Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-11-22 / 93. szám

Szatraár-Némdi, 1916. november 22. „SZATMÁR HÍRLAP'* 3 Mindezekről i a családi tűzhelyeken csak homályos emlék- zések élnek vagy éppen semmi ismeret nincsen. Ma a gyermekeket fejletlen vagy éppen ébredő értelmük korsza ában már színházakba viszik. A moziknak detektív darabjai elé ál­lítják. Ifjúsági irodalmunkban képtelen gyer­meki alakokkal, típusokkal találkozunk, rne lyek a gyermeki ! iek üde harmatát vágják \j és rabolják cl. A mesék telve vannak iz­gató és romboló elemekkel. A szülők felfo­gása a gyermeki nevelést illetőleg megdöb­bentő. Oh, a szent Család életének gyönyörű képei el vannak ma takarva a gyermeki szem, lélek előtt. Hit hogy hogyan kövessé/c, váltsák valóra az eszményt, ha azt az eszményt nem ismerik. Hogy élnek a hadi milliomosok Karlsbadban? Ahhoz a munkához, ame­lyet némely hadiszállítók végeznek, nagyon jó gyomor kell. Ezért arra- törekszenek egye­sek, hogy szervezetüknek ez a része megfe­lelően superáljon, amire most annál inkább áldozniok kell, mert közülök többen a háború előtt mint lótó-futó szenzálok, bizony c*ak hiányosan táplálkozhattak. írja is egyik frankfurti újság karlsbádi levelezője, hogyha az ember nem tudná, hogy háború van, azt hinné Karlsbadban, hogy az Isten leggyö­nyörűbb békés kék ege borul a föiséges cseh erdők fölé. Mert Karlsbadban semmin sem változtatott, a háború, A polgármester első­rangú közélelmezési vezérnek bizonyult és sikerült neki még a hadüzenet napján te­kintélyes mennyiségű fehérlisztet szerezni Romániából. A fehérlisztből pompás kenyér készül és puhán vagy pirítva 35 dkg. jut naponként egy emberre. A vendéglőkben nem lehet üres asztalt kapni, mindenhol zene és vigság. Karlsbad mindenkor fényűző város volt, de olyan fényűzést mint most, még nem láttak a Sprudel ' környékén. Alig bírják szállítani a drága élelmiszert, a leg­drágább ékszerek, szőrmék, ruhák, csipkék és régiségek a legőrültehb árakon találnak vevőkre, ügy látszik, hogy a háború véres talajából kisarjadt uj milliomosok mind itt adtak találkát egymásnak. A könnyen szer­zett pénz megy itt tovább ugyancsak köny- nyen. Á fürdővendégek ezt mondják : A há­ború dacára is buzognak a meleg források és hozzák nekünk a gyógyulást. Miközben milliók hullanak el, mi itt vagyunk biztos fedezékben és itt is maradunk, amig lehat. As uj egy koronás bankjegyek. Karácsonyra — mint értesülünk — megér­keznek az uj egy koronás bankjegyek is, a melyekre már oly régen vár a közönség. Azért mondjuk, hogy uj, mert régi egy ko­ronások is vannak, ezek azonban az eddig forgalomba jött papírpénzek között a legnóp- szerüttenebbek. Igazi szükségpónzek és úgy keletkeztek, hogy kettétéptek egy két koro nást s a megfelezett papírdarabokat kine­vezték egy kornásnak. Persze ezt a szükség­pénzt nem mindenki fogadta el s ebből kis- sebb nagyobb kellemetlenségek keletkeztek. Az uj egykoronások tehát majd rendet te­remtenek a régiek között. A nagy íaaadvezér elve. Sokszor hangzott el már az országban a szenvedők és jólétben kényelmeskedők aj­káról a sóhaj, hogy minden áldozatot meg­hoznánk a békéért. Most gyors lépésekkel közeleg az az idő, amikor valóra kell váltani a sóhajtásokba tullasztott Ígéreteket. Redu Káinunk kell az igényeinket. Be kell látnunk, hogy ma a foltozott ruha és cipő nem a sze­génység kifejezője, hanem a háborús helyzet felismerése, annak a szigorú takarékosságnak, amelyre minden becsületes magyart nemzeti érzése kötelez. Akarva, nem akarva meg kell szorítani a már amúgy is szerény hadiétkezésünket. Kevesebb zsir, kevesebb liszt esink ránk. Kevesebbel, v gy- még kevesebbel keli beér­nünk, mint eddig. Ezeket a megszorításokat keresztöl viszi és betartja a kisfizetésű tömeg, de kibujkál alóla a jómódban vájkáló, a protekciós. A szigorú takarékossághoz, a nemzet jövője érdekében való áldozathoz hozzájárul mindenki. Csak egyetlenegy kívánságunk van, minden vonalon érvényesüljön az ará­nyosság, az igazság. Amilyen hasznos kor­mányintézkedés történt a lakáskórdósben, olyan hasonlóan hasznos intézkedést remélünk a közélelmezés terén is. A szigorú lakaré- kosság elve akkor jut teljes diadallal érvényre, ha a nagyobb és szegényebb tömeg gondjá­ban és szenvedésében osztozkodik az a másik réteg is, amely épen a háború segítségével jutott szerencsésebb helyzetbe. Hindenburgnak, a világot verő nagy hadvezérnek lovele juttatja újból eszünkbe ezeket a gondolatokat. Hindenburg mondja, hogy a katona akkor tud megfelelni a köte­lességének, ha kellő, elégséges élelmezésről gondoskodva van. A front mögött harcolók, a munkásság, a kis senkiknek százezrei és miihói is csak akkor és úgy tudják előmoz­dítani a hadiérdeket, a nagy küzdelmek vég­célját, a győzelmet, ha az éhség nem üti ki a kezükből a szerszámot, amellyel megélhe­tésükért és a haza boldogulásáért dolgoznak. Kevés van ma mindenből, a legutolsó falusi is jó! tudja, de viszont az is köztudo­mású, hogy mi még sem vagyunk annyira, hogy éheznünk kelljen. ■ Igazságos és méltányos elosztás kell az elelmicikkekben és akkor — higyjék el -- nem lesznek nagy és komoly bajok. Külön­ben — igen. A király. Ősz királyunk felé fordul milliók aggodalma és reménysége. Az agg uralkodó meghűlt; hurutos lázba esett. Az orvosok jelentései azonban teljes és jogos reményt adnak arra, hogy ő felsége szívós termés ote újra megbirkózik és legyőzi a bajt Ő felsége most is végzi uralkodói kö­telességét s bámulatos akaraterővel munká­nak szenteli napjait. (Olv. vezércikk.) Kinos közel a béke. A National Zeitung jól értesült forrásból jelenti: Wilson S'ükebb környezethez tartozó egyénnek ki­jelentette, hogy a hadviselők között még a legminimálisabb bákefeltételekről is homlok- egyenest ellenkező felfogások vannak. Á semlegesek is kerülni akarják, hogy esetle­ges békefeltételek publikálásával háborús bonyodalmakba sodorhassanak egyes semle­ges államokat, akik között szintén ellentétek mutatkoznak a békefelíételeket illetőleg. A lissthábcru. A lisztadagok leszál­lítása miatt, mint előre látható volt, 8 pana­szoknak egész áradata tört ki. Megszoktuk már, hogy a panaszkodó levelek egész özö- kapjuk, Ha jogos a panasz, meg is hallgat­juk és igyekezünk rajta segíteni. Panaszlevól gyűjteményünk tegnap egy igazán megdöb­bentővel szaporodott, A végső elkeseredés olyan akkordjával végződik, hogy hadiérdek bői nyilvánosságra sem hozhatjuk. A keserű panaszos sorok a kevés liszt miatt Íródtak. A leszállított lisztadagok ügyében tényleg kell valami megoldást találnunk, hogy min­den nagyobb bajnak elejét vehessük. Súlyos kérdés, szinte megoldhatatlannak látszik, mégis reméljük, hogy élelmezési faktoraink találnak valami kivezető utat. Magyarországon nem korlátozzák a személyforgalmat. A múlt héten ,az összes budapesti lapok megírták, hogy az élelmiszer gyorsabb lebonyolítása érdekében a személyforgalmat jelentékenyen megszo­rítják. A magyar államvasutak igazgatósága most kijelenti, hogy a korlátozás csak Auszt­riában lép életbe, mig Magyarországon to­vábbra is a régi menetrend marad érvényben. Vároá-atya választás. Az első kerü­letben vasárnap Bélteky Lajost választották meg városi bizottsági tagnak 165 szótöbbség­gel. Dr. Havas Miklós ügyvéd 103 szavaza­tot kapott. Ä Leszámítol óbank rendkívüli köz­gyűlése. Vasárnap délelőtt tartotta meg a Leszámilolóbank azt a rendkívüli közgyűlé­sét, amelyben a Szatmári bank rt-nak beol­vasztását határozták el. Ezen a rendkívüli közgyűlésen megjelent Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester is és a közgyűlés megnyitása előtt a részvényesek jelenlétében átadta a Leszámitolóbank vezérigazgatójának Róth Lajosnak, a király által adományozott Ferenc József rend lovagkeresztjét. A pol­gármester szép beszédet intézett a kitünte­tetthez, amelyben kifejtette, hogy Róth La­jos a közgazdaság, a pénzügy és a hadiér­dekek szolgálatában, különösen a hadikölesö- nök népszerűsítése és tömeges jegyeztetése terén kifejtett tevékenységéért méltán meg­érdemli ezt a kitüntetést. Utána Tburner Albert a helybeli pénzintézetek névében köszöntötte Róth Lajos vezérigazgatót, aki­nek kitüntetésében a szatmári pénzintézetek dicsőségét is látja. A részvényesek közgyű­lése vezérigazgatóját meleg ovációban része­sítette. — Ezek után a rendkívüli közgyűlés elfogadta a Szatmári bank beolvasztására előterjesztett indítványt. Kávéinsóg fenyeget. A káváközpont körlevelet intézett a kereskedőkhöz, miely körlevél a közönségnek is szól. A körlevél arra inti a közönséget, hogy már most kezdje meg a kevesebb kávéfogyasztást és azt fo­kozatosan csökkentse, mert nem lehetetlen, hogy a jövőben egyáltalán kávé nélkül ma­radunk. A kávéközpont, amely az összes kávókószleteket szétosztja a kereskedők kö­zött, úgy határozott, hogy a nagykereskedők legfeljebb 50 kgr. kávét kaphatnak s e meny- nyiséget közönségük között a legtakaréko­sabban kötelesek szétosztani, A kiskereske­dőknek is kötelességévé teszi a központ, hogy Ciak egészen minimális mennyiséget ad­janak, mert & közönség szereti felhalmozni a készleteket. A most meglevő kávómonnyisóg már csak az óv végéig elég és ha akkor nem érkezik Hollandiából uj szállítmány, úgy bizonytalan időre be kell szüntetni en­nek a tápláló és vérpezsdítő italnak fogyasz­tását. A központ épen azért arra figyelmez­teti a kereskedőket, hogy a beálló hiányok és zavarok miatt ne forduljanak hozzá, mert hiába tesznek néki szemrehányást, ugyanis a kávéközpont a bajokon képtelen segíteni. Az alma. Egyik kofasorban történt. Egy hek­tikák almát vesz kezébe egy vevő : — Mi az ára ? — 56 fillér. — Ugyan miért éppen 56 fillér ? — Hát tessék 60 fillért fizetni — kedélyeske- dett konjuukturás bu»norrel a kofa. Tűst a Wasselányí-utcában. Szom­batra virradóra tűz volt a Wesselényi-utca 48. szám alatt. Scholtz Emii mészáros-mesternek házastelkón egy 28 méter hosszú kamara gyuiadt ki, mely csaknem elégett. A tüzér­ségnek sikerült a tüzet lokalizálni és a közel­ben levő épületeket megmenteni. A kár körül­belül 1000 korona, mely biztosításból részben megtérül. A tűz keletkezésének oka még nincs megállapítva. Amerika óriási háborús nyeresége. Az angol ..Times“ szerint az Északamerikai Egyesült Államok közigazgatása 192 milliárd koronával szaporodott az utolsó két esztendő alatt. Ennek a legnagyobb része ama hadi­szállításokból származik, melyeket ellensé­geinknek küldtek. Az uzsonnakávé. Miként előre látható volt, Szatmáron is betiltották az uzsonnaká­vét. Erre vonatkozólag a h. főkapitánynak hirdetése emigyen szól: Közhirró teszem, hogy dr. Vajav Károly kir. tanácsos, polgár- mester ur, az Országos Közélelmezési hivatal elnökének 2626—1916. sz. alatti rendeíete alapján a teinek, vagy az ennek felhaszná­lásával készülő italoknak és ételeknek forga- lámbahozatalával foglalkozó mindennemű üz­letek (kávéház, cukrázda, tejcsarnok, kávé- mérés, kifőzés stb.) nézve a tej felhasználá­sával készülő mindennemű italoknak és éte­leknek a délutáni három órától nyolc óráig terjedő időben való kiszolgáltatását f. évi no­vember hó 19-ével kezdődőleg. E szerint a fennt jelzett üzletekben tejnek vagy az ennek felhasználásával készülő italoknak vagy éte­leknek a megjelölt időponttól kezdődőleg való

Next

/
Oldalképek
Tartalom