Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-12-20 / 101. szám

Oh betlehemi kis király, Áldott, szép kisded Jézusunk! Buzgón köszöntve Tégedet Szent jászolodhoz borulunk. Elsírjuk előtted könnyeinket, Mely ez éven szemünkben fakadt, Elzokogjuk sok bánatunkat, Mely bus szivünkre szakadt. A nagy világ négy tája fele Szétszórva küzdnek fiaink, S az itthonküzdök szívsebére Vigasztalást nincs aki hint. A szenvedések nagy tengerének Habjai reánk tornyosultak, Árváink sírnak atya nélkül S anyáink elborultak Az öregek szótlanul ülnek És nincs semmi gondolatjuk; A gyermekek nem játszanak — és Sírva kérdik: hol az ö atyjuk? Kisírt szeme az özvegyeknek Elborong távolba, messze . . . Sok nem is tudja, hogy férje sírját Merre keresse. Nagy határú széles mezőkön Alig lézengnek egyesek. A gazda nélkül való házak Nagy udvarai gyepesek. Bedőlnek a kutak ... A gyárban Megáll a gépek kereke, A félszerben rozsdásan áll A szomorú eke. Éléstáraink, melyek máskor Tápláltanak bőségesen, Üresek, — és van sok család, Melynek nincsen kény érje sem. Ruhátlanok lettek a szegények, És sok gazdagnak nincs szive, Sokan a mosolyt el is felejtik A bábom végire. Szer tesz éjjel a harcmezökön Elfolyt temérdek sok vérünk. Oh betlehemi Jézusunk E szent éjszakádon kérünk : Bánatunkat fordíts örömre már, Elégeld meg a vérözönt, Elégeld meg a tenger könnyet, Mit magyar néped önt. Hozd vissza hozzánk véreinket, Vidd el tölünk a bus jelent, Hogy boldog legyen áldó néped E szép hazában idebent. Dicsőséged szent testvérét, A béke napját add nekünk, Te nagyhatalmú gyenge gyermek, Oh betlehemi Kisdedünk ! Kivonás. Na, Pista mondd meg nekem, ha négy diód van és abból kettőt szomszédodnak adsz, kettőt pedig megeszel, mi marad meg? Pista (diadalmasan): A héja! Koronázzák a magyar királyt. . . Csak imént hullott le a mi fejünk koro­nája. A nagy történeti időket átélt ősz fej, me­lyen sz. István első apostoli királynak koronája ragyogott, koporsójában piheni milliók gondját viselő fáradalmait. A trón nem maradt üresen. A szent ko­rona innét ragyogni fog egy ifjú király nemes fején, övezni fogja büszke homlokát. Az agg fa kidőlt. Az erős tölgy ott van helyén. Állja a zivatart. A gyökérből nagy elő dériek szellemével, munkabírásával, szeretete'nek melegségével táplálkozik. A koronázott uj királynak kezébe adja a nemzet sz. István kardját. S ha e kardunk mindig súlyos volt, erős és hatalmas volt, mikor vele a világ négy tájéka felé sújtott, most még súlyosabb. . . . Nem mi mondjuk, nem mi érezzük, a nagy világ tesz róla bizonyságot. Czak a jó Istentől félünk ! Csak ö benne bízunk és mi magunkban. Hü és erős szövet­ségeseinkben. * Koronázzák a magyar királyt... A ki még mielőtt fejét érintette volna az ősi, az angyali korona, kijelentette a Mindenható és nemzet színe előtt, hogy „az"őseitől ráhagyott örökség­nek hü császárja leszen.“ Hogy „mindent meg akar tenni, hogy elmu'janak a háború áldozatai, és bozalmai. Újra meyakarja népének szerezni a béke áldásait, amint ezt fegyvereink, becsű letes államaink és hü szövetségeseink édeke meg­engedi. Kimondotta a békesség nagy szavát és a békegalambja földrerepült .. Nem rajta múlik, hr szárngaszegetten le­hull, ha a vér Özön kiveri szájából a békesség­nek olajágát . . . * Koronázzák a magyar királynét is. Az a korona nemrég a nemzet nagyasszonyának őr angyalának gyönyörű fájdalmaknak töviseitől ö ezett fején ragyogott Megdicsőült fején . . . Mily reménységgel, boldog sagos boldogsággal néz erre a fiital királyas-zOnyra a nemzet. Szeme könnybe rezzen, lelke meg-megnbben, mikor reá néz . . . Szent Zita, kinek nevét viseli az ifjú ki­rályné, szolgáló leány volt. Fején egyszerű ken­dővel, kezében szolgai műnkaval. A mi Zitánk fején korona ragyog. Szivé­ben a nemzet javál hordja, kezével népek mil­lióinak útját egyengeti, milliók anyjává lesz, hogy ö is szolgálhasson, könnyeket töröljön és áldások forrását fakasszon, . . . A magyar királyt megkoronázzák . . . A magyar királyok szelleme jár —- /ebben ős Budavárában. A magyar nemzet lelke ifjodik meg az ifjú királyban. A magyar asszonyok királyasszonya eszményöl meg a királyné lelké­ben ... Uj életre, uj korszakra . . . nemzeti nagy ujhodásra. A székesegyházi énekkar kará­csonyi műsora: Karácsony vigíliáján-. Int­roitus: „Hódié scietis“, Communio : „Revela- bitur“ —ehoralis unisono; Graduate: „Hódié scietis“ Sthele; Offertorium: „Tollite portás“ Goller. Missa in h. S. Aloysii — Goller. Éjféli misén: Int. : »Dominus dixit“, Comm.: „In splendoribus“ ehoralis unisono; Grad.: „Tecum princípium“ Leitner: Off. : Laetentur coeli“ Goller. Missa Loretta — Ri hovszky. „Nézd a fényt a csöndes éjben“ Pataki. V. Pászlordala. A 9 órás misén: „Ecce saeerdos“ Modl- mayer; Intr.: „Puer natus est“, Comm.: „Videiunt“ chor unis.; Grad.; Viderunt omnes“ Stehle; Off.: „Tűi sunt coeli“ Goller: Missa in G—dur Picka. „Nézd a fényt a csöndes éjben“ Pataki. Szent István ünnepén : Intr.: „Etenim“, Comm.: „Video coelos“ chor. unis.; Grad.: „Sederunt principes“ Mitterer-, Off.: „Ele­it gerunt“ Goller, Missa in h. S. Stephani Pro- tomartyris Goller és részletek Beethoven C dur mis jébői. Szent János ünnepén : Intr., Comm. choraliter; Grad.: „Exiit sermo“ Mitterer; Off.: „Justus ut palma“ Leitner. Missa in h. S. Vincentii Ferrerii Goller. Helyettesítés. Miután dr. Lemírdlstván városi főjegyző — amint részvéttel értesülünk róla — már hosszabb idő óta beteg, a pol­gármester a főjegyző ügykörének el látásával Székely Endre I. aljegyzőt bizta meg. A szatmári kath. társadalom által f. évi december 3-án rendezel! műsoros délután a feliilfizetésekkei együtt 600 koronát ered­ményezett. — Miután a kórházak már a jó­tékony egyesületek által el vannak látva karácsonyi ajándékokkal, a rendezőség a 600 koronából az ápoló apácák utján ajándékozza meg azon sebesüli katonákat, valláskülömbség nélkül, kik arra különben rá vannak utalva. Katonai kitüntetés. Steiner József szatmári esztergályosmester, aki mint őrmes­ter a mozgósítás óta a harctéren teljesít szol­gálatot, kitűnő szolgálatainak elismeréséül a II. osztályú vitézség érmet kapla. A hős ka­tona mellére a kitüntetést ezredének parancs­noka szép besz- d kisó etében tűzte fel. A kath. Legényegyesület kará­csonyi szineló'adáaa karácsony második napján, kedden délután lesz a Verbficy-utca 8. szám alatti egyleti helyiségben. Két rövid, de kitűnő háborús aktualitásig darab, a „Ván­dor Katona“ és Tóth József képezdei tanár­nak „Békesség a jóakaratu embereknek“ c. színmüve kerül előadásra. Azonkívül három szavalat is lesz. Az előadás délután 4 órakor kezdődik. Belóplidij 1 korona. Külön meg­hívó nem lesz, azért az egyesület jóakaróit s az érdeklődő közönséget ezúton hívja meg az elnökség és re; dezőség. Az Oítáregyesület a sebesülteknek. Ez év karácsonyán az Oitáregyesület vasár­nap d u 4 órakor a Vasúti Internátusbán és a Cecil egyesületben 400 sebesült katonát ajándékoz m g 232 darab fehérneművel (pár- nahéj, ing, lábravaló), 300 db. kaláccsal, 4000 db. cigarettával, 1000 db. süteménnyel, 500 db különböző ajándéktárggyal (pipa, kés, tárca, stb.), valamint a sebebesültek theájához rumot szolgáltat és karácsonyfái­kat fö disziti. A délutáni ünnepségen a Va­súti Intornátu-bm BenkŐ József apát kano­nok plébános fog beszélni és a zárdái katona leánykák szerepelnek még énekszámokkal. Halálozás. Ózv Fürst Tivadarnó sz. Donhauser Mária december 15-én d. u. 2 óra­kor hos-zas szenvedés után, életének 61-ik évében örök álomra szendarült. Temetése f. hó 17-én, vasárnap délután fél 4 órakor volt az ujpesii temető haloUascsarnokából a rom. kath. egyház szertartásai szerint. Az elhunyt­ban Fürst Viktor városi főpénztáros sógor­nőjét gyászolja. Jótékonyság. A Szatmári Leszámítoló Bank r. t. 100 koronát adományozott az Irsik-Árvaház részére a karácsonyi ünnepek alkalmából. Diákjaink a sebesülteknek. A kir. kath. főgirnn. lelkes diáksága 300 koronát adott össze filléreiből, amelyen vászonnemüt vásárolt, ebből az óltáregyesület áldozatos hölgyei 106 darab fehérneműt (párnát, inget, lábravalót) készítettek. Ezt adományozta diákságunk a Vasúti Internálus sebesültjei­nek. Azonfelül szombaton d. u. 3 órakor 3 betlehemes csoport a Barakkban, ugyan­csak szombaton 3 órakor 2 betlehemes cso­port a Faipari szakiskolában, vasárnap pedig d. u. 2 órakor 2 betlehemes csoport a Püs­pöki Convietusban, fél négy órakor az egyik csoport a Polgári Fiúiskolában, 4 órakor 3 csoport a Vasúti Internátusbán és fél hat órakor három betlehemes csoport a Tanítók Házában gyönyörködtetni sebesült hőseinket. Köszönetnyilvánítás! Az Irsik árva­házi nővérek halás köszönetét mondanak ezúton is a nemes lelkű jótevőknek, akik irgalmas szivük nagy lelkű adományaikkal, árváik karácsonyi örömeinek növelésére hoz­zájárultak. Az isteni Kisded jutalmazza meg óságukat kegyelmeinek teljével. ázatni ;-Németi, 1916 december 24 SZATMAR HÍRLAP* Imádság. Molnár Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom