Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-05-28 / 42. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. május 28. Rekvirálják a rézkilincseket is. Az országszerte folyó fémrekvirálás mindenütt kedvező eredményekkel jár, mindazonáltal szükség van arra, hogy a közönség tulajdonában levő ama réztárgyak is a katonaság rendelkezésére bocsáttassanak, amelyek addig mentesítve voltak a beszolgáltatás kötelezettsége alól. A hadvezetőség ezért azt tervezi, hogy legközelebb felhívással fordul a közönséghez és kérni fogja a tulajdonában levő rézkilincsek átengedését. Mielőtt azonban a kivitelnek sorát ejtenék, gondoskodni fognak vasból és egyéb anyagból való kilincsek előállításáról, hogy az átengedett anyagokért nyomban megfelelő nagyságú és minőségű kilincseket lebeson felajánlani. A bölcs bíró. A község bírája a legnyugodtabb vérkeringósii teremtése az Istennek. Ezzel a nyugalommal tárgyalja 6 kigyelme az ügyes-bajos dolgokat. A napokban is beállított hozzá egy kaczkiás parasztmenyecske s szapora beszéddel adta elő az 5 baját. — Bíró uram, az éjszaka, ellopták a libáimat. Teremtesse elő azokat, megkövetem szépen. Birő uram az asztal mellőli könyöklő helyzetében e hirre is megtartotta nyugodalmát s nagy bölcsen intézte el a kriminális ügyet, emigyen: — Te is Borosa akkor gyüsz mindig, mikor már megvan — a baj. . . . Ezzel le is tárgyalta az ügyet. Szibéria gazdasági viszonyai, Volt idő mikor Szibéria csak azon a névén kapcsolódott lelkűnkhöz, hogy ennek a rémes országnak ólombányáiban sínylődnek a szerencsétlen orosz, legtöbbnyire politikai foglyok. Fájdalom, most bus sóhajjal, talán könnyes szemmel mered tekintetünk Szibéria felé. Hiszen ott élnek a mi foglyaink, lelkűkben élő bazafájással. Nem lesz tehát érdektelen egyet-mást elmondani Szibériáról. Nansen, a hírneves sarkvidéki utazó a norvég, angol és orosz pénzen alakult szibériai Kereskedelmi Társaság megbízásából 1913- ban nagyobb tudományos utazást végzett Szibériában. Utazásáról egy könyvben számolt el, ennek adatai az alábbi adatok. Az oroszok ezen óriási gyarmatának legészakibb része a tundravidók, a 70. szélességi fokig. A gazdaság fő állatja itt a rénszarvas. Egy-egy családnak 200-5000 drb. rénszarvasa van Vadásszák a sarki fókát, de a ozoboly-,mókus és rókaprém eladása újabban erősen hanyatlott. A prémes állatokat csapdába, hurokkal vagy strichninnel ejtik el. Egy rókaprém ára 30 rubel. Nyáron nagyban folyik a halászat. A Jóniszei mentén 1908-ban 2000 ember foglalkozott vele, kb. 400 hálóval. Egy hálóra 4000 kg.-ot számítanak. 1907-ben a hivatalos kimutatás szerint 3 millió kg. volt a zsákmány. Á tundrák után következik a világ legnagyobb őserdője, az Uraitól a Csendes Oczeánig, egy 6000 km. hosszú és 2000 km. széles terület. Északon gyér az erdő, mert a fa gyökerei nem tudnak a fagyos földben még a forró nyár folyamán sem mélyebbre hatolni, azért vizszintos irányban igyekeznek terjeszkedni. Mindazonáltal óriási magasságot ér el a fenyő, a nyir. égerfa és egyéb fajok is. Úgy látszik, mintha a szibériai fák szivósab- bak volnának. Ajánlatos volna megkísérelni a meghonosításukat a mi, gyengébb talajú vidékeinken. A fának Szibériában nincs értéke. Óriási területek esnek erdőtűz áldozatául, különösen a folyók mentén, ahol a halászok gondatlanságból égni hagyják a saját czélja- ikra meggyujtott tüzet. Ä fák kivágásánál derékig érő tuskókat hagynak a földben. A vadállomány nagyon gazdag. A rengetekben ól a medve, a jávorszarvas, vaddisznó, őz, nyírfajd. Sok a természeti kincs is. Aranyat találtak Jeniszeiszk, Jakuczk, Transzbajkália, Amur, Kamcsatka egyes vidékein, de mind kiaknázatlanul. Csak újabban láttak a munkához. 1908-ban 45,000 munkás 32,800 kg. aranyat bányászott. Van azonkívül réz, ezüst, grafit és a vas is. Szachalin szigetének petróleumforrásai elláthatnák egész Szibériát és Ausztráliát. Az Amur vidéken vasútépítés közben dús kőszéntelepekre akadtak. De legnagyobb kincse Szibériának az óriási kiterjedésű fekete humusz. Ahelyett hogy az orosz kormány ezt az értékes földdarabot rendszeresen kolonizálta volna, megtette fegyencztelepnek, aminek az lett az eredménye, hogy 1891—1900 közt egy félmillió orosz vándorolt ki Szibéria helyett Amerikába, 1900—1906-ig pedig csak a német kikötőkből 485,000. Szibéria óriási földje pedig néptelen maradt, mig a japánorosz háború meg nem hozta a változást. Ekkor már kezdték belátni az ázsiai provin- cziák fontosságát s földmivelésügyi minisztérium kezébe vette a gyarmatosítás ügyét. Megtiltották a gonosztevőknek és politikai elitéteknek Szibériába való hurczolását s az állam 1905 óta tízszeresére emelte a Szibériának szánt beruházási költségeket. Az orosz állam gondoskodásával lépést tartott a népesedés is. 1896-ig 300 óv alatt 3 millió. Mindazonáltal Szibéria még távolról sincs benépesítve és gazdaságilag kihasználva. Rengeteg volna még a tennivalója otthon, a néptelen ősvadonban a czári birodalomnak, mely immár 300 esztendő óta tartja birtokában és megmunkálatlan állapotban a vértele- nül szerzett földet. Féktelen terjeszkedési vágyával sokszor keveredett háborúba szomszédaival s 1500 óta napjainkig annyi földet szerzett össze, hogy ha óvenkint egyenlő részekre lehetne osztani hódításait, minden egyes évre egy olyan területi gyarapodás esnék, mely nagyobb Csehországnál. De a háború után következő kultur- munkával adósok maradnak az ügybuzgó hódítók. Szibériában csak most kezdenek dolgozni, talán nem is annyira kulturérdek- ből, mint inkább katonai czélokra, a nagy földterületnek emberekkel való benépesítésére, a sárga szomszédok iránti féltékenységből. Az uj szibériai vasút, az orosz uralomnak ez a legnagyobbszerü alkotása vógigsi- mogatja Keleten a sárga faj határait, mintha csak még délebbre vágyódnék. Ha majd a Dardanellák végleg bezárulnak előttük szeretett szövetséges társaik támogatásából s másutt kell keresni utat a tengerhez, nagy szükség lehet arra a hosszú vasútra, amely a sárgahatárt véges-végig simogatja. Ki tudja, mit érezhet a keleti ember, mikor végignézi a térképen ezt a simogatást! Csapkay Sándor. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Püspöki körlevelek bekötését elvállalja a Pázmány-sajtó könyvnyomda Szatmár-Németi. Kénes vasas hévviz források. Viz hőfoka 42 C. Csúz, höszvény ; minden formája a ichiás és női betegségek ellen. 1913-ban 6200 beteg hagyta el gyógyultan és javultan a páratlanul hatásos Püspökfürdő gyógyforrásait. Nagyszabású nyári uszoda 26 C forrásvízzel és úszás tanítással. 400 holdas park és fenyfeserdő, gondozott séta utak, társalgó, olvasóterem, könyvtár, napi lapok, folyóiratok rendelkezésre állanak. Az egész fürdő újonnan átalakítva, villanyvilágítás az egész telepen és az összes vendégszobákban. Posta, interurban telefon. Sebesült katonatisztek és katonák ár- kedvezményben részesülnek. Fürdőismertetőt küld az igazgatóság. KOMZSIK ALAJOS a fürdő bérlője. Városi színház. Szombaton f. hó 27. és vasárnap 28-án • Balthazar • éden - színháza. AIDA, A LÉG TÜNDÉRE és a grandiózus műsor. Vasárnap két előadás: délután 4 és este 9 órakor. Van szerencsém a nagyérdemű, közönség becses tudomására hozni, hogy 12 év óta fendlló czipészüzletemet áthelyeztem Tabajdy György gyógyszerész ur házába, Kossuth Lajos-utcza 13. szám alá; ahol a mai kor igényeinek megfelelően a legmodernebb férfi és női czipöket készítek. Jó Ízlés, szolid árak. Javításokat gyorsan és pontosan eszközlök. Maradtam teljes tisztelettel Szentpétery Ferencz czipészmester Kossuth Lajos-utcza 13. szám. Elsőrendű czipőfelsőrész készítő' műhelylyel kibővítve. könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz, — (Színház mellett.) — ORGONAGYÁR WfST villamos gépekkel berendezve. ~f^S Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesit. Jókarban tartást mérsékelt árban elvállal. BIEGBB OTTÓ os. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonoss. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú ős villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: fízatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.
