Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-12-10 / 98. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1916. december 1(1 Összeírják a® 1899-hea született ifjakat* A népfelkelői utasítás most már hivatalosan elrendeli, hogy az 1899. évben született és jöVő esztendő január elsején a oépfölkelő korban lévő ifjak a december 15. napjáig írassanak össze. Ezen törvény rendel­kezése folytán az összes 1899. évben szüle­tett népfölkelő kötelezettség alá jövő ifjakat összeírják. Ay- újságba való. Egy ismert jó jövedelmű úrhoz állított be valami szegény ember. Kérte, segítse meg, mert nincs kenyere se’. Az ismert jó jövedelmű ur pedig adakozott erre, arra, de szorgosan ügyelt reá, hogy az újságokban ugyancsak nyoma legyen. Most azonban, bogy a szegény ember könyör- gött, hát elővette a kenyeret és ogy karajt levágott. — Fogadja, hogy legyen kenyere. A szegény ombér elvette a darab kenyeret. Es utánna nyúlt a papiroskosáron heverő újságnak is, hogy a kapott kanyarét becsomagolja. — Hobó, kiálltja a házi gazda. Az a mai újság. És még nem olvastam. — Se baj, szólott naivul a szegény ember. Ha ön valami jót tesz. úgy is az újságba kerül. Hadd te­gyem be most rögtön, frissen ezt a darab kenyorot is. Lavél a maximális árhoz. Tisztelt Maximális! Mily naery hivatása lett' volna önnek a háborúban. De ön a leggyávább és megbizhatlanabb harcosnak bizonyult. Mindig elkésik. A Jegmagasabbsarzsit kapta és még sem elégedett meg vele. A fitjfiri se törődött magával, Maximális uram, ön a legképtefe- nebb harcosa a vérözönös időknek. Szégyelja magát! A föld alá kellene bújnia vagy leg­alább Tisza avagy Kürthy báró Íróasztala fiókjába. Menjen a fészkes fülemilébe. Már a hentesek és mészárosok is kilóditották. El­követték az ország 1öbb városában az a csúf­ságot ezek az urak, hogy olcsóbban mérték a húst, mint a maga számai . . . Menjen, ló­duljon az itthoni harctérről. Tisztelettel Brrr... Maxi. Rendelet a postahivatalok fokozott munkájáról. A posta és távírda vezérigaz­gatója körrendeletben meghagyja a posta és távirda igazgatóságának, hogy a mai nehéz közlekedési viszonyok mellett munkaerejük teljes megfeszítésével ás önfeláldozással gon­doskodjanak a községek postai igényeinek kielégítéséről. A vezérigazgató kötelességévé teszi az igazgatóságok utján különösen a kor­látolt postai szolgálatot teljesbő postahivata­loknak, hogy azoknak a postáknak az anya­gát, főleg pedig a hírlapokat, amelyeknők a járatrend szerint a hivatalos órákon belül kellene a hivatalokhoz beérkezniük, de ame­lyeknek kézbesítése, a hivatalos órákon meg­kezdésének bevárásával csak késedelemmel, esetleg másnap történhetik meg — a hiva- taláan a jelentkező feleknek reggel 8 órától este 8 óráig, a hivatalos órákon kivül is adják ki. Sőt ’ elvárja a vezérigazgató, hogy külö­nösen a hírlapokat este 8 órán tűi is a leg­nagyobb előzékenységgel ki fogják szolgálni a jelentkező feleknek. 4= ........................... SZ ÍNHÁZ. Kabaré. A mi rovatunk a Színház — a szioielőadás rovata. Itt tehát kabaréról, me­lyet szerdán este rendeztek színészeink Írni nem akarunk. Annyit azonban konstatálunk, hogy közönségünk tartózkodó volt a kabaré val szemben. Pedig el kell ismernünk, hogy a színházunkban már rendezett kabarékkal szemben ez a kabaré előadás nagy változást jelent. ízlés és más tekintetben is tartalomra és bizonyos művészi nívóra törekedett, a mi igazán a közönség megbecsülését és színé­szeink tisztult felfogását jelenti. A kaméliás hölgy. Hogy r. lelkeket más gondok, érzések foglalják el ebben a nehéz időben, mutatja, hogy még Dumas híres drá­mája is csak alig félházat tudott összehozni. Pedig ezen az előadáson mutatkozott be szín­házunkban először ZVkó Ilona most szerződött drámai művésznő. Es azt az újdonságot eléggé plakatirozíák, hirdették is. A művész­nőről természetesen nem iebet, de nem is akarjuk megállapítani egy fellépés után Íté­letünket. Annál ;■ gyöngédségnél fogva sem, mert meghűlt, hurutja volt, a mi körülmény még egy rövid beszédnél is indisponálja a szónokot. Hát még olyan erős drámai szerep­ben, mint az övé volt, mely a legrutinosabb művésznőt is'próbám teszi. De annyit mond­hatunk, hogy a művésznő fellépése határo­zott, mozdulatai intelligenciára, beszéde elő­adása ömlő, színes és lendületes. Szerény véleményünk, hogy színtársulatunk vele mű­vészi erőben gyarapodott. A női szerepeket sikerrel*alakítóiak: Bányaj. Irén. Kiss Ma riska és Nagy Zsuzsi, Andor ffy, Szalay, Dózsa és Szántó igyekeztek betölteni szerepüket. Különösen Dózsa szerencsésen mérsékelte temperamentumát. Általános megjegyzésünk, hogy úgy a művésznők, mint a férfiszereplők halkan beszélnek, (meg a színpad közelében som lehet jól megérteni, mit.mondanak). Elha­rapják a szavakat. Maguk maguknak beszél­nek vagy rohanó beszédversenyt rendeznek. Ami a közérthetőséget nagyon zavarja és a darabok jelentős fordulat it elejti. (Sz.—ő.) TANÁCSADÓ. Öreg ludat, ha azt akarjuk, hogy a húsa ne legyen kemény, leölés után tegyük el vagy 24 órára hideg pincébe. A sütéskor pedig sohase hagyjuk (akaratlanul, hanem födjük le egy másik edénnyel, hogy az el szálló vízgőzök is közreműködjenek a hús párolásánál. Tapasztalt gazdasszonyok a fent leirt módon kezdik a vén ludat s busa mind­annyinak sokkal gyöngébb, mint az olyan ludé, melyet a szokásos módón kezelnek s a takuréktüzhely sütőjében bár, de fedetlenül sütnek. As, eoat megromlásának msggát­lósa. Legbiztosabb ea legegyszerűbb módja ennek, ha egy darab kenyér mindkét oldalát tiszta mézzel megkenve, az ecetbe tesszük, mely igy szépen megtisztul. Kopott kézelők. A férfiingek gallérai és kéze;öi a keményítős és vasalás által igen gyorsan elkopnak és kirojtosodnak. E bajt egy kis fáradsággal helyre lehat hozni, mi­állal a fehérnemű még jó ideig hordható. Elő­ször is teljesen ki keil áztatni a keményítőt és a kézelőt szétfejfeoi. Akkor a rongyos szélt és a vaszonbetét hozzávaló részét kivágva, a belső és külső szövetet befelé hajtva, egé­szen a szélén szépen ietüzik a varrógépen. Ha a szögletes kézelő sarkai is ki vannak kopva, azokat kikért kitik és szintén Ietüzik. Fiú fehérneműnél elegendő a gallért és kéz­előt vékony bntisztszalaggal, vagy egy kes­keny chifon esikka! befoglalni. Ezt kívülről oda kell varrni, aztán befelé hajtva letüzni. jaj SzebkrztSÍ Üzraisüí @j . .............! ......j E -y Helyben. Köszönettel és hálával vettük. Mihelyest a közvetlenül a t. dolgok ritkulnak, közöl­jük. — Maxi. Nem szeretjük az áldatlan polémiát. Csak a jó ügynek ártana. — Egy asszony. Mi is tudunk róla. De ez az ügy egészen és elvitatlanul a Jótékony Nőegyesület ügye, melyet neki házi szenté • lyóben kell elvégeznie, ügy tudjuk, már úgy is történt. Más cikket nagyon szívesen veszünk és várunk. — A városi közélelmezési központ erős szervezési mun­kában van, ne háborgassuk. — Eiöíizető. A szövet­kezeti, társulati, iparos-élelmezési és hatósági boltok este 7 óráig nyitva lehetnek. Kellene lonniök. De pa- noszos levelet kaptunk, hogy sokan reggeltől délig, délután 1 órától este 5-ig, 6-ig kitartva várják-várják, hogy sorra kerüljenek. És mikor eljön a soros idő, bezárják a boltot Kezdhetik másnap újra. Ezen a ba­jon fog talán tegiteni a városi központ. — Hamu. Nem lehetne azt az ügyet szép csendesen és szemé­lyesen elintézni ? Nagyon óhajtandó lenne. Mi kész­séggel állunk rendelkezésére. — Polgár. A hitköz­ségeknek elrendelni a harangozhat lehet. De hogy váj­jon ez a rendelet jogos és a rendelet végrehajtása kö­telesség-e : az már más kérdés. Felkérni szokták a hitközségeket erre, mely kérésre mindig megtörténik a legnagyobb készséggel, a mi nem ütközik elvi kér­désekbe. — Nath. polgár. A saj*ó-hiba nemcsak kellemetlen, de sokszor ártalmas is. A „Sz’-os laptár­sunk közlése szerint a december 8-iki kath. műsoros estély belépő dija 6 koronára volt szedve. Holott csak egy korona volt az. Sajnáljuk, hogy e miatt több kath. csatád elmaradt, például az ön családja is. Nyomatott a Fázraány-sajtóban Szatraárou, Iskoia-kőz 3. sz. ­könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz. — (Színház mellett.) — lábat tesz tönkre a szűk czipő, Aki en­nek ellensége, önmagának mqg jó ba­rátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipöt : cks -: ; czipész mesternél. Szatmár. Széchenyi-». 7. ' mJ az összes játék-, diszműemlék és rövid­áru czíkkeket helyszűke miatt a idény alkalmából mélyen leszállítót táron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére KAZINCZY-VTCA 10. e ,-KiHörMacBEía^em villamos gépekkel bereadesve. Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és neinesbangu orgonákat szálat. Orgonajavitásokat és orgonahangulásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbanta: tást mérsékelt árban elvállal. HÍE< « S£B OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója a Szent-Sir lovagja és a Ferenez József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram .89 évi fená'lás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-saj tőben Szatmár-Németi 1916. — Kiadó : Szatmáregyházmegyes Irodalmi Kör. — Felelős szerkesztő : Bodnár Gáspár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom