Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-08-16 / 65. szám

Szatmáf-Németi, 1916. augusztus 16. A Táros augusztus havi közgyűlése. Városunk törvényhatósági bizottsága hétfőn délután tartotta meg augusztus havi rendes közgyűlését. Az elnöklő főispán, Csaba Adorján az ülés megnyitása után meleg, lovaglás szavak­kal emlékezett meg Kelemen Samu országgyűlési képviselőnknek váratlan haláláról. Kiemeli az elhunytnak szép, munkás életét, a mely élet annál is értékesebb volt, mert a maga képes­sége, ereje mnnkája után tette tartalmassá és vitte magaslatra. Én, úgymond a főispán a politika terén más nézetet vallottam, de munkássága, élete előtt meghajtom az elis­merés zászlóját és mély, őszinte részvétemnek adok kifejezést. A közgyűlés mélységes csend­ben és rokon érzelemmel hallgatta az elnöklő főispán beszédét. A polgármesteri jelentést Székely Endre városi jegyző olvasta. A jelentés a világhá­borúnak, illetőleg nemzeti önvédelmünkre való reflexióval kezdődik. Ez után & polgárságnak ütő erét érinti a lisztkérdóssel, a mely körül bizony már kinos időkön át nehézségek (bát­ran mondhatta volna a jelentés, hogy a Hadi- termóny-középpontjának tehetetlensége, ön­zése miatt) nehézségek fordulnak elő (Éhezte- tések). Most már azonban a szatmári gőzma­lom üzembe helyezése és lisztkósziete meg fogja szüntetni a nehézségeket. Á Délmagyarországi r. t. pöi ét is refe­rálja a jelentés, melyről más rovatunkban Írunk. Az uj bizonyítékok a polgármester szerint nem tekinthetők sem újaknak, sem döntőknek. A város fellebbez. Kelemen képviselő haláláról a polgár- mester is melegen részvéttel emlékezik meg és méltatja 10 éven át tartó képviselőségé­nek érdemeit. A Statmár-hegyen üresedésbe jött adó- végrehajtó állásra a közgyűlés Eszláry Jenő adóhivatali napdijas végrehajtót választotta meg — 32 szavazattal, Grünfeld Ede 17 szavazatot kapott. Az 5. gyalogezredet azon alkalomból, hogy a trónörökös a fronton az ezredet meleg elismerésével tüntette ki — az ezredparancs- noksághoz intézett levélben üdvözölni fogja a közgyűlés. Az interpellációk során a városi kisvas - utat egy kissé megmosták. Es bizony rá is szolgált. Nemcsak azért, mert a forgalmi mizériák már alig elviseihetők, de azért is, mert a vad tömegben kiokádó szikraesővel veszélyezteti a város közbiztonságát. Thurner Albert tűzoltó főparancsnok a vasárnap éjjeli tüzet, Kossuth Lajos utca Kolb féle háznak felgyujtását a mozdonyból kiröpült szikráknak tulajdonítja. Refloktál a felszólaló a kir. tör­vényszék előtt való halálos szerencsétlenségre is. Mindezekkel kaposolatosan éppen kapóra jött a Sz. E. h. ó. vasútnak a városhoz be­adott kérvénye a vashid megerősítési tervé­nek költsége ügyében. Felszólaltak dr. Vélsz, Kerosztszegi Lajos, Verócy Antal, a tiszti ügyész és polgármester. A közgyűlés kimondja, hogy a részvénytársaság kérelmét a hídtervezés! díj iránt teljesiti, de az el­hangzott sérelmek orvoslására dr. Lénárd főjegyző elnökségével 5 tagú bizottságot küld ki. A villamos áram felemelésének kérdése élénk vitát támasztott. Az áramot 12 fillérrel akarják felemelni. A javaslat ellen Fischer József, Ratkovszky Pál, Weisz Sándor és Farkas Antal szólalnak fel. A felszólalások legfeljebb 10 fillérre való felemelést tartanak indokoltnak. Markó Kálmán a villamos mü igazgatója komoly és súlyos, konkrét szám­adatokkal és az időknek nehézségeivel indo­kolja a javaslat elfogadását. Polgármester is felszólal ez ügyben, mire a közgyűlés dr. Fischer indítványának elfogadásával vissza­utalta az ügyet a gazdasági szakbizottsághoz azzal, hogy az áramdijnak szeptember 1-től 10 fillérre való emelését ideiglenesen enge­délyezi. Néhány kisebb ügyet tárgyaltak, mire a főispán az ülést — bezárta. A király születés napja. Augusztus hó 18-án lesz a mi agg uralkodóknak, apos­toli magyar királyunknak születésnapja, mi­kor is életének 87. évébe lép a testben, lélekben friss agg királyunk. A székesegy­házban 7 és 9 órakor ünnepélyes sz. mise lesz ; az utóbbira meghívást kapnak a város katonai és polgári hatóságai. Nagyboldogasszony napján a szé­kesegyházban az ünnepélyes szent misét fő­pásztorunk dr. Boromisza Tibor végezte. A szent beszédet Kulifiai Mihály s. lelkész tartotta. — Szent István napján Bagossy Ber­talan főgimn. igazgató fogja a káptalani mise után való beszédet mondani. Szent István napja a hősök árváié. A Hadsegitő Hivatal körlevéllel fordult a püspöki karhoz, rendelné el, hogy Szent Ist­ván ünnepe a hősök árváié legyen. Kéri, hogy az ünnep délelőttjén az egyházmegyék minden templomában gyűjtsenek a* hősök árvái részére, mert a hálás nemzet halhatat­lan hősei iránt érzett kegyeletét, akkor rója le a legméltóbban, ha fölszántja a hősök ár­váinak és özvegyeinek szeméből fakadó köny- áradatot. Augusztus 20-án harmadszor tör­ténik a világháború kitörése óta, hogy a ma­gyar nemzet első diosőséges emlékezetű uralkodójának, Szent István királyunknak neve ünnepén leborul az Ur oltára elé, hogy hálát adjon hazánk megmentéséért és esdve fordul Magyarország védőszentjéhez a további oltalomért. Jussanak eszünkbe e napon igaz ügyünk vértanúinak hátramaradottai, segítsen ezen az ünnepen mindenki, a ki csak teheti, fölszántani azokat a könyeket, a melyek ott csillognak ártatlan gyermekszemeken. Kelemen Samu halála és temetése. Országgyűlési képviselőnk hirtelen halála minden körben általános részvétet keltett. Pozsonyból (ahol az Ivánka perben egyik vádlottat védte) már betegen jött haza. Agy­nak dőlt, a tüstént hivott orvosok vizes-bo- rogaíássai igyekeztek enyhíteni baján. Dél­után 4 óra tájt nagyot sóhajtott, majd egé­szen elcsendesedett. Az orvosok ismételten visszajöttek, hogy megfigyeljék a beteg álla­potát, mert nyugtalankodtak. Mi közben a vizsgálathoz fogtak abban a hitben, hogy a beteg mélyen alszik, de megdöbbenve konsta­tálták, hogy Kelemen volt — meghalt. A mikor mélyen sóhajtott, akkor halt meg. A halott családját (Balatonfüreden nyaraltak) sürgősen hivták a halotthoz, valamint sürgönyöztek ide Szatmárra, hova a halálról szóló hir pén­teken este érkezett, mint már irtuk. ♦ A városi tanács részvét táviratot inté­zett a gyászoló családhoz és rendkívüli ta­nácsülésben elhatározta, hogy az elhunyt képviselő temetésén, amely vasárnap délután Budapesten megy végbe, küldöttségileg kép­viselteti magát s a város közönsége nevében koszorút helyez a képviselője ravatalára. A tanács saját kebelében dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgármestert, dr. Papp Zoltán vá­rosi tanácsost és dr. Gönczy Miklós tanács­jegyzőt küldte ki és elrendelte, hogy dr. Csomay Aladár rendőrkapitány vezetése alatt négy diszruhás városi rendőr is utazzék Bu­dapestre a temetés díszének emelésére. A helybeli függetlenségi pártot Thurner Albert és Duszik Lajos képviselték. Az ügy­védi kamara, Kereskedelmi és Iparbank kü­lön gyászjelentést adtak . ki. A temetés vasárnap délután 4 órakor tör­tént meg a rákoskeresztúri izraelita halottas háznál. Megjelentek a család tagjain kívül (Pál a legidősebb fia nem érkezett meg a harctérről) az országyiilési kópviselőház függetlenség párti képviselői közül számosán, dr. Veres államtitkár, fővárosi ügyvédek, a szatmári küldöttség. A ravatalt sok koszorú borította. A temetést, a pesti izr. hitközség főrabbija végezte, aki beszédében Kelement, mint egyént, politikust, jó zsidót és emberbarátot jellemezte. Aztán a sirhoz ért. a megindult gyászmenet. Itt Duszik Lajos szatmári ev. lelkész mondott búcsúztató beszédet. Hősi halál. Katona Gyula, a szatmári kir. kath. tanítóképzőnek III. óvet végzett ta­nítójelölt növendéke a galíciai harctéren hősi _______ „SZATMÁR HÍRLAP“ ____ 3 ha lált halt. Már régebben elfogadható tudó­sításokból értesültünk az ifjú hősi haláláról, de vártuk a hivatalos jelentést, a mely meg­erősíti, hogy Katona Gyula — még október­ben — hősi halált halt. Eleven, fogékony lelkű ifjú volt. Jó tanuló. Özvegy édes anyja és tanító bátyja, testvérek siratják. Esküvő. Szölgyémi Endre helybeli áll. polgári iskolai tanár kedden, e hó 15-án ve­zette oltárhoz a székesegyházban Tóth Mi­cikét, Tóth Albert helybeli polgárnak kedves leányát. Románia mellettüuk. Háborús beszélgetés: — Románia mellettünk van. — Igen? Tényleg? Valóban? — Persze. A térképén. Biharból is viszik már a harango­kat. Az alispán utasította s főszolgabírókat, hogy a jegyzők utján gondoskodjanak a ha­rangokat a legközelebbi vasúti állomáshoz szállítsák. Nemsokára a mi megyénkre kerü la sor. Elzárják a gabona uzsorásokat, azokat, a kik a maximált árakon túl ad­ják sl búzájukat. Vidéki lapokban olvassuk, hogy a maximált árak túllépőit nemcsak pénzbüntetésre Ítélték. Egyik gazdát pl. 8 ; a másikat 32 napra. Közigazgatási bizottsági ülés. Szat- márvérmegye közigazgatási bizottsága augusz­tus hó 11 ón tartotta meg Csaba Adorján főispán elnöklete alatt szokásos havi ülését. Elnöklő főispán megnyitójában kegyeletes szavakkal parentálja el Baudis Jenő várme­gyei árvaszéki ügyészt. Indítványára a bizott­ság az elhunyt emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. A terjedelmes alispáni jelen­tés szerint az aratás a megyében teljesen befejezést nyert,-a csóplés pedig most van folyamatban. A jelentéssel kapcsolatban fel­felszólal dr, Falussy Árpád biz. tag s a katonai requirálás egye3 túlkapásait teszi szóvá. Kisgazdák panaszolják, hogy a requi- rálók a tavalyi búzával együtt az idei ter­mést is is elviszik, azzal az indokolással, hogy a tavalyi búzát az ideitől nem tudják megkülönböztetni. Alispán válaszában kije­lenti, hogy intézkedett ez ügyben ; úgyszintén intézkedett a csanálosi incidens dolgában is, ahol a requiráló kirendeltség parancsnoka meg nem engedhető módon lépett fel a köz­ségi elöljárókkal szemben. A hatalomtól megrészegedett hadnagyot távirati kérelmére a honvédelmi miniszter kicserélte. — A szatnoskrassói győgytárt a bizottság Zsig- moDd Sándornak adományozta. — Dr. Cu­kor Lajos h. vm. főorvos, mint közegészség- ügyi előadó jelenti, hogy a vármegye köze­gészségügye kedvezőnek mondható, jelenté­keny ragály nincsen. A gyermekhalandóság azonban nagy, minek oka a szülők nagy mérvű elfoglaltságában keresendő. Perújítás a város ellen. Annyit ir­tunk már a városnak a Délmagyarországi fa­ipari és kiviteli részvénytársasággal való peré­ről, hogy az ismétlés felesleges. Csak annyit említünk, hogy miután a Kúria elutasította a részvénytársaságot kártérítési keresetével és nem is mondotta ki ítéletében a megtévesz­tést — nem lett vége a pernek, sőt a még be nem fejezett per dacára — perújítást kez­dődött. A tárgyalás immár befejezve, a királyi törvényszék minap a részvénytársaságnak, mint felperesnek előterjesztett uj bizonyité- kók mérlegelése és az alapper iratainak be­tekintése után a Pp. 563. §-ának 11 pontja értelmében a pe^ujitásuak helyt adott, mint­hogy felperes a perujitási keresetében olyan — az alapperben nem használt — bisonyitékot ho­zott fel, amely az alapperben részére az ügy ér­demében kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A tengeri kígyó tehát újra kanyarodik a város nyaka körül . .. mikor szabadul meg tőle ? Az „Északkeleti vármegyei szövet­kezetek szövetsége“ mint országos központi Hitelszövetkezet tagjai 1916. évi szeptember hó 5-én Szatmáron a város nagy tanácster­mében délelőtt 10 órakor évi rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok értei­mében ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitele* sitósére 2 tag kijelölése. 2. Jelentés a szö­vetségnek és a kötelékébe tartozó szövetke­zeteknek 1914—16. évi működéséről. 4. A szövetségnek 1913—15. évi számadásaira vo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom