Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-12-17 / 100. szám
o van helye a szomorúságnak, mint az örömnek . . S mi mégis az örömre gyűltünk ma össze ez intézet falai közt, a Sz. A fajos Társulat egy intim, kedves, szép ünnepére. És milyen boldogok vagyunk, hogy itt lát haljuk Méltóságodat, kegyes jó atyánkat is, díszes vendégkoszorutól környezve. — Hiszen modano'm sem kell, hogy a mai ünnepélyen szivünk örömének magasan lobogó lágja Méltóságodnak szól, nem hízelgésből, nem mesterséges számításból, hanem a leg nemesebb indokból, a legtisztességesebb, a legbecsületesebb szándékból; sőt azt is állíthatom, hogy Isten akaratából, hiszen : Iíaec dies quam fecit Dominus; > xultemus et lac- temur in ea. Van az ember lelkének egy vele szii letett különös érzéke, mellyel keresve keresi az alkalmat, hogy szivének érzelmét a legközvetlenebb módon kifejezze! A szív joga ez; a szeretet találékonyságának titka ez! Jog és kötelesség, mely nem nyugszik addig, mig kielégítésre nem talál 1 íme, ez a magyarázata annak, ha mi, akik Isten kegyelméből és kifürkészhetetlen intézkedéséből egy évtizede bírjuk Méltóságodat, akik oly sokszor élveztük boldoghó kegyeségét. — ha mi a Sz. Alajos Társulatnak hatvan éves jelentős határmesgvéjó- nél, egybekapcsolva a múltat, jetent és jövőt, a szeretet jogának és kötelességének oltalma alatt a növendékpapsággal együtt jubilálunk és szívből hangoztatjuk : Ecce sacerdos mag- nus, qui in diebus suis piacúit Deo ! Jól tudjuk mi, hogy Méltóságodul fe szélyezi, talán kellemetlenül is érinti ezen alázatos tiszteletetnyilvánbásunk. Azt is tudjuk, hogy Méltóságodnak nincs szüksége semmiféle ünnep kelésre. Hiszen amikor végig gondol lefolyt életén és beletekint a szivébe, ott látja a nyugodt öntudat jutalmai, melyet Isten azoknak ad meg, akik őt igazán szeretik s akik híven szolgálnak neki 1 Többet, ér ez minden más jutalomnál, minden ünuepeltetésnól, minden kincsnél; mert ezt el nem veheti senki; mert ez elkíséri az embert az örökkévalóságba! De azt is tudjuk, sőt élénken és eluta- sithatatatlanul érezzük is, hogy nekünk szűk ségünk van arra, hogy tiszta örömünk kielégítést nyerjen s vele lelkünk megkönyeb- büljön 1 Hogy szivünk ily módon odahajolhasson a Méltóságod kebelére s még jobban odasimuljou atyai szivére! Azért mondja sz. Jeromos is egyik levelében: A gyermektől pedig ne vonjátok el az alkalmai,„hogy szivének érzelmét kifejezhesse ! — Ünnep lesz ez neki, mellyel eltelik s veletek a magi lelke jobban ösz- szeforr! Kérjük Méltóságodat, kegyeskedjék igy megítélni alázatos köszöntésünket és kegyeskedjék úgy elfogadni azt, ahogy az apa szokta fogadni szerető gyermekei figyelmét, tiszteletteljes köszöntését! — A jóságos Isten pedig hallgassa meg buzgó imádságunkat, mellyel nap-nap után kérjük szent ,Föi- ségét, hogy áldja meg Méltóságodat! Áldja meg minden gondolatát, minden üdvös elhatározását, minden lépését! És engedje meg, hogy még számos éven át legyen a mi vezérünk, — kezében avval a kereszttel, melyet maga elé cimerébe tűzött, s ajkán avval a szép jelmondattal : pie et juste, mellyel egyházmegyéjét bölcsen, kegyességgel és igazságossággal kormányozza 1 Lelkemben ezen hő kívánsággal eltelve, a Sz. Alajos Társulat, jelen diszgyülését ezennel megnyitom. A főpásztor emelkedett, most fel s vele az egész közönség. A püspök kegyesen leülésre intette az ünnepen megjelenteket és lényegében, körülbelül ezeket mondotta : — Minden intézmény, minden ami a világon történik — a Gondviselés munkája. Hiába küzdenek, harcolnak ez igazság ellen. Végeredményben az Isten ujját mindenkinek fel kell ismernie. % Hogy én ide jöttem az én híveim és papjaim püspökéül, hogy elértem a tiz esztendőt, mint az apostolok utódja . . . ez is a Gondviselés müve. Az ember, mikor életének, működésének, hivatásának egy-egy hajrához ér . . . önkénytelenül megáll és visszatekint. Mit tettem ? Ho„8ZATMÁRI HÍRLAP“ gyan töltöttem be hivatásomat ? Mikép végeztem kötelességemet. E visszatekintő elmélyedést én is megtettem. S tudatában vagyok annak, hogy gyarló és gyenge az ember. Hogy hivatásának betöltése utján hézagok maradnak; hogy kötelessége, te vékenysége során nem mindenben felelhetett meg a köteles-ég kívánt fokának. Kedves fiaim, kés ve kérlek titeket, ne vegyetek a gyengeségtölpéjdát. Ezeket ejtsétek el szemetek elöl. G-ak azi és azokat vegyétek követendő például, ami jó, ami szép és ami követésre méltó. Hogy a papnevelőben működő sz. Alajos társulatnak 60 éves évfordulója ünnepébe az éri piispökségemnok 10 éves évfordulójóit is bekap csaltátok ... atyai szivem halójával köszönöm . . . E társulatnak működése is a Gondviselés müve. Mily sok gondolát született meg kebelében. Mennyi érzés fakadt az egyház és haza javára emberöltőkön át. E társulatnak tudomásom szerint — az volt a célja, hogy az egyházi és nemzeti irodalmat fejlessze, apaija és a jövő munkásait az életre előkészítse. *4 most élő tagok számára is ezt a célt tűzi ki a társulat. Hogy a nyelv, írás és szónoklás képességét sze rézzé meg az uj generáció, hogy fegyvereket kovácsoljon az ellenség támad ha inak kivédésére. A magam részéről kérlek benneteket fiaim, hogy imádkozzatok főpásztorctokért. Hogy min- \ dig Isten akarata szerint, jót és üdvösei csele kedhessem. Hogy tetsi egészségemet, melyre való nyomást éppen ma is éreztem . . . tartsa , meg, hogy Istennek dicső-égére és egyházmegyémnek üdvér e jót cselekedhessem. A főpásztor ezen atyai szavak után a közönség meleg és hódoló ovációja közt eltávozott. A műsor . . . A műsor következő számát egy szép ének előadása töltötte be. „Hódolat sz. Alajosnak.“ A dallam szerzője Pataki Lajos. Énekelte a növendékpapok énekkara. Itt említjük meg, hogy arányosan elosztva több éneket adott, elő a kar. És mindegyik szerzője: Pataki Lajos. így -az „Ünnepi dal dr. Boromisza Tibor tiz évest püspök: jubileumára.“ „Pápai Himnus“. lÉzgk a szerzemények dicséretre nem szorulnak. Hiszen közönségünk jól ismeri az országos nevű zenekéitől és sokszor volt része tiszta örö műkben, élvezetekben, mikor énekeit, dalait egyesek és énekkarok előadták. Most is. A műsornak két kiváló számát kell még méltatnunk. Egyik héber János papnövendék, társulati elnök felolvasása. A szatmári egyházmegye történeti múltjába nyúlt bele meglepően avatott kezekkel. Feltárta, mi volt egyházmegyénk a szatmári püspökség előtt és mivé fejlődött a püspökséggel, a holt kéznek működésével. Igen találóan illesztett be a fő események közé olyan epizódokat, melyek az egységes szerkezetnek érdekességet adtak és a ma élő generáció lelkében emlékezetet gyújtottak. Előadása világos és folyékony volt. A másik szám : Horny Oszkár papnövendék társulati jegyző szavalta. Rónai János főgirnn. tanár magasan szárnyaló, eszmékben szép költeményét szavalta el művésziesen Horny. ÜPy a költeményben, mint előadásában mindnyájan nyönyörködtünk. Ezzel az > ünnepélyt be is fejezték. A közönség egy szép emlékkel szivében oszlott szét. Királyi amnesztia. Félhivatalosan jelenítették már, hogy IV. Károly király megko- ronáztatása alkalmával igen széleskörüamoesz- tiát fog adni és a megkegyelmezés a közönséges bűnösök egynémelyikén kívül kiterjed a politikai büntevökre is. Ez utóbbi rendelkezésnek messze kiható jelentőséget tulajdonítanak politikai körökben. A beavatottak szerint ilyen nagyarányú amnesztiára, amilyen most készül, nem igen emlékszik a mai generáció, Uralkodók trónralépésük alkalmával rendszerint élnek kegyelmezési jogukkal. IV. Károly király azonban, aki a nemzet súlyos megpróbáltatásának idején került Szent István trónjára, rendkívüli mértékben akar élni ezzel a kivételes keggyel. A legutóbbi amnesztia 1914-ben volt, amely azonban kisebb arányánál fogva alig keltett feltűnést s a közönség csak kevéssé vett róla tudomást. Ez alkalomSzalmár-Nérnefi 1916. december 17. mai inkább csak politikai bűnösök részesültek kegyelemben. Az amnesztia meghirdetése elölt a királyi ügyészeknek sok dolgot ad az úgynevezett kegyelemre ajánlás. Az 1014. évben például az amnesztia meghirdetése előtt 3 nappal közölte az igazságügyminiszter a királyi ügyészekkel, hogy .terjesszék fel a szerintük megkegyehnazó-re méltó bűnösöket. Valószínű, hogy most több időt fog adni az ígazságügyrniuiszter a kegyelmi kérvény fel- terjesztés előkészítéséhez, mert ilyen nagymérvű amnesztiánál hetek szükségesek a bűnesetek, iratainak áttanulmányozásához. Gyermekek karácsaisya. Olvassuk, hogy Angliában a gyermek- karácsonyt, a háborúnak harmadik esztendejében lefújták. A karácsonyi ajándék ... a katonáké. Mi ezt már az előző években is: széles körben megcselokedtük. Maguk a gyermekek, is cselekedjék. A szülők módot adtak a gyermekeknek, hogy ők is részt Vegyenek e nagy, önvédelmi harcban aszal, hogy a karácsonyfa boldogságát megosztják a mi hős katonáinknak, s e b e .< i i i! j - - i" k n e k örömévé!. Az idei karácsonykor még nagyobb okunk van arra. hogy a karácsonyi örömöt megosszuk és a karácsonyi ajándékokból jótékony célra juttasunk. És ezt tehetjük a főikül, hogy gyermekeinket meg kellene fosztani a tiszta örömtől. Adjunk mentői kevesebbet a sokszor ártalmas nyalánkságokra, csecsebecsékre, idegenből ideszáilított játékokból. Hí módunkba van adunk a gyermekeknek ruhát, cipőt és a viseletest adják, vigyék maguk a gyermekek oi.v családok gyermekeinek, a hol ezek a gyermekek a háború alatt (apjuk a fronton lóvén) lerongyolódtak. Vagy küldjük be a hadiárvákat gondozó Vöröskeresztnek. Mikor most a szülők a karácsonyi ajándékokat szerzik : gondoljanak arra, hogy hány és hány ezer gyermeknek — nincs, nem lesz karácsonyi öröme. Ezer és ezer alkalma van az apának, anyának, testvérnek előkészíteni a gyermekek szivét, érzését arra, begy a Jézuskának most sok-sok árva gyermekről, sebesültekről kell gondoskodnia. Hogy az idén kér benneteket, ne várjátok azt, hogy rólatok úgy gondolkodjék, mint máskor. Nem fog elfeledkezni rólatok se, de kér titeket, hogy fi is segítsétek a szegény kis árvákat és szenvedő katonákat. Szinte leirhatlan a hatás, a mit a szülők igy gyermekeiknek lelkére gyakorolnak. Az a szülő, a ki jó embert, akar nevelni gyermekeiből : az ily eljárással egyik leghatékonyabb módot talál arra, hogy azzá, jó emberré nevelje a gyermeket. A szeretet, találékony. Ezer más alkalom. ut van arra, hogy a gyermeki szivén •keresztül könnyet törüljünk és sebeket gyógyítsunk. Tiszta, igaz érzelmeket fakasszunk és örömöt öntsünk a siralom völgyében szenvedő embertársaink leikébe. Mi csak egy két eszmét akartunk e sorokkal felvetni. /\ A béke hírének hatása leírhatatlan örömet keltett varosunkban is. Apák, anyák, rokonok, jóbarátok adták ajkról ajkra a szárnyaló hirt és a szemekben megcsillanó örömkönnyek mutatták a lelkeknek fellélegzését, hogy hős katonáink megpihenhetnek talán és Isten segítségével foglyaink is megszabadulhatnak szenvedéseiktől és a hazafájás kínjaitól. Számos fogadások is történtek az opti- misiák és peszimisták közt.’ a békét illetőleg. Katonáink és a hadikölcsön. Az ötödik hadikölcsönjegyzósóböl derekasan kiveszik a részüköt katonáink is, úgy a fronton, mint itthon. Külön kiemeljük, azt az eredményt, amelyet a most Egerben állomásozó szatmári 12. honvéd gyalogezred felmutathat. A 12. honvédgyalogezred Dingha Sándor alezredes, ezredparancsnok hazafias felhívására az ötödik hadikölcsönre 180.000 koronát jegyzett, s a jegyzés legjelentékenyebb részét azonnal be is fizette, sőt az alezredes kilátásba helyezte, hogy ez a jegyzés pár nap alatt negyedmillió koronára fog fog emelkedni.