Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-12-20 / 101. szám
XJ5. V £vfolyaunt ^zatmar-Németi, »916 dece bér 24« M \'6 X (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÄKSADAI.M! LAP £ I M2KTK8I 4 K4 K Negyedévre - 2 i> 50 l Egyes szám ára 6 üli ér Tanítóknak és kézmfiiparoeoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyeaüil-Allamokba — egész évre o dollár. Egész évre 10 K í. félévre — 6 , — , ü, tűzhely körül. Irta : ERDÉLYI ISTVÁN városi főmérnök. Fajdalom, de nagyon valószínű, hogy a hosszú háború dulasa hazánkban is megapasztja a különböző iparágak munkásainak szárnál, úgy hogy az építő munka újból megindulásakor hiány lesz építkezési szakmunkásokban is. Kevesebb lesz a munkás kéz, ami a munkabérek emelkedését idézi elő már azéit is, mert a munkásságot a drága megélhetési viszonyok a munkabérek emelésére utalják. A háború alatt felszaporodott tőkék nagy része ingatlanokba fog elhelyeztetni és — különösen ha a városépítés fejlesztését előmozdító telekértékadó eszméje felkaro.ta- • tik — igen hihető, hogy nagyban fellendül a magán építkezés, mivel növekedni fog a lakás kereslet és jövedelmező lesz a háztu- lajdonosság. Az építési anyagok, iparcikkek és fuvarozás drágasága folytán költségesebb lesz az építkezés, mint volt a háború előtt. Ily körülmények között a drága építkezés ellensu lyozásaképen arra kell törekednünk, hogy ne kártyavárakat épitsünk, hanem oly épületeket, amelyek sziláid anyagokból és jó munkával tartósságra számíthatnak. Rossz HadileYéí a kis Jézuskához. — A Szatmári Hírlap eredeti tárcája. — Irta: BODNÁR GÁSPÁR. A kis Erzsiké a múlt karácsony előtt való időben még nem tudott se olvasni, sem pedig írni. Csak törte a szókat, rángatta a betűket és olyan ákumbákumokat irt a palatáblájára, apukajának Íróasztaláról rekvirólt papirosokra, hogy a már Írni, olvasni tudó bátyókája a poiyogó könnyekig — kacagott rajta. — Mit kacagsz — kesergett a kis Er- zsók megbotránkozással. — Te nagy vagy már. Szégyen lenne, ha nem tudnál olvasni. Én még kicsi vagyok, de majd ha nagyobb leszek, jobban fogok olvasni és írni mint te. Es csípőjére tette enni való két. kis kezét és úgy vágta a szemébe a bátyónak : — A mi pedig fő, nem fogok haza hozni — intőt. Mintha mérges szúnyog csípte volna meg a fiút . . . úgy felpattant erre a hallatlan merészségre a bátyó. És oly harcias lett, bogy ha a mama éppen be nem toppan, a kis Erzsók ugyancsak érezte volna a bátyja hatalmát . . . így csak az történt, hogy a Pista gyerek oda dobta a Gyermekek Lapját Erzsiké elé és pokoli gúnnyal kisérte: — Nesze, nózzedd a képeket, mert olvasni úgy sem tudsz belőle. A leányka felvette a képes kis lapot. Meghúzódott egy szegletben ... és nézte a képeket. A harcoló katonákat. A sebesültek A kind ihvüihí; iiimrt összes k ldeméuyek, pénzek, hir detések ab Pintér József kiadóhivatali főnök címére Egyházmegyei Alapítványi Pénztár küldendők Pál ,i n urdetesek egyszer) közlése S korona ----------------- élyjlttér sora 40 fillér, ----------------he ljelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap anyaggal, rossz munkával kár minden építési befektetés. Hogy egy város helyes irányban fejlődjék s építményei jól és* * szilárdan épüijen k fel, kell hogy olyan építkezési szabályai legyenek, amelyben nemcsak kellő ulmutatá, va i a megfelelő tervezésre, de szigorúan elő is van Írva, hogy miként kell építeni é- mikónt nem szabad. Erről pádig gondoskodni és annak rendelkezéseit be is tartani a ha lóság feladatát képezi. Ott ahol a helyi viszonyokhoz alkal mazkodó s gondosan készült szabályzat van, átalakul a város képe. Rend váltja fel a szép iránti érzéket sértő rendszertelenséget. Csak gondoljunk visszaüt közelmúltba, hogy még pár évtizeddel is ezelőtt miként nézett ki városunk is az egyes telkek rendetlen utcavonalaival, ki- s beugró változó magasságú házsoraival és hasonlítsuk össze a mai állapotokkal: Bizony különbséget és nagy javulást fogunk találni A jelen -előnyére. Es ezt a változást nem az egyesek szépérzéke hozta létre, hanem kizárólag annak tulajdo nitható, hogy senki sem ópitkszhetik derüre- borura kénye-kedve szerint, hanem csak úgy, ahogy a szabályzat megengedi és előírja. Szatmár-Néineti sz. kir. város rendezési ügyei az 1900 évig egy igen rövid és épen e miatt igen fogyatékos „Építkezési rends balyok“ hoz igazodtak, de már 1887 ben felmerült egy az igényeknek megfelelő szabié, zat elkészítésének szükségessége, a mely az akkori t. főügyész és mérnök által össze is állíttatott a előterjesztetett, de csak 14 év elteltével nyert megerősítést és lettek annak alapja«) az építés ügyek elbírálhatók. Az 1901. évi február 8 ikán életbe lép- ü telt és jelenleg is érvényben levő rendszabályok — habár a város fejlődése következtében időnkinl még itt-ott ki is egészítettek, — ma már ismét nem elégíthetnek ki bennünket és már 1914. évben több oly eset es körülmény merült fel, amelyek miatt annak a mai kor követelményeihez való alkalmazása s teljes átdolgozása sürgősnek és a város jövő fejlődésére nézve nagy horderejűnek jelentetett, ki. Az uj „Építésügyi szabályzat“ immár teljes egészében átdolgozva s minden részletében a helyi viszonyokhoz s kívánalmaink hoz alkalmazva a városi tanács elé terjesztett a mérnöki hivatal által és akként van összeállítva, hogy az építkezés körül felmerülő kérdésekben, a teendők és kivitel tekintetében kellő útbaigazítást és felvilágosítást nyújthat s bővebb magyarázatot aligha igényel. Különösebben pedig részletesebben foglalkozik az építkezésnél előfordulható balesetek meggátlása és az e célból szükséges óvintézérkezósét. Á kórházlátogatást. És igy tovább. És kis leikébe úgy berajzolódtak ezek a képek. Mint a lágy viaszba az újaknak nyomatai. De úgy berajzolódtak. * Egy esztendő telt el azóta. Nagy, nehéz esztendő. Harci dicsőségeknek, fájdalmak, vérhullatásoknak esztendcjo. Küzdelmeknek, szenvedésnek, önmegtagadásnak, áldozatkészségetek és rossz lelkek önzésének, kihasználó ösztönöknek esztendeje. A kis Erzsiké világában pedig az történt, hog}7, most már szép folyékonyan tud olvasni. Akumbákumok helyet kedves gömbölyű betűsorokat, ir a papirosra. A képeket magyarázó sorokat is hiba nélkül olvassa, meg is érti. És a mit jósolt, az is bekövetkezett . . . Nem hoz haza intőt. Hanem tiszta kitűnőt. Persze, a Pista fiú még mindig hü önmagához. És az — intőhöz is . . . — Mi a ti iskolátok — vélekedik a bátyó. — Játszás, szavalás. Jönnél csak a miénkbe, Lépten-nyomon orrodra buknál. — Persze, mert neküuk nem kell tanulni ugy e? A mi nénikénk hozna téged rendbe, — védekezett Erzsiké . . . így • • > ilyen hangulatok közt közeledett a karácsony. A harmadik karácsony, e világháborús időnek rettenetes napjai, hetei és hónapjai közt. Egy napon kipirult arcczal és mégis clyan bus, mélységesen átérzett fájdalommal jött haza az iskolából. Apuka is, meg ma- muka is észrevette, hogy a leányka szótalan és úgy elgondolkodik. — Talán bántott valaki, kérdezte apuka. A fiú rögtön beleszólott és azt mondotta, hogy Erzsiké bizonyosan büntetést kapott a zárdában, mert nem tudta a leckéjét vagy összecivakodott a leányokkal. tiirva fakadt a leány és olyan keservesen zokogoti. Aztán csakhamar fel,száradtak könny ű, mint a legelső tavaszi esők szoktak És beszélni kezdett . . . — A néniké nekünk ma olyan szépen beszélt a kis Jézuskáról. — El se tudnád mondani, kötekedett újra a fiú. — Azért is elmondom. — Mondd el gyermekem, biztatta az anya. E^őzd le azt a hencegő Pistát. A leányka beszélni kezdett. Olyan szépen, bájosan, mint egy kis művésznő. Oh a leánygyermek, ha egyszer szive tele van érzéssel olyan csudás szépséggel tud beszélni. Hangja cseng mint az ezüst csengettyű. Majd lágyan, majd lebegőn. Szemében kis lelkének érzései csillognak, ajka kedvesen váltakozik, még kis kezei is segítik őt — a kedvességben, bájosságnak megérzésében. —- Azt mondta a nénike, hogy a kis Jézuskának most a háború alatt sok a gondja. A kórházak tele vannak sebesültekkel. És most, hogy jön a szent karácsony, ezek a sebesültek szívfájdalommal gondolnak az ő otthonukra. Ahol csak nemrég olyan boldognak érezték magukat szent karácsonykor. A kis gyermekük karácsonyfájában gyönyörködtek. Várták a kis Jézuskát éppen úgy, mint a kis gyermekek. Most nem gyöhyörHO! nt A (ÍÁSPÁ K Szerkesztőség Arany János-utca 44. Ide kell küldeni minden a lap szellemi részét illető közleményeket, leveleket *.v.#ÍM»«.K6YHAZ* *BPYB iKOÜAU <0t .rzr--srr^.r,- .-.»s-.1k 1«Uy.',. - ,U2Ma AMA - ■
