Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-10-25 / 85. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár- Nemeli, 1916. október 25. lekötelező melegséggel és emelkedett felfo­gással volt szives tolmácsolni, a megértésnek, szeretetnek és a legmagasabb célok érdeké­ben való együttműködésnek igán értékes záloga. É zálogot mély hálával fogadom és kérem Nagyságodat, hogy a szives sfigyele- mórt legbensőbb köszönetéin kifejezését elfo­gadni és Ung vármegye igen tisztelt és szeretett, nemes közönségének közvetíteni szíveskedjék. Fogadja ’Nagyságod kiváló tisz­teletem kifejezését, mellyel maradtam. Buda­pest, 1916. okt. 3., lekötelezett szolgája Bo- romisza Tibor, szatmári püspök. — Alapítvány a silcetnémák restére. Tahy Ábris főesperes- plebánoa 1000 kornás alapítványt tett a siketnémák ungvári intézete szegény sorsú növendékeinek a javára. Az alapítvány ka­matai az alapitó nemes szándékai alapján 2 hadiárva vagy teljesen szegény siketnéma gyermek karácsonyi felruházására fognak szolgálni. — Nagykároly. A vármegyei vá­lás ttoit tisstviselöh megbízatásának újabb meg­hosszabbítása. A. vármegyei választott tisztvi­selők megbízatásának újabb meghosszabbí­tásáról szóló 1914. XLIX. törvénycikk rendelkezéseinek hatálya a békekötést követő naptári év végéig kiterjesztik. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a bel- ügy miniszter hajtja végre. Szentesítést nyert 1916. okt. 3 án. Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1916. október 6-án. SZÍNHÁZ. Constantin Abbé. E kedves és jól ismert vígjáték felelevenítése elég szép közönséget hozott össze a színházban. Színészeinken is meglátszott a kedv, a rokonszenv a nép­szerű darab előadásában. Constantin abbé ala­kítására büszke lehetett volna akár milyen magas igényű színpad. Bányai Irén most is jól és kedvesen játszott. Völcsey Rózsi, Pong- rácz Matild, Kiss Mariska mindnyájan kedv­vel, temperamentusan játszottak. Raymondot (Szalai) túlságosan leverte, szinte blazzirttá, szögletessé tette a nagy szerelem. Elvégre katonáról van szó. A jól rendezett előadást azonban folytonosan zavarta a karzat durva, sőt brutális viselkedése. De lent a -színen is divatba szökött, hogy egy-egy csoportban diskurálnak, székeket csapdosnak és egyálta­lán „figyelmetlenség“-gel tüntetnek. Ezek az elemek körülbelül ruha kiállításra jönnek a színházba és nem műélvezetre. St—ő. * .4 derék Fridolin. Végre egy premier, melyről elmondhatnék, hogy ért volna vala­mit, ha a szereplők, (tisztelet a kivételnek) nemcsak megjátszani, de megtanulni is meg­próbálták volna. így azonban mindenek előtt a súgóé az érdem, aki megismertetett a da­rab szellemes ötleteivel, mely az összjáték hiányában, valjuk beőszintén sokat szenvedett. Nem hallgathatjuk el azonban azt se, hogy volt egy-két jó szereplő is, ki nemcsak játszott, de tudott is. A férfiak közül ilyen volt Szenes, ki igazán sikerült alakulást nyúj­tott. A hölgyek közül dicséret illeti Kiss Cecil, Juhász Margit és Kissházy Sárit, kik kedvesen s jól alakítva játszottak. Benő Emma, ez az igazi tehetséges komika ezúttal undis- ponált volt, talán azért, mert minden figyelme a súgóra irányult. No de megnyugtat az a gondolat, hogy a darab ismételt előadásokat ér, igy a szereplők is végre tudva lesznek s akkor nemcsak a darabban, hanem a szerep­lőkben is gyönyörködhetünk. A közönség vár, mert tudja azt a közmondást „türelem, rózsát terem.“ D—y. A laésöSk sírja Ez a gj7ászkeret — a dicsőségnek, a vórtanuságnak, a glóriás fénynek koszorúja legyen. Az a gyász, az a fájdalom, az az ut, melyet a harmadik nagy halottak napján viszünk, megteszünk a hősök temetőjébe a nemzeti dicsőségnek, jogos büszkeségnek, történeti érzelmeknek és tetteknek gyásza, fájdalma, glóriás fénye és útja löszén. Az a néphömpölygés, mellyel a hősök sírjához indulunk majd — diadalmenet legyen. Imádságot, áhítatot vigyünk! Ők is imádkozva, Istenben bizva harcoltak és hal­tak meg! Szedjük le az ősz virágéit I Vigyük és hintsük az ő sírjaikra. Ne menjen egyetlen honleány sem virág nélkül azokhoz a sírok­hoz. Egyetlen szál virág a szívnek minden virágát képviseli. Könnyet a hősök sírjaira! Ezekben a könnyekben a győzelmek hitének napja ra­gyogjon . . . Világot, fényt a sírokon . . . Ezekben a lángokban, fényben, lobogásban a mi eljö­vendő világosságunk, győzelmünk reménye legyen ! A hősök halhatatlanságának hite és az örök üdve és dicsőségnek biztos záloga. Szerkesztői üzenetek. Szatmári polgár. A Julián egyeesület a ma­gyarságnak védőbástyája. — Főleg a Balkánon, de a nagy világban, külföldön egyaránt. I.kolákat őpit, internátusokat látóéit itthon és idegenben. (Pl. Pécsett most nyitottak meg egy hatalmas internátust), Julián történelmileg ismert és méltatott szerzetes, aki a ma­gyarok őshazájába utazván, hogy fölkeres*» magyar véreit, fajrokonait s hazahozni törekszik: kezén fogja a megtalált magyar testvért. Ezt a nemzeti eszmét szolgálja a „Julián egylet", mely meg akarja menteni, kézen fogni és haza hozni a külföldön élő ős sokszor nyomorban, veszélyben élő magyar gyermekeket. — Helyben. Arról a könyvről („A papság lélektana") már hallottunk. Itt i* kézben van. Gondoljuk tartal­mát és előre i* az öreg közmondás jut eszünkbe: „Szökött szolga nem mond jót uráról." A szökött szolgák lélektanát mi is megírhatnánk:. Nyomatott a Pázmány-sajtó&an Szatmáron, Iskcia-kőa 3. sí. Mindenféle iskolai nyomtatványok kaphatók a Pázmány-sajtó könyvnyom­dában. Szatmár-Németi, Iskola-utca 5. könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz — (Színház mellett.) — oooo lábat tesz tönkre a szűk vzipő. Aki en­nek ellensége, önmayának meg jó ba­rátja, az rendelni fog ízlése szerint czipőt Többeknek. A temető pompájának, hiuságos kivilágításának az Egyház soha barátja nem volt és az a fény, verseny, a mi e kegyeletben utóbb kivál­tódon, nem az ő intenciója szerint való. Már a béke idején többször felemelte szavát s magyarázza *ieg szószéken is, hogy mi a kegyelet lényege. Az egyház maga éhem fejt ki pompát, fényt halottak napján az ő templomaiban. Szent és fönséges egyszerűség és áhi­tat lebeg a templomban, a magábaszálás és az üdvös­ség, a segítés gondolata szólal meg imádságában, énekében és az orgonának komoly, megrázó hangjá­ban. Ha az Egyház a békesség idején is korlátozni kívánta a temetői kivilágításban menyilatkozott külső­ségeket : mennyivel inkább kell tennie most, mikor itthon is a háborúnak küzdelmeit és gazdasági harcát vívjuk. Az egyház tilalma a kivilágítást illetőleg nem abszolút azért. Nem áll útjában a kegyeletnek, csak korlátozás az intenciója, mint ez hírrovatunkban ol­vasható. Tévednek azért, akik úgy magyarázzák ez intézkedést, hogy ellentétben volnának a katonai pa- pancsnokság intézkedésével, sőt a bivők egy részének felfogásával. A hősök sírjánál a kegyelet szinte meg- mérhetlen magaslatra jogos. A bősök sírjának kivilá­gítása tehát szintén korlátoltnak és kivételnek tekint­hető. Ami pedig a hívek felfogását illeti : már eddig szerzett tapasztalatunk és nyilatkozatok után írhatjuk, hogy szinte döntő számban : az időknek és nemzeti, állami érdekeknek meghajtó és a főpásztor atyai sza­vát, intézkedését meggyőződésből is elfogadó. Külön levélben ezt az ügyet illetőleg nem válaszolhatunk. — Tanító, ügy látszik nem olvassa a lapot, melytől reklamálja az ügy közlését. Az újabb miniszteri ren­delet — a tanítók szolgálati viszonyai és illetményé­nek szabályozása tárgyában — elég bőségesen közöl­tük, Teseék utána nézni. — Ca. L. — a. Abban a kérdésben oly álláspontunk van, melyet feladni elvta­gadás azámba menne. S ha ön azt írja, hogy köze­lebb nyomást, sőt erős nyomást fogunk érezni, mi meg ezt üzenjük: lelek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-«. 7. A Szatmári Bazárban az összes játék-, diszmííemlék és rövid­áru csikkeket helyszűke miatt a nayy iszi vásár idény alkalmából mélyenleszállitottáron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére KAZINCZY- UTCA 10. Nyomdász tanuló Debrecenben kidobolták. Hogy a dongót ne dobolják? Csak azért is . . . dongó . . . Sőt diri-dongó ! . . fizetéssel felvétetik Pázmány-sajté könyvnyomdában. ORGONA GYÁR villamos gépekkel berendezve. "19E9 Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló légnyomás, csőrendszer szerint (pnouma'ikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. MIEGEB OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és kata'ogust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fenállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó : Szatmáregyházmegyei Irodalmi Kör. — Felelős szerkesztő : Bodnár Gáspár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom