Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-08-23 / 67. szám

2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Nómeti 1916. augusztus 23. bizottságot Küld ki avégből, melyszerint ezen bizottsági tagok lépjenek érintkezésbe az el­lenzéki párt szintén kiküldött vezórembereivel és igyekezzék azokkal a képviselőjelölt sze­mélyében megállapodni. A két oldalról kikül­dött bizottság vasárnap fél tizenkettőkor talál­koztak. A függetlenségi vezéremberek azt az üzenetet hozták a pártjuk részéről, hogy ők Vajay Károlyt csak akkor fogják támogatni, ha Vajay függetlenségi programmal lép fel. Ezt a feltételt a másik rész kiküldöttei komoly tár­gyalás alapjául el nem fogadhatták. Hiszen az üzenetet hozók sem tartották komolynak. Mire az nap d. u. a függetlenségi párt jelölő gyű­lését megtartotta. A függetlenség párt jelölő gyűlése. Szeretnők, ha erről a gyűlésről teljesen hall­gatnunk kellene azok után, miket. ? munka­társunk ir lapunkban és a mikről elég terje­delemben a „Szamos“ hasábjain már olvasott városunk közönsége. Hiszen nekünk is szent az az eszme, amit ez a párt a tisztességé­ben és egységében oly nagy idők alatt hor­dozott, képviselt. Fáj tehát, hogy épen váro­sunkban még az elemi színvonalat, követel­ményt sem bírták fentartani, mikor ez esz­mény, ez érték képviseletéről tanácskoztak. Azért csak a legfőbb tényeket soroljuk el, épen hogy nyoma legye annak a jelölő párt gyűlésnek, milyent — egy régi, tekintélyes függetlenségi párti ember szerint úgyszólván az alkotmányos választások óta a jelölés kérdé­sében nem ismer. A jelölő gyűlésre a füg­getlenségi pártok részéről lejöttek dr. Bene­dek János és dr. Ábrahám Dezső képviselők, akik a párt vezetőivel együtt tartott előzetes bizalmas tanácskozáson abban állapodtak meg, hogy a jelölő gyűlésnek báró Kemény Árpádot, az erdélyi r«f. egyházkerület fő­gondnokát, a főrendiház tagját fogják aján­lani. Ebben megállapodtak egyhangúlag és a megállapodást magáévá tette dr. Weisz Sán­dor is, a ki Baszik Lajost az előkészítő értekez­leten jelöltül ajánlotta. Úgy látszott, hogy Benedek jelölése biztoosithatta volna Szatmáron a nyugodt egyhangú választást, mert abban, hogy a mandátumot a függetlenségi párt tartsa meg — általán belenfugodt volna a választó polgárság. A jelölő gyűlésen Bene­dek János csakugyan Kemény Árpádot aján­lotta. Ma — úgymond olyan harcos katonára van szükségünk, a ki már nem újonc, hanem számot tesz stb. stb. Ábrahám Dezső is Keményt ajánlja. Erre Bélteky Lajos felszólalás kijelenti, hogy mivel békességet akarunk és mert közaka­rattal egy helyi jelöltben megnyugodni nem tudunk: jelöljük Kemény Árpádot. Az ellentétes véleményeknek is kötelessége ebben étkezem, mint például drága otthonomban. A legkitűnőbb prágai sonka kilója itt 15 (tizenöt) korona. Szeszes helyett, ami nekem tilos, iszom a bilini ásványvizet. Otthonom­ban a polenai szűk félliter vízért fizetek üzletben 32 fillért. Itt valódi literes nagy üveg bilini viz kerül nekem 42 fillérembe. Lakásom a „Paradicsom" szállóban kiszol­gálttal együtt hetenkint 14 korona. Látszik tehát, hogy szerényebb jöve­delmű emberek is gyógyulhatnak itt dr. gyömörői Áldor Lajos kir. tanácsos, a ma­gyarok orvosa, kitűnő kezelése mellett. Étellapunk legfőbb tétele természetesen a gyógyító viz használata. A kutak körül való élet egy tarka barka kép. Kivált a „Mühlbrunn“ táján tolong a sokaság. Reg­gel 6 órától kezdődik a végtelen libasor a kút felé és onnan el. Feslő virágarcu növen­dék leányok veszik át és töltik az ivópoha­rakat, több kézen nyújtva fel azokat a kút mélyéből. (Ha nem tévedek, ezek a nagy babák össze is vannak válogatva, mert töb­ben közülök bátran résztvehetnének olyan Érdekes Újság-féle pályázaton.) Aztán ivópohárral a kézben kezdődik és tart kivált 7 órától 9-ig finom zeneszó kisé- ret8 mellett az a végtelen séta (jobbra 1) a pompás oszlopcsarnokban. Látni itt minden rangú és állapotú embert fel az aggastyánig, a délceg üde ifjútól kezdve a tipegő öregig. Kortyonkint nyelegeíve szürcsöli itt a gyó­gyító vizet a hasadó virágbimbó és a her­vadó életszak. A sárgaságban levő ifjú és a pergameríszinü agg, de a rózsás képű, duz­meghajolni, Kötelessége annak a jelöltnek is, a kié most a közvélemény. Dr. Havas, a ki Falussy Árpádot hozta szóba: jelenti, hogy Fal ussy nem reflektál a mandátumra. Nokiánk tehát kötelességünk olyan embert választani, a ki előtt midenki leveszi kalapját. A Duszik személye iránt való nagyrabecsüléssel kéri Duszigot: ne állja útját a békességnek. Weisz Sándor dr., a ki Duszigot ajánlotta az elő­készítő gyűlésen — kívánja Duszigtól, hogy ő is Kemény jelölése mellé álljon. Nos — a mi ezután történt, az páratlan a jelölő gyű­lések történetében. Duszig a mellette ülő leg­tekintélyesebb pártvezéreknek ujubb kérésére ragaszkodik a maga jelöléséhez, amely jelölés soha nem történt meg. Hiszen a kivánalom, amit az úgynevezett, előkészítő gyűlésen kevés számú ember fejezett ki még nem volt jelölés. A kevés számú ajkak éljenzése után beállott jellegzetes csend elmúlván, Ábrahám Dezső Kossuth-párti visszavonja a Kemény jelölé­sére tett indítványt, mire Thurner Albert elnök határozatkép elfogadja Duszig Lajos egyhangú jelölését. (Kiküldött tudósítónk.) Ä Haditermény r. t, kirendeltsége, Elég bőségesen adtunk a vidéki lapok­ból mutatókat arra nézve, hogy mikép Írnak, ítélkeznek; és méltatlankodik az ország köz­véleménye a Haditermény r. t. működését il­letőleg. Most a „Szatmármegyei K“-ből adunk egy kis mutatót — ahol maga a Haditermény r. t. kirendeltsége beszél önmagáról. A Hadi­termény r.-t. Szatmár és iáziiágyvármegyék és Szatmárnémeti szab. kir. város területére, ki­rendeltséget létesített, melynek székhelyéül Nagykároly várost jelölte ki. A kirendeltség vezetőjévé Szeghő József urat, helyettesévé báró Véosey Béla urat nevezte ki. A kiren­deltség mükedését már megkezdte, hivatalos helyiségei a nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank palotájában vannak, iriterurban te­lefont vezettetett be (száma 106.) A malmo soknak körlevelekben adta tudtára létezését, kioktatva őket az őrlésre vonatkozó minisz­teri Vendeletekre. Kérdést intéztünk ezirányban Sreghő úrhoz, a kirendeltség főnökéhez, hogy mi a tulajdonképpeni rendeltetése a kirendeltség­nek. Szeghő ur, mint megyénk, sőt mi több, városunk szülöttje, a körzete ügykörébe vágó feladatokról a következő felvilágosítást adta: A kirendeltség az ellátatlan polgári lakosság lisztszükségletének biztosításával Kapcsolatos feladatok megoldására létesiüelett. Ézen cél­zadó egészség is. Iszik itt a karcsú, száraz „1“ betű, de a nekigömbölyödött nagy „D“ betű is. És ez nem tréfa. Hogy ez a gyógyító viz a soványnak is jó, meg a kövérnek is! Lám, Pázmány Péterünk Írja, hogy a régi zsidóknak Mózes annyi parancsot adott, ahány napja van az esztendőnek és annyi tilalmat, ahány caontdarab vari az emberi testben. Ez a bámulatos test oly művészi alkotásu és oly bonyolult szerkezetű, hogy az egészséges, és többé vagy kevésbbé beteges állapotnak árnyalatai úgyszólván kitanulha- tatlanok. Azok a légutak és bővebb, szőkébb csatornák. Azok a megszámlálhatatlan erees- kék és felvevő, gyűjtő vagy elvezető edé­nyek és szervek. A sejtek és hólyagooskák millióiban az a 'szüntelen vegyületi munka, az a hőképződés, kiválás és hasonulás. Mindez annyiféle alakulatot idéz elő a szervezetben, hogy az ember egy egész kis viiág ebben az örökre kikutathatatlan nagy világban. Nos hát ettől a víztől, a sárgaságban szen­vedőnek arca is pirulni kezd a harmadik napon, de a karmazsin arcú is megkönnyeb­bül vértolulásaitól. Aztán az a kortyolás. így kell nyele- getni ezt a gyógyító vizet. Az én Jvópoha ram fokozattal is el van látva. És persze lefelé szűkülve, valóságos német alapossággal az edóuy szélesebb fokokra van osztva. Csak ne tessék megint mosolyogni! Ha azt a 2—3 pohár vizet valaki nap-nap után egy­szerre inná meg és nem kortyonkint és nem tartva a poharak között 20—25 percnyi szil­ből néhány magasőrlésre berendezett közép malommal kötött a H. T. igazgaiósága szer­ződést és ezek részére bizonyos meghatáro­zott körzetben vásárlási jogot engedélyezett, ezenkívül, ezen malmokba utalja a kirendelt­ség a vámmalmok összegyűjtött vámkeres­ményeit is, hogy így ezen u. n. körzeti mal­mok ütőképességüket kihasználják. Az őrle­ményeket a belügyminiszter által megállapított kontingens keretén belül legelsősorban azon törvényhatóság lisztszükségletének fedezésére fogja a kirendeltség a hatóság rendelkezésére bocsátani, a hol a malom telepe van. Magát a liszielosztást a törvényhatóságok fogják intézni. Igyekezni fogunk azonban a lisztel­osztásra nézve az alispán urakat rábeszélni, hogy ne egyes hatósági lisztelárusitó helyek szerepeljenek a liszt szétosztás centrumaiként, hanem a régi békés idők állapotának meg­felelő módon, megfelelő ellenőrzés mellett az, elárusitást fiiszerkereskedők végezztk. Es még egy főcél lebeg tisztelt barátunk szeme előtt. Erre elóg, ha felemlítjük, hogy szobájában ilyen felirásu táblát láttunk: „Változtassuk át a bánat könnyeit öröm­könnyekre!“ „Adakozzunk a hadiárvák ja­vára.“ Saját beismerése szerint több ezer koronás gyűjtéséről számolt már eddig is be a „Központ." Szeghő és báró Véesey urak munkájá­hoz sok szerencsét kívánunk, de elsősorban lisztet a lakosságnak, fejezi be cikket lap­társunk. fteent István lappját nem annyira külső fénnyel, mint berisőségge- ülte meg városunk. Vasárnapra esvén az ün­nep, külső megülése is egységes, egybeolvadt komoly, méltóságos hatást tett a lelkekre. Előtte való nap megkaptuk a rég várt áldá­sos esőt is. A környékről mégis szokatlan számmal érkeztek már szombaton ájíatós bu- csusok : reggel korán pedig szinte ömlöttek a hivőka közeli községekből .. s vonultak részint a kálvária (Jézus Sz. Szive-templomába), hol csaknem délig folytonosan gyóntattak és ál- doztattak a jezsuita atyák; igy volt ez a székes­egyházban; sőt sokan mentek a németi sz. János templomába is, hogy gyónásukat, sz. áldozásukat végezhessék és gyönyörködjenek e kedves templom szépségében. * netet, — fejszédülést kap és rövidesen fel is fordulhat. Szemtanútól hallottam elrettentő példát. Étallapomról természetesen el nem hagyhatom a szellemi táplálékot sem. Ezút­tal kiválóan a zenéről emlékezem meg. Drága otthonomban bizony minél ritkábban jutha­tok egy kis élvezhető muzsikához. Itt több berendezésben szól a szimfónikus zenekar és hallgathatja az ember egy pohár tej mel­lett, akárhányszor pedig egy szál fogvájó rendelése nélkül is. Csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy drága otthonomnak egy boldogult lakója Beethoven negyedik szimfóniájáért Buda­pestre rándult fel. Szombaton ment hétfőn reggel érkezett vissza és folytatta a tanítást. Csekélységemmel pedig az történt, hogy Norderney szigetén hallgattam meg Beetho­ven IV. szimfóniáját ezelőtt vagy nyolc év­vel. Itt Karlsbadban megérkezésem után alig 5 napra már hallotttam egy Beethoven szimfóniát, a 3 lkat. És ha még vagy húsz évig sikerül betegeskednem, tisztára végig élvezem ezeket a világszimfóniákat és más nagyszabású zenei festményeket, melyeket drága otthonom tőlem megtagadott. Ma, mi­kor e sorokat irom, Wagner és Liszt vonul­nak fel az ő festő zenéjükkel. A jövő pén­teken, mely a szimfóniák, napja, megint egy nagyszabású műsornak nézek elébe. Ezt hí­vom én fejedelmi élvezetnek ! Ártatlanul sújtottak! Hogy róluk se feledkezzünk meg! Szegények, hogyan jut­nak ők egy igazán meg nem órdemlett tá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom