Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-03-15 / 21. szám

2 SZAiMÁRI HÍRLAP márczius 15-ike, mint valaha volt. Sokkal nagyobb, sokkal mélysége­sebb ünnepünk ez a nap nekünk, mint melyek következtek szabad­ságharczunk, újra való feltámadá­sunk után. A nagy nemzeti eskünek a szabadságért és függetlenségért való élni és halni tudásnak napja. Az egész nemzet vérének és büszke könyeinek összefolyása, Egy ütt vannak a nemzet ifjai, férfiai, deresfejü hősei, hogy talpra álljanak és csudákat művel­jenek. A nemzet honleányai nyújt­ják ki karjaikat, hogy Grál lovag­jainak homlokáról törölgessék a küzdelmek verejtéket. Győzelmeink tudata bontja ki lobogóinkat és a tavasz első virágait visszük a sí­rokra, melyek temetőinkben dom­borulnak. Oh nemzetem ! E napban most szép múltadnak, dicsőséges jelened­nek héroszi küzdelme és jövődnek ragyogó napja verődik vissza. Háborús értekezletok. A hadi árvák ügyében. Szombaton délután hívta össze dr. Vajay Károly k. t. polgármester e nagy jelentőségű értekezletet. Bizony többen is megjelenhettek volna ! De a kik ott voltak, a szent ügytől áthatva ér­deklődtek a társadalom, a nemzet egyik leg­nagyobb kötelességéről: a hadi árváknak felkarolásáról és jövőjüknek biztosításáról Polgármester ismerteti az értekezlet cél­ját. A hadi árvák ügyét. A pártfogói intéz­mény már eddig is igen szép eredményt ért el, az árvaszékek gondossága sok gyermeket mentett meg a nemzetnek. Most e nagy ön­védelmi harczunkban e gondossághoz kell hogy fűződjék a hadi árváfc felkarolásának ügye. A pártfogói intézmény kiterjesztése, mely intézmény lehetővé fogja tenni, hogy a hadi árvák is segítő és mentő oltalom alatt a nemzeti élet jó és eleven tagjai legyenek. Külön gyámra és pártfogókra van szükségük ez árváknak s remélhető, hogy társadalmunk nem fogja megvonni a hősök árváitól ezt az anyai és apai gondozást. Csaba Adorján főispánba polgármester beszéde folyamán érkezik. Örül, hogy eljö­hetett. Mert teljes mértékben átérzi, mily je­lensége van ennek a nagy nemzeti mozga­lomnak. A ki csak egy hadi árvát vagy el­hagyatott gyermeket ment meg: a nemzetnek menti meg és oly áldozatot hoz, mely méltó a küzdő hősöknek cselekedetéhez. Ő meg van győződve, hogy itt nálunk ez a ha­zafias kötelesség igen jó talajra talált. DemJcö Sándor tb. árvaszéki ülnök is­merteti a pártfogó intézményt. Világos, lelkes előadása az ügyhöz méltó volt. Béltelcy Lajos ref. lelkész, tapasztalatai nyomán ezt óhajtja, hogy kövessünk el min­dent, melyszerint a hadi árvák mindegyike egy létesítendő családi otthonban helyeztes­sék el. Csak igy látja biztosítva az árvák ügyét. Bodnár Gáspár, szintén tapasztalásaiból tudja, hogy a családok közt még mindig vannak tiszteletre méltó kivételek, kiket a hadi árvák iránt érzett nagy nemzeti köte­lességekből kihagyni, érzékeny és indokolatlan vesztesség számba menne. Az otthon, az inter- nátus még mindig csak hézagpótló szükségbeli intézmények maradnak. Az anyai meleg keblek még nem hültek ki e hazában. A tisztes csa­ládoknak nevelő hatása még mindig értékesebb — a tömeg, illetőleg intézményes nevelésnél. Az intézményes nevelés kérdésénél hallott szigorúságról, hazafias nevelésről, de nem hallott vallás erkölcsi nevelésről. Pedig a ha­tások közt, melyek döntő prevenczióként es­nek a gyermekek jövőjére; ez a hatás, a vallás-erkölcsi hatás legtöbbször döntő. Tanódy Márton dr. kiegyenlíteni akarja az előbbi két felszólalást, melyek ellentétben nincsenek egymással. Á hadi árvák intéz­ménye családias lesz. S ott a vallás erkölcsi nevelést is munkálhatják a vezetők. így jól tudja, hogy a felszólaló Bodnár Gáspár is megnyugszik. * Felmerült aztán a tej kérdés. Tiszti or­vos jelenti, hogy a tejhiány miatt a gyer­mekek közt, tehát az elhagyatott hadiárvák, gyermekek közt is nagy a halandóság. E kérdéshez hozzászólottak: Bélteky Lajos, Tanódy Endre, Szláviknó urhölgy és a polgármester. Az értekezlet azon határozat kimondá­sával végződött, hogy az (eddig 30) hadi árva pártfogóit sürgősen akczióba lépteti. A helybeli Vöröskereszt Egyesü­let értekezlete. Vasárnap fél 12 órakor volt a Vöröskereszt-egylet szatmári egyle­tének évi közgyűlése. Bizony, hogy erre a gyűlésre is többen eljöhettek volna. De akik eljöttek, élvezettel és felemelt lélekkel hall­gatták az elnöknőnek dr. Kölcsey Ferencz- nének rövid, csattanós, szép megnyitó beszé­dét, melyben a magyar nő lelkének remény­sége, hazafias tüze és anyai méltósága ra­gyogott. Bélteky Lajos, az egyesület pénztár­noka, a titkár helyett felolvasta igazán nagy gonddal és lelkiismerettel megszerkesztett jelentését. Jelentés, mely tele van tartalom­mal, áldozatoknak forrásával, a magyar nők­nek itthon való hősies és kitartó küzdelmé­vel és áldozatoknak csudás és erkölcsös szépségével. Ha módunkban lesz, szívesen közöljük e jelentést egyes részleteiben, mert e jelentés történeti okmány arra, milyen szive van a falunak, milyen lelkesedése és akarata van a magyar fajnak, ha egyszer arról van sző, hogy élnie, vagy halnia kell. Mindent el fogunk követni csekély erőnkkel, hogy a Vöröskeresztnek több hívet szerez­zünk, az iskolákban . . gyermekekkel, a nép körökben a polgárokkal ismertessük meg a Kereszt jegyében levő és önzetlen jótékony­sághoz, a Krisztushoz kötött intézményt. Több folyó ügy elintézése után a köz­gyűlést befejezték. Városi közgyűlés. Szatmár város th. bizottsága márczius havi közgyűlését hétfőn d. u. tartotta meg. A polgármester hivatalos jelentése felsorolja mindazon mozzanatot, mely az elmúlt havi th. bizottsági gyűlés óta úgy a magisztrátust, mint városunk társadal­mát foglalkoztatta. Ezekről a dolgokról annak idején — csaknem mindegyikről részletes ér­tesítést adott lapunk. így, a rokkant katonák méhészeti tanfolyamáról; a szántás-vetés biz­tosításáról és ellenőrzéséről. A mezőgazdasági bi­zottságnak elnöke Ferencz A. gazdasági taná esős. A rekvirálással még.nincsenek készen, de most már megállapító, hogy városunkban nem akadtak jelentékeny fölös termésre. A ten­geri hiány miatt hízott sertésben nincs kíná­lat. A zsirhiány érezhető, valamint a sertés­húsban is fenakadás történt. A sertéshús és zsir biztosítására a város tervbe vette, hogy sertéseket állít be hizlalásra. A beszerzett ju­hok közt métely ütött ki, ezért a juhokat el­adóvá tették, el is kelt szavatosság nélkül pá­ronként 62 Kért. A jégszükséglet kérdésével is foglalkozik a város és gondoskodni log jég­beszerzésről. A tejszűkséglet előállítása kérdését Duszig Lajos bizottsági tag beállított tej gaz­dasággal véli megoldhatni. Főispán utal arra, hogy a mai tehén árak mellett iiyen befek­tetésre alig lehet gondolni. Vajay polgár- mester jelzi, hogy a tejkérdés megoldására már találtak módot . . A fakészlet ügyéről jövő számunkban külön Írunk. Megállapította a közgyűlés a 9. gyógyszertár helyét (Hie- ronymi, Hunyadi-utczák, az udvari ut és a pályaudvar által határolt terület). A városi alkalmazottak kérték a ruha és csizmapénz felemelését. A közgyűlés úgy határozott, hogy azok az alkalmazottak, akik a 20 %> háborús segélyt megkapták — felemelést nem nyernek. A Zöllner ezég. Nagy érdeklő­dést keltett és több hozzászólást hozott e ezég ajánlata a kiegyezésre. A polgármester az ajánlat, illetve egyesség mellett szólalt fel. A kiegyezés ügyéhez hozzászóltak : dr. Fischer József a kiegyezés ellen. Keresztszeghy Szatmár-Németi 1916 márczius 15. Lajos a perlekedések elkerülése miatt mellette; Dr. Weisz az egyesség megkötésére Zollnerék- től magasabb összeget kíván. A közgyűlés nagy szótöbbséggel a polgármester javaslatát fogadja el. Súlyos betegségéből felgyógyult megyés püspökünk köszöneté a betegsége alatt végzett imádságért. A f. évi IV. számú egyházmegyei ,,Körlevélében püspök atyánk­nak e meleghangú, bensőséges szavait ol­vassuk. — Az isteni irgalom úgy akarta, hogy súlyos betegségemből, amellyel meglátogatott, ismét felgyógyuljak és tovább munkálkodva, küzdve igyekezzem kiérdemelni az örök élet koronáját. Legyen meg ebben is, mindenben, Isten szent akarata. Meghatottan értesültem arról, hogy a helynök ur Öméltóságának fel­hívása nyomán az egész egyházmegyében egyesült tdő papjaimnak és buzgó híveimnek imádsága a beteg főpásztorért, sokan aján­lották fel sz. miséiket és sz. áldozásaikat érettem, a legérdemszerzőbb jócselekedetekkel ellensúlyozva gyarlóságaimat és pótolva ér­demeim fogyatékosságát. Atyai szivem egész melegével mondok ezért köszönetét. Hálámat naponkint igyekszem leróni az Ur oltáránál, áldásáért könyörögve mindazok részére, akik szeretetükről és ragaszkodásukról hivő és bizó lélekkel tettek tanúbizonyságot. Kérem a tdő lelkész urakat, hogy a szószékről fejezzék ki híveiknek hálás köszönetemet és közve­títsék ennek túláradó megnyilatkozása gya­nánt főpásztori legteljesebb áldásomat. Sienkievicz köszöneté a pápának. Rómából jelentik : Az „Osservatore Romano“ közli azt a levelet, amelyet Sienkievicz és Csuhovszki intézett a pápához a lengyelor­szági segitőbizottság nevében. A levélben Sienkievicz őszinte köszönetét fejezi ki a pá­pának az atyai gondoskodásért. — Egész Lengyelország Szentséged lá­baihoz borul, — Írja a nagy leneyel iró — mert a vérrel áztatott és a háborús hordák­tól eltaposott, éhségtől kimerült romjai között eltemetett katholikus Lengyelország abban a hitben van, hogy nem veszett el még min­den, mert megvan az akaratunk, hogy tovább éljünk. Kérjük Szentségedet, hogy legszen­tebb kezeit helyezze a martirország fejére és mondjon áldást reá. Meszlényi Gyula b. e. püspökünkért 14-én kedden mutatta be Dr. íSzentgyörgyi Jordán Károly kanonok a sz. miseáldozatot a székesegyházban. A nagy requiemen kívül a középponti papságnak számos tagja is mon­dott csöndes misét. Tizenegyedik éve, hogy a jótékony, egyházmegyéjét szerető püspök az L'rban elhunyt. De emléke nemcsak papjai lelkében él. Fentartják az ő szellemét, alko­tásait. Sírjánál megállanak szegényei és imádsággal hálálják meg azt a sok jót, a mit velük éreztetett. Vendéglők és a záróra. A miniszteri rendet a vendéglők, korcsmák, italmérők és mulatóhelyek zárórájának korlátozását kiter­jesztette a vidékre, tehát városunkra is. Lénárd dr. h. főkapitány már megtette az intézkedé­seket is, hogy e hó 16-án annak rendje és módja szerint életbe lépjen. Záróra éjfél után egy óra, a mely idő még kivételesen sem hossza- bitható meg. A felsorolt helyiségeket tilos tehát reggel öt óra előtt kinyitni. Éjfél után egy óráig maradhatnak nyitva: a Pannónia, Európa, Károlyi-ház czimü kávéházak és ven­déglők, és Korona, Szalon, Elitté és a Ha­zám kávéházak. A kisebb vendéglők és sör házak reggel 5 órától este 10-ig, a pálinka mérések pedig reggel 5 órától este 9 óráig

Next

/
Oldalképek
Tartalom