, mit fog szétrombolni, kit fog megölni, hányat morzsolt szét az első három treffer, amely a csata kezdetén ért bennünket ? A robbanást ‘követő kellemetlen szag mindenütt szétáradt. A tenger tajtékja észre­vehetően sápadt volt. Áz orosz cirkálókat nem lehet jól ki­venni. A messze távolban dél felé, tőlünk és a többiektől elszakadva harcoltak, japán könnyű hadosztályoktól körülvéve — ködb8 és füstbe burkolva. A bombázás onnan hal­latszott ide, mint mórföldnyi távolságról egy óriási sirás. Ami megzavart pléhfazékjaink tehetet­lenöl imbolyogva, ordítva támolyogtak arra : ez nem volt már csata, ez mészárlás volt. Á kémények dörögve zúzódtak össze. A vas­vitorlák hömpölyögtek, mindenütt orditás, üvöltés hangzott, most zúgva egy lángkráter csapott fel III. Sándorról, mint egy óriási fáklya, mint egy égő erdő ontotta lángjait az ég felé. A zugó dörgés szüntelenül hallatszott mindenütt. A nap vörösen remegett a fáklya mögött A füsthullámok úsztak ... A lövegek zápora most Gregorov hajójára zudult. A robbanás füstjének harasztja villámgyorsan növekedett. Acéllemezek, oszlopok a mindent megemésztő tűzben meghajoltak. Es a rajtuk levő festék lángolt, mintha maga az acél égne. A hajó lihegve imbolygóit a vaditó Alarmban ... Es Gregorov ismét, újra érezte a kettős érzést — forró hidegséget, büzlő izzadtságot, amely testén mindenütt kiütött. Megkülönböztette az ordítást, amely embereiből tört ki, amikor ezeknek teste véres reszkető cafatokká rongyolódott szét, ha az acél karjukat és lábukat szétroncsolta, ha a vasszilánkok hasukat kíváncsian fölszeltók, ha beleik füstölögvo a tátongó nyíláson ki­néznek. Látta, hogy hajójának elülső részén egy hatalmas nyílás tátong és a nagy kapu­ból lángok törnek elő, sárgás vörösek, a napban fekete-szürkével prémezve előre ha­jolt, lélegzete egy pillanatra elakadt az ör­vénylő lármába, hallotta szivének üldöző szúrásait. Hallgatott és egy perccel későkb a két hatalmas ágyút, itt a lába mellett egy­másután találták és fölrobbantak: dörögve zúgtak le legénységüket maguk alá préselve : a szétrobbant szilánkok orditva zúgtak körü­lötte minden oldalon, baj ujjasa szétroncso- lódott, csizmája kettéhasadt, az acélzápor körülötte csapkodott, dörögve zúgtak a háta mögött álló kéményre és ekkor megváltozott, körmeit véresre szorította húsába és rekedtre ordította magát. A füst fojtóan gomolygott a hajónak 10—12 helyén s a füstben ordítottak és meg­haltak. Az ordítások a magasba törtek, ide- oda támolyogtak, ott a magasban cikkáztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom