Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-02-09 / 11. szám

Szatmár-Németi, 1915. február 9. „SZATMÁRI HÍRLAP 3 tehet semmit. Es viselnie kell és fizetnie kell a következményeket. Ez az állapot bi­zony sajnálatos. Hát ajánlunk egy módot ennek a kel­lemetlen és igen sajnálatos jelenségnek meg­akadályozására. Tessék megbízható lakatot tenDi az edényekre. Ilyen lakattal ellátott edényeket láttunk Zemplénben, És a lakat­nak egyik kulcsa legyen a gazdánál, a má­sik a vegyésznél, a harmadik az átvevőnél, így már senki sem nyúlhatna a tejhez. Az útközben való vegyi munkálatot ?sem végez­hetné a kocsis. A gazda pedig megszaba­dulna a meghurczoltatástól. (R.) Püspök atyánk állapota változat­lan. Imádkozzunk és kérjük az élet Urát, hogy hagyja meg nekünk a mi jó atyánkat. Tizenkettes honvédek kitüntetése. A hivatalos lap közli : Őfelsége a király megengedte, hogy Litz András törzsőrmester és Mátyás Antal egyévi önkéntes szakasz­vezető a 12. honvéd gyalogezredben a német osászár által nekik adományozott német har­cos érdemrendet elfogadhassák és viselhesék. Tábori lelkész kitüntetése. A király Richter Ágostont, (szatmáregyházmegyei, felső- kerepeczi plébánost) jelenleg tábori lelkészt az ellenség előtt tanúsított kiváló szolgálatai elismeréséül a másodosztályú lelkészt érdem­kereszttel, a piros fehér szalagon kitüntetni kegyeskedett. A Katholikus Kaszinó február 6-án tartotta háborús közgyűlését. Benkő József apátkanonok, elnök megnyitója és a kör belső életét vázoló lendületes szavai után a pénztáros és a könyvtár vezetője megtették évi jelentésüket, amely után megejtették az évi tisztujitást. A tisztikar Dr. Bakkay Kál­mán egyházi alelnök, Dr. Haraszthy Béla világi alelnök és Hoffmann József pénztáros lemondása folytán a következőképpen alakult meg: Elnök Benkő József apát-kanonok. Egyházi alelnök Bagossy Bertalan. Világi alelnök Dorcsák Antal. Ügyész Seregi Béla dr. Könyvtárosok Lahocsinszky Béla dr. és Merker Márton dr. Pénztáros Fekete Gábor. Titkár Pintér József. Háznagy Juhász József. A számvizsgáló bizottság tagjai: Bertha Ká­roly, Lovász Győző és Veszelovszky Béla. Vá­lasztmányi tagok: Bakkay Béla, Bakkay Kálmán dr., Báthory György, Bodnár Alajos, Bodnár Gáspár, Ekker János, Fürst Viktor, Gönczy Antal, Gönczy Pál, Gőbl Alajos dr., Haller Ferenc, Haraszthy Béla dr. Jaklovics György, Jankovics János, Juszkó István, Ke­lemen Antal, Kováts Gyula dr., Kőrösmezei Antal, Kulcsár István. Léber Antal, Makócy Géza, Mertz István, Mészáros Ede, Nuricsán Gerő, Polyánszky Miklós, Ratkovszki Pál, Rőth Gyula, Teinpfli István, Uhl Károly dr., Vilcsek József. A város fájának ára — hónapok­kal előre. A következő sorokat vettük: „A város pénztárába a polgárság közül többen- sokan még novemberben, talán előbb lefizet­ték a fa árát, hogy a fát kiváltható faczédu- lát megkaphassák. Most már februárban já­runk. A küzdelmes időket élő polgárságnak se fája, se pénze. Ott hever — a városi pénz­tárba, ha hever. Mégis csak gondolkodásra méltó dolog ez, hogy a polgárság nemcsak nehezen, küzdelmesen juthat a város fájához, de az érte járó összeget hónapokkal előbb le kell fizetni és még csak biztos sem lehet benne, főleg, hogy mikor juthat fájához. Te­hát neki először előre, jó előre le kell depo­nálni egy jövőben bizonytalan fáért a kis pénzét és addig, mig elérkezik a boldog idő, hogy fát kaphat . . . uj összeget kell ugyan­csak a fába belefektetni. Bizony-bizony ezt a fizetést máskép is lehetne és kellene megol­dani. Egy polgár. Mire számítanak azok, a kik ter­méseiket elrejtették s a nemzet nagy érde­keit veszélyeztetik ? Talán arra, hogy jön, beköszönt a kiéheztetés ideje, mikor majd belemarkolhatnak a felszökött áraknak dús aratásába ? Nem hihetjük. Hiszen ez a gon­dolkozás, ez a terv egyenlő lenne ellensé­geinknek embertelen tervével és fegyvereivel. Ez a szándék, már mint szándék egyenlő lenne a hazaárulással. Inkább ezt kell hin­nünk, hogy nincs is annyi termés elrejtve, mint gondoljuk, gondolják, Higyjük. Vagy talán annak az ösztönnek kell betudnunk ezt az elrejtegetést, mely ösztön a zsugoriknak típusához tartoznak. Hogy zsigorinak nincs szüksége a rengeteg, felesleges pénzére. De dugja, őrzi, gyönyörködik, kéjeleg a gondo­latban, hogy másnak nincs és Deki van. Sok igen sok felesleges. Higyjük ezt inkább, ,mint a hazaárulás szándékos bűnösét. Ámde könnyen sőt valószínűleg megjárják. A kor­mányzat nem tréfál. Kötelességét teljesiti. Megkezdik az elrejtett lisztek felkutatását. És a hol rejtett terményt találnak ott gondjuk lesz ám a közegeknek, hogy ha van feltalálják : ott irgalmatlanul fognak eljárni. A nagy nem­zeti érdek követeli ez eljárást. Egy fél öl fa hatvan korona. Sze­gény asszony ballag egy szekér vizes, szep­temberben termelt fa után. Ott arra a bikszádi vasúti telep felé vette keservesen össze gu­berált koronáin. — Hogy az ára? — Hazaszállítva 60 korona egy fél öl. — Adja 56 koronáért, higyje meg nincs több pénzem, az Isten hidege majd megesz. — Itt nem alkuszunk. Kell, nem kell . . . Éz a kérdés. A szegény asszony vissza megy a vá­rosba. Valahogyan összekajtatja a hiányzó összeget és dideregve vár, vár, majd kiséri otthonába — a hatvan koronás fát. Most az­tán jönne — a felvágatása. Az uj kérdés megint nehéz kérdés . . . Talán még most sem megoldott kérdés, mint a fa-rekvirálás, melyet a gondolkozás törvényei szerint is épen úgy el kellene rendelni, mint a tengeri, búza, liszt rekvirálását. Két féle törvénye ugyanis nincs a gondolkodásnak. A súgó tanáosa. Egy kedvelt színész nésülni készült. Társai lelkére beszéltek, hogy ezt meg ne cselekedje, ne áldozza fel szabadságát. Az öreg súgó hallgatott — végre, mikor magukra maradtak : igy szólott: — Kedves öcsém uram, mindig rám hallgatott hát csak ez egyszer hallgasson még rám. A hadifoglyok munkaszünete, A pápának mindenre kiterjedő atyai gondossága fáradozott azon, hogy a hadifoglyoknak min­den hadakozó államba biztosítva legyen a vasárnapi munkaszünete. A mi kormányunk már ki is adta a rendeletet, hogy a hadi­foglyoknak is kijárjon a vasárnapi munka­szünet. A munkaadókat kötelezi, hogy ezt a rendeletet, intézkedést szigorúan tartsák be. Ha sürgős „vis major“ szerű munka merülne fel, a hadifoglyok vasárnap is dolgozhatnak. De meg kell nekik magyarázni a munkára szolgáló okokat és e munkáért magasabb díj fizetendő. A mohamedai foglyok munkaszü­nete : a péntek. Vájjon az emberi szabadságért, jogért (?) küzdő ellenséges országokban is ily gyöngéd gondossággal viselik ielkükön a mi foglyaink sorsát: bizony, hogy arról meg­győződve egyáltalán nem lehetünk. Feltalálták a legkitűnőbb módszerü testgyakorlást a németek ? Sokat törte a fejét Európa, Amerika pedagógus világa azon, hogy melyik módszer vezet legbizto­sabban az eredményes és biztos testgyakor­láshoz. Izom-mozgáshoz, test és lélek erősí­téshez. Egyik az amerikai, másik a svéd tor­nászat hive volt. Végre — mégis a német­nek támadt legpraktikusabb és legelfogadha­tóbb gondolata. Egy nagyobb német város­nak kertjeiben, gyümölcsöseiben már évről- évre nem volt termés, gyümölcstermés. Nem bírtak a hernyókkal. Ezek a falánk pusztítók tönkre tették a fákat is. Most meg a hábo­rús időben éppenséggel nem tudtak mit csi­nálni. A tanítónak nagy és szép gondolata támadt. Az összes iskolák tanulóit ráeresztette a gyümölcsfákra. Oly örömmel ugrottak a fákra a gyermekek, akár a vitézeink a j lövészárok­ból az ellenségre. Egy hét alatt megtisztítot­ták a sok száz fát az ellenséges hernyóktól. A következő évben olyan termése volt a fáknak, amilyen sose volt. A gyermekek pe­dig egészségesek mint a makk és ragyogó, diadalmas szemekkel várják az uj offenzivát. Nem lehetetlen, hogy ezt a módszert ma- gyartanitók is alkalmazták már nálunk. És eredménnyel. Körjegyző-választás. Lázári község­ben Halász Józsefet, az eddigi helyettes jegy­zőt, egyhangúlag körjegyzővé választották. Hazafias kötelességünk munkával ellátni azokat a rokkant katonákat, kik ke­zük, vagy lábuk bánasága dacára bizonyos munkák elvégzésére képesek. Örömmel te­szünk tehát eleget annak a felhívásnak, melynek közzétételére Riszdorfer Imre Gaz­dasági Egyesületi s. titkáár kért fel bennün, két. Felkéri mindazon kereskedőt, iparost mezőgazdát és magánost, akik ily rokkant katonát alkalmazni szeretnének, jelentsék ezt be nála. Őt a Veres Kereszt Egylet he­tenként részletesen értesíti arról, hogy mi­lyen munkák elvégzésére alkalmas rokkan­tak várnak elhelyezésre. A közvetítést dij és költségmentesen eszközli s a hivatalos órák alatt fogad el jelentkezéseket. (Deáktét 23. Gazd. Egyesület hivatala.) Szórakozott kereskedő. Ur: (belép egy ka­lapos üzletbe) Kalapot akarok venni. Kereskedő: Igen kérem. Magával tetszett hozni a fejét ? Meghatározás. Három asszony egy vásár, még pedig olyan vásár, ahol egy negyediknek a be­csületét adják-veszik. Szőlősgazdák figyelmébe. Figyel­meztetjük a szatmárhegyi szőlőbirtokosokat, hogy a földmivelésügyi kormány által uta­landó rézgálicból minden gazda 4000 szőlő­tőkéhez 15 kilogramm mennyiséget kaphat. A bejelentések, gyorsan teendők meg városi gazdasági hivatalban. TANÜGY. A szatmári r. kath. egyhm. nép­tanítók segélyegyesülete f. évi rendes közgyűlését február hó 5 én tartotta meg Benkő József apátkanonok vezetésével, aki a a segélyegyesület védnökét, megyés püspök ur Öméltóságát képviselte. A gyűlésen jelen voltak : Hehelein Ká­roly prelátus kanonok, a segélyegyesület igazgatója, Erdélyi Imre, Jankovics János, Juhász József és Bodnár Alajos; továbbá Csernus József Nagykárolyból és Jakner Endre Beregszászból. Miután a közgyűlés püspök ur Ömél­tóságának leiratát hodoló tisztelettel tudomá­sul vette, az elnöklő apát-kanonok, püspöki megbízott megállapítva a határozatképes számot, a jegyzőkönyv hitelesítésére Bodnár Alajos és Erdélyi Imre egyesületi tagokat kijelölte; a közgyűlés meghallgatta azután a felülvizsgáló bizottság és az igazgató választ­mány jelentését az 1915. évről, beletekintett az egyesület számadásaiba és a jelentések alapján a jzárószámadásokat jóváhagyta s a felmentéseket megadta. Tudomásul vette azután a közgyűlés az 1916. évre megállapított költségelőirányzatot s a felülvizsgáló bizottság elnökéül megvá­lasztotta Szabó István prelátus-kanonokot a segély egyesület alapitó tagját; tagjaiul: Hoffmann József és Plank Antalt s ezek helyetteséül: Bodnár Alajost és Jankovics Jánost. Végül Erdélyi Imre indítványa folytán elhatározta a közgyűlés, hogy tekintettel a rendkívüli drágaságra és súlyos megélhetési viszonyokra, a segélydijak és neveltetési pótlékok 15 °/o-ának megfelelő drágasági se­gélyt nyújt segélydijas tagjainak s az e czélra szükséges 360 koronát a tartalékalapból egy összegben kiutalta. A közgyűlés az elnöklő apát-kanonok, püspöki megbízott éltetésével ért véget. Telt ház nézte végig a Faun és a Sárga csikó előadásait. A véletlen úgy hozta magá­val, hogy a modern szinmüirás egy felkapott angol terméke ésja magyarságot ábrázoló régi Csepreghy-darab egymás mellé kerüljenek, amely körülmény szembeszökően tárja elénk ama tervszerütlenséget, amely a darabok megválasztása és a műsor összeállítása kö­rül uralkodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom