Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-01-23 / 6. szám
Szatmár-Németi 1916, január 23. SZAlMÁRI HÍRLAP 3 dítanai ellenük, amellett pedig a tizperczentes harmadosztályú kereseti adót is kivetik rájuk. Az adókivetés megfelebbezésének az adó behajtását illetőnek nincs halasztó hatálya. A törvény végrehajtására a pénzügyigazgatő- ság is megteszi az intézkedéseket. Szóval ezentúl adót fizetnek mindazok, akik a háború foltyán óriási jövedelemhez jutottak. Lissstcsempészet. Jó ideje már, hogy lisztcsempészetről suttognak. Egyik tekintélyes kereskedőnknél is próbálkozott egy gali- cziai alak. Nem sikerült. Most a napokban a vasútnál gyanús ládák merültek fel, amelyeken dió, pótkávé, csokoládé jelzéssel lisztet akartak csempészni Stryjbe. A ládák gyanút keltettek. A harminczkét láda közül Sajó raktárfőnök egyet felbontott és abban egy sor dió alatt lisztet talált. Á 32 láda mindegyike igy volt csomagolva. A lisztet lefoglalták és az ügyet áttették a kihágási bírósághoz. Erre az ügyre még visszatérünk. Az írni-olvasni nem tudók vizsgáját megtartják f. év febr. havában a háború ellenére is. E vizsgálatba fölveszik a 24 évet meghaladt férfiakat. Csakaira vagyunk kiváncsiak, hogy kik fognak jelentkezni a vizsgára, holott köztudomású, hogy a 24 éven fölüli férfiak komolyabb dolgokkal vannak most elfoglalva, mint hogy képviselőválasztásra gondoljanak. „Vizet az öregnek!“ Régibb képviselőházi viták alatt, de más közéleti tanácskozásokkor is szokásban volt, hogy a mérges párt köréből odakiáltják a szónoknak : — Vizet az öregnek! Olvassák a falusi körben a közbe kiáltást, hát meg is kérdi egy atyafi: mit jelentene ez. Az okosabbik atyafi erre igy magyarázza meg: — Hát mit ? Hát mikor félre -verik a harangot, — nem vizet kiabálunk-e? így vagyon ez akkor is, mikor egy-egy honatya vagy Szolnok beszél. Vizot kiabálnak neki; azt hiszik hogy láza vagyon. Borogatás helyett csillapítsa magát vizvvel. A városi fürdő ügye. Vettük a következő sorokat: A „Szatmári Hírlap“ szólalt fel elsőben azért, hogy egy 36 ezer főből álló városban hagyták bezárni a városi fürdőt akkor, mikor ilt a közegészségi körülmények éppen azt kívánják, hogy az a fürdő ne csak a közönség szolgálatára álljon, de a városi főorvos sasszemót se kerülje ki. Azóta egy másik lap is erélyesen felszólalt a ííirdő érdekében. A polgármesteri jelentésben (a közgyűlési) is hallottuk, hogy igy ugy-amugy. Reméltük tehát, hogy mégis csak . . no. De bizony csak — nem nyiiik a város fürdője. Az egyetlen fürdő pedig, a mi a közönség rendelkezésére áll a szorongásig megtelik. A közönség a szűk folyosón várja azt a boldog pillanatot, mikor hozzájuthat egy kád hoz. így hát valóban szerencse, ha városunkban valaki megtisztáikodhatik. Állapot ez ? Vagy mi ? No de reméljünk. A háború után majd megtisztálkodhatunk. Vagy majd megnyílik a városi fürdő is, mikor eljő a boldog fürdő évad, hogy akkor meg a? uszodát zárjuk be. Egyébként békesség velünk. Egy polgár. A biblia szavai beteljesednek. Az egész földkerekség lakosságának csaknem 6o/°-a, 920 millió ember áll fegyverben és még mindig nem bizonyos, vájjon nem hara- pódzik-e tovább a tűz, vájjon nem csatlakoznak-e még mindig uj népek a harcban levő felek egyikéhez vagy másikához. Exurget gens contra gentem. Elérkezett úgy látszik a bibliajósolta idő, amikor küzdelemre kelnek egymással a nemzetek ... Az emberiség kilenc percentjére annak 47°/o-a támadt reá s a világ akármelyik tája felé nézünk, mindenütt ropognak a fegyverek, dörögnek azágyuk. A Pénzintézetek Országos Egyesülése városunkban. A pénzintézetek Országos egyesülésének Szatmár-, BeregyUng-, Ugocsa- és Máramaros megyékre kiterjedő Északkeleti pénzintézeti szövetsége f. évi január hó 23-án, vasárnap délelőtt 11 órakor Szatmáron a városháza dísztermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: Az ülés megnyitása, dr. Kelemen Samu orsz. képviselő és dr. Farkas Antal jogtanácsos megnyitó beszédei. A Pénzintézeti Központ szerepe a magyar hitelélet fejlesztésében. Előadás, tartja dr. Hantos Elemér orsz. képviselő, a Pénzintézetek Országos Egyesülése igazgatója. Az Északkeleti pénzintézeti szövetség elnökségének, választmányánajk és titkárjának újból való megválasztása. Állami és magánparczejlázas a háború után. Előadás, tartja dr. Éber Antal a Magyar telepitő és parczellázó bank vezérigazgatója. A moratórium feloldása és az északkeleti vármegyék pénzintézetei. Előadás, tartja Thur- ner Albert, a Szatmári Takarék-pénztár czég- vozetője. A pénzintézetek háborús nyereségeinek megadóztatása. Előadás. — A valuta értékállandóságának biztosítása. Előadás. — Indítványok. Levél a harozfcórről. T. J. törvény- hatósági utkaparó levelet intézett Erdélyi István főmérnökhöz a harcztérről. Az utkaparó most „hajtó tüzér“ a „muszka harcztó- ren“. Levelének közvetlensége megérdemli, hogy egy-két részlatet belőle leközöljünk. „Még életben érzem magam, mert csak a perc7eket várom magamra napról-napra, mindig — és nem tudom mikor ér el . . . Innen kérem a jó Istent, hogy forduljon meg a tekintetes asszony egészsége is . . nagyon sajnálom, nagyon szeretném, ha még valaha láthatnám és el tudnám beszélni, hogy milyen világ folyik itt, ezen a harcztéren, a hol sok minden eszembe jut. Szüléimét nem ismerve, árván nőttem fel sok rossz időket és napokat töltöttem el negyven éves koromig. De ezeket csak mind mézes éveknek és napoknak számítom a mostani napokhoz és akármeddig élnék is, ezt az 1916. évet megemlegetem, mert még Karácsonyba megkezdte a muszka a támadást azóta mindig nagy harczok folytak. Január 3. délutánján volt óriási harcz; már azt tudtam, igazán elmúlik a világ nincs annyi hajszálam a fejemen mint amennyi puska és ágyúgolyó eljárt a féljem felett nem is tudok elég hálát adni a jó Istennek, hogy megőrzött abba a nagy golyózáporba már úgy megszoktam, hogy nem is félek tőlo .... stb. T. J. hajtó-tüzér Hogy bánjunk a kellemetlen fecsegőkkel ? Úgy, mint hajdan Arisztoteles. Arisztotelészt egyszer egy fecsegéséről hires ember látogatta meg. Sokáig, fertelmeden sokáig fecsegett... csak fecsegett. Tücsköt-bogarat összefecsegett. Végre egy jó öreg óra múlva, mégis felállott és nagy szerénységgel mentegette magát : — Igazán, tartok tőle, Arisztotelész, hogy talán terhedre is vagyok szapora beszédemmel. — Oh nem, válaszolt Arisztotelész nagy nyugalommal, hiszen nem is figyeltem reád. Megint gyilkos muszka fogoly. Az uj-zsolnai fogolybarakk konyhájában egy muszka fogoly, kil általában „Fero“-nak neveztek, összeszólalkozott Pszotny Mihály vág- ujhelyi honvédtizedessel, éjjel odasompoly- gott az alvó honvédhez s egy nagy konyhakést ötször döfött a derék magyar katona oldalába, aki a halálos sebesülés folytán pár pillanat alatt kiszenvedett. Az 1915- ik évi osztalék. A kormány rendeletben állapítja meg a pénzintézetek és iparvállalatok 1915- évi osztalékát. A rendelet azt az elvet tartalmazza, hogy részvény vállalatok az 1915-ik évre nem fizethetnek nagyobb osztalékot, mint a mennyit a háborút megelőző három esztendő valamelyikében fizettek. E három óv maximumát túllépni nem szabad. A szibériai fogolytáborok. Az amerikai kormánynak egy megbízottja megtekintette a szibériai fogolytáborokat és a látottakról részletes jelentésben számolt be. Nagyobb fogolytáborok a következő helyeken vanak: Tomszk, Irkuck, Innokentijevankaja, Csita, Nikolszk, Uririjszk, Razdolnoja, Kraszno- jarszk. A táborod közül a nikolsz-usirijszki- uak volt a legkezdetlegesebb berendezése, ahol a foglyok tiz katonaorvos kivételével, mind legénységi állományhoz tartoznak. A foglyok itt arról panaszkodtak, hogy pénzküldeményeiket nem kapják kézhez. A koszttal is elégedetlenek, Krasanojarsakban foltos tífusz- járvány tört ki a foglyok között, de ennek sikerült gátat vetni. A tisztek havonkint ötven rubel zsoldot kapnak. Előzékenyen bánnak velük és esti tiz óráig kimaradhatnak. Konyha filozófia. Korcsmáros a fiához : Látod, fiam, ez a világ forgása : a megmaradt hurka a vágott húsba kerül és a megmaradt vágott húsból megint csak hurka lesz ! Gondoskodás a rokkantakról. A belügyminitzter értesítette a városokat és a vármegyéket, hogy az állások betöltésénél mindig tekintettel kell lenni a rokkantakra, ha azok megfelelnek s előnyben részesiten- dők. Különösen a könnyű hivatalszolgai állásokat, fálügyelőségeket neki kell juttatni. Játék. Mama: Ejnye, miért vagy oly lármás Biri ! Nézdd. Jancsi mily szépen, csendesen ül! Biri: Papát és mamát játzunk és Jancsi a papa aki későn éjjel jött haza. Műsor: Szombaton: Korzó szépe. Operett újdonság. (A) Vasárnap délután: Kávéházi Konrád. Este: Korzó szépe. A kis államok. Van-e létjogosultságuk a kis államoknak ? ezt a fogas kérdést veti föl az imperialista nagyhatalmak háborús mérkőzése. Nem Belgium és Szerbia sorsa veti felszínre ezt a kérdést, a politikai balfogások, melyek bukásukat okozták, nem tartoznak ennek az általánosságban felvetett kérdésnek a körébe. Van Európában még több kis állam s ezek adják az alkalomszerüsógót annak a kérdésnek: van-e a kis államoknak létjogosultságuk ? Ami a műveltséget illeti, a kis államoknak a kultúra terén elért eredményei sok tekintetben komoly versenytársaivá teszik őket a legnagyobb államoknak. A skandináv államok, Hollandia, Svájcz számos fényes nevet mutathat fel a tudomány, irodalom, művészet, terén kiváló iskoláik hirneve mindenüvé elért. Ismeretes, hogy Itália egykori feldarabolt állapotának, sok apró államra való tagoltságának köszönheti mostani számos, virágzó városát, melyek annak idején mind megannyi fővárosok egymással versengő kulturális, művészi, kereskedelmi gócpontokká lettek. Ugyanez volt a helyzet Németországban is, a német egység megalkotása előtt. Hogy a kis államok kultúra, ipar, kereskedelem dolgában most sem maradnak el a nagyhatalmak mögött, ezt megvilágítják a statisztikai adatok. Nagyság tekintetében európai Oroszország 4942, Ausztria- Magyar- ország 676, Németország 541, Franciaország 536, Spanyolország 505, Anglia 314, Itália 287, Portugália 92, Svájc 41, Dánia 39, Hollandia 34, Belgium a háború előtt 29 ezer négyzetkilométer. Ezen területi arány mellett, ehez és a területhez viszonyítva vasúti hálóÄra 60 fillér Pázmány Nagy Képes Naptár, íj Máriapécsi Nagy Képes Naptár. ^ Máriapécsi Kis Képes Naptár. Bodnár Gáspár gyönyörű tiz népies elbeszélésével. Tömeges rendelésnél jelentékeny árengedmény. Portó a megrendelőt terheli.
