Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-05-31 / 43. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916 május 31. len bőséges áldásával és kegyelmével, amit mindnyájatoknak tiszta szivvel kívánok.“ Mi pedig mindnyájan csak üdvözölni tudjuk [e három püspököt ebből az alkalomból. Történelmet csináltak ők, melyért hálás lesz az utókor is irántuk. S amikor könyörtelenül leromboltak bizonyos helytelen előitéletet, megszüntettek egy bizonyos elszigeteltséget, melyet csakis a naptár dobott és tartott fent a könnyen Ítélő k előtt, — nevöket eltörültíetetlenül Írták a magyar nemzet, egyházmegyéjük annale- seibe. G. P. Állandó rokkant-telep Szatmáron. A kormány a haza védelmében szerzett sérüléséé belső betegség következtében ke- resetképességónek lehető helyreállitása czól- jából, a miniszterelnök kezdeményezésére, utókezelő gyógyintézeteket, a belbeteg katonák részére pedig különleges kórházakat és ebekkel kapcsolatban rokkant iskolákat is létesített. Ilyen rokkant iskola van már Budapesten, Pozsonyban és Kalocsán. A kalocsai rokkant iskola mellett nagy telep fejlődött ki, amelynek létesítését első sorban a kalocsai érsek igen tekintélyes, több százezer korona értékű földterület adományozásával tette lehetővé. Ugyanis körülbelül 140 hold földet adott az érseki uradalomból a rokkantak méhészeti telepe és gazdasági ismétlő iskolája részére, ezenkívül az ott állandóan letelepedő rokkant katonáknak egyenként mintegy 400 négyszögöl földet is ajándékozott. Akik pedig a rokkantak közül családjukat is odahozva állandóan ott maradnak, 3—3 hold földet is kapnak megművelés czóljából. A rokkantak, akik ma már 200 nál jóval többen vannak a kalocsai telepen, a házi ipar mindenféle ágában és a kisipar különböző szakmáiban is, elméletileg és gyakorlatilag megfelelő kiképzést nyernek. * A rokkant katonák részére — mint annak idején megírtuk — a földmivelésügyi miniszter Szatmáron méhészeti és kaptárkó- szitő tanfolyamot létesített. A kalocsai telepen működő egyik szaktanár, a földmivelésügyi minisztérium megmit jövőbe látó szemei megláttak és halvány arczárói csillogó könnyei némán foly- dogáltak . . . Mikor a mező őt sirdogálni látta, kesergő bánattal keseregni kezdett. A virágok bánkódva hajtották a földre csüggedt fejecskéiket. Az utszéli fák titkon sugtak-bugtak és földre hullatták bágyadt virágaikat. A báránykák keserű sírással bégettek és selyem pántlikáikon az ezüst csengetyük titkon elnémultak. Sötét némaság borult rá a földre. De a tenger felől lágyan orgonáló szellők, suhantak az illatos mezőre. Azután ráhajoltak Józuska fejére és megsimogatták könnyektől ázott, halovány arczát. Ne sirj Jézuska — suttogták fülébe és lecsókólták forró csókjaikkal keserű könnyeit, miket a báránykák nem értettek. Aztán meg madarak szálottak elébe, hogy megédesítsék nagy keserűségét. Józuska arczárói pedig lassan elsuhantak a bánatnak sötét felhői. Mikor pedig areza ismét fónyleni kezdett, mint a nap, a madárkák lassan nekibátorodtak és ölébe szálltak, vállára repültek, puha tolláikkal arczát simogatták és énekeiket a fülébe csicseregték. Józuska pedig nem haragudott meg érte és fehér kezével fényes tollúikat meg megsimogatta. Midőn pedig szemét rajtuk legeltette és a lágyan csengő szép melódiákon hosszan elmélázott, szemei megláttak egy borzas bízásából, mintegy két hónappal ezelőtt dr. Vajay Károly kir- tan. polgármesterrel és a városi tanácscsal tárgyalást folytatott a Szatmáron működő méhészeti és kaptárkószitő tanfolyamnak kosárfonással kiegészítő és később esetleg állandó rokkant-teleppé való fejlesztése ügyében. Ennek alapján a városi tanács —• a tanfolyamvezető Nagy Géza szaktanárral együtt — a tanfolyamnak kosárfonás, kefe- kötés, esztergályos, czipész és egyéb iparágakkal való kibővitéso iránt a m. kir. rokkantügyi hivatalhoz felterjesztést intézett és a tanfolyamra e czólból harmincz rokkant katona kivezónyelését is kérte. Egyidejűleg kilátásba helyezte, hogy a város közönsége a rokkantak intézményé a tőle telhető legmesszebb menő módon támogatni fogja. Á földmivelésügyi miniszter, a rokkantügyi hivatalt meleghangú leiratában az iránt kereste meg, hogy a tanács kérelmét kedvezően intézzék el. Az elmondottak szerint városunkban egy állandó, habár kisebb méretű rokkanttelep létesítésére a kezdeményező lépések már megtetettek. A rokkantügyi hivatal álláspontját ugyan még nem ismerjük, azonban nincs okunk kételkedni abban, hogy szintén támogatni fogja városunkat e humánus és szooziális intézmény megvalósításában. A rokkant katonák szatmári méhészeti tanfolyamának ismertetése alkalmával közöltük, hogy e tanfolyam költségeit a földrai- velésiigyi tárcza fedezi. Ha a tanfolyam Szatmráon a háziipar néhány ágára kiterjesztetik és később ebből állandó rokkant-telep volna fejleszthető, a földmivelésügyi miniszter bizonyára nem fogja a teleptől sem megtagadni a szükséges minimális hozzájárulást. A telep létesítésére szükséges befektetés egyrészóről a rokkantügyi hivatal és a földmivelésügyi tárcza hozzájárulásából, másrészről vagyonosabb polgáraink és testületeink természetbeni és pénzbeli adományaiból és a hivatalos városi alapítványokból volna fedezhető. Tekintettel arra, hogy a létesítendő telep elsősorban házi ezredeink rokkantjai számára szolgálna és ezek az ezredek nemcsak Szat- már város, hanem a vármegye és szomszédos vármegyék lakosaiból egészittetnek ki: joggal remélhető, hogy az érdekelt vármegyék a rokkant-telep tekintélyes alapítási és fenntartási költségeinek előteremtésében segítségére lesznek városunknak. Ebben az esetben előreláthatólag nem lesz az intézmény létesítésének pénzügyi akadálya, különösen, ha a- közönségnek a háborús intézményekkel szemben tanúsított eddigi áldozatkészségére is számíthatunk. A haza védelmében munkaképességük egy részét elvesztett vitéz katonáinkat az madárkát: a kopott madárka boglyas fejecskéjét némán lehajtotta és apró szeméből néha, nagy titokban egy-egy könnyet ejtett. Józuska megszánta a szegény madárkát és az ő bársonyos nézésű szemével reája. tekintett. A megtépett tollú, szomorú madárka nekibátorodva sántítva biczegett Józuska elébe: egyik lába el volt törve és nyitott sebéből, melyet egy vásot fiú kővel ejtett rajta, piros vér szivárgott. Vérének hullásán, könnyének omlásán szánakodott Jézus és ölébe vette, megtépett tolláit megigazította és a vérző sebét és a béna lábát meggyógyította. Mivel pedig már már esteledni kezdett, kezébe vette a csillogó rózsákat és lassan megindult az akáczvirágos fehér országúton. Amerre elment, földig hajoltak a fák és búcsút integettek neki a virágok. A báránykák hosszan utána tekintettek; selyem pántlikáikon az. ezüst csengetyük vigan csilingeltek. A madárkák pedig zengő énekléssel messze elkiséríék, azután búcsút mondtak, fészkeikbe szálltak. Az egyik azonban nem tudott tőle se- hogyse megválni. Ágról-ágra szállott mindenütt utána és nótákon törte a buksi fejecskéjét, miket a városban akart eldalolni — amiért meggyógyult—egy fehér ház előtt egy fehér házban egy fehér Aszszony előtt. Horváth Beeső. állam és a társadalom segítségével — amelynek érdekeit vérükkel szolgálták — kell, hogy a lehetőséghez képest támogatásban részesüljenek. Ezt a czélt van hivatva szolgálni az ilyen rokkant telep is. Itt aztán, ha fogyatkozásuk természete megengedi, régi foglalkozásukban gyakorolhatnák magukat, ellenkező esetben hozzáértő íanitók és munkavezetők oktatása mellett más munkakörben képeztetvén ki, ismét hasznos munkásai lehetnek a társadalomnak. Emellett remélni lehet, hogy megfelelő szakértők vezetése mellett a háziipar néhány ágát is kifejlesztik, az átlagosnál értékesebb iparczikkeket előállítva magasabb nívójú háziipart is teremtenének városunkban. Az állandó rokkant-telep létesítése tehát a városra nézve is bizonyos hasznot jelentene és iparfejlesztési szempontból is jelentőséggel bírna. A rokkantak a maguk és családjuk eltartásáról idővel nagyobb részben gondoskodhatnak, mert az általuk előállított ipari és mezőgazdasági termékek éríókesitése folytán munkabéreket kapnának. így van ez Kalocsán is, ahol munkájuk értékének emelkedésével munkabérük is emelkedik és ahol a rokkant telep 5—6 óv múlva valószínűleg egy kisebb gyár alapjául fog szolgálni, amelyben a telep tagjai, mint részvényesek fognak a gyár jövedelméből részesedni. A telep alapítási akczióját a Hadiárvák Szatmári Otthonának létesítésével párhuzamosan lehetne megindítani. Háborús segély a u j ' " tanítók és tanitóözvegyek részére. Az orsz. hadsególyző bizottság mindazon tanítóknak és tanitóözvegyeknek, akik az 1875. évi 32. t. c. és az 1891 évi 43. t. ez. alapján lettek nyugdíjazva s illetve özvegyi segélypónzzel ellátva, s a tanító nyugdija nem több kettőezer koronánál, s az özvegyi sególypénz s illetve özvegyi nyugdíj nem több 1200 (ezerkettőszáe) koronánál: egyszersmindenkorra segélyt nyújt. A vallás és közokt. miniszter által kiadott körrendelet szerint ezen segély mindazon tanítók részére, akiknek nyugdija egyezer koronánál nem nagyobb, az orsz. hadsególyző bizottság által egyszáz koronában — s az egyezer koronánál nagyobb összegű nyugdijak után bezárólag kettőezer koronáig egyszázötven koronába; azon tanitóözvegyek részére pedig, akiknek sególypénzük s illetve özvegyi nyugdijuk nem nagyobb egyezer koronánál : egyszáz koronában, az egyezer koronától bezárólag egyezerkettöszáz koronáig pedig egyszázötven koronában állapította meg. Ezen segélyért a jogosult nyug. tanítóknak és tanitóözvegyeknek külön folyamodni nem kell. A vallás- és közokt. miniszter úgy intézkedett, hogy az illető nyug. tanítók és tanitóözvegyek a központi nyilvántartás által kimutatott nyugdijak és özvegyi segélypénzeknek megfelelő egyszáz avagy egyszázötven korona egyszersmindenkori segélyt a m. kir. postatakarékpénztár utján fogják a lehető legrövidebb idő alatt kézbe venni egy összegben. Csupán arra hívja fel a közokt. miniszter az érdekelt nyug. tanítók és tanitóözvegyek figyelmét, hogy amennyiben a f. 1916. év április hó 1-eje után lakóhelyeiket netán megváltoztatták, úgy uj lakhelyüket egyszerű levőiben jelentsék be azonnal az orsz. tanítói nyugdíj- és gyámalap számvevőségének (Budapest, V. kér. Hold u. 17 sz.) Ugyancsak jelentsék be lakóhelyüket azon segélyre jogosult tanítók és tanitóözvegyek is, akik nyugdijukat s illetve özvegyi segélypénzüket csupán ez óv április hó l étől élvezik. Mindazon tanítók, akiknek nyugdija a 2000 koronát meghaladja s mindazon tanitóözvegyek, akiknek sególypénze az 1200 koronánál nagyobb, segélyben nem részesülnek.
