Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-05-21 / 40. szám

Szatmár-Németi, 1916 május 21.

„SZATMÁRI HÍRLAP'

3

népek lelkében — a családban s az iskolában — a fórumon úgy, mint a templomban — békében és háborúban egyaránt 1 ? A vallás a hazának ereje, boldogságának alapjai Vallás nélkül, amely hazát szeretni, királyt tisztelni, felsőbbségnek engedelmeskedni megtanít, nincs igazi hazafiság! A vallástalan- ságból felburjánzott hazátlan nemzetköziséggel győzni, hazát menteni, tűzhelyeinket csa- ládainkat, legszentebb érdekeinket megvédelmezni nem lehet 1 — Eddig a figyelmeztetés.

De ha talán a háború ércztorkának ez az előrekióltó figyelmeztetése nem volna elég, ám jöjjön az a harczterekről visszaözönlő emberáradat a háború viszontagságai között megtisztult felfogásával, megedzett gondolkodásával, a megnyílt szemek helyeslátásával, a kiábrándulásnak józan ítéletével és söpörje el ezeket a felforgatókat, — honmentő küzdelmének méltó befejezéséül 1

A háború mindeme nagy okulásaira nekünk felnőtteknek kell reávezetnünk a fiatal nemzedéket, az ő tanulékony lelkűkben nekünk kell elhelyezni a nagy szenvedések — a nagy megpróbáltatások tüzóben uj fényt nyert igazságokat, nemcsak a háború maradandó emlékei gyanánt, hanem főképen tevékeny erősségül azoknak, akikre a haza jövő nagyságának kiépítése, boldogságának mun- kálása vár.

A felnőtteknek ezt a feladatát végzik az iskolák, végzi ez az iskola is folytonosan : mai előadásának is ez a magasabbrendü szólja. Végzi pedig a kath. társadalommal egyetértöleg, amely midőn a saját akciójának körébe vonja ezt az előadást, nemcsak hogy emeli annak jelentősőgét, hanem nyilvános vallomást is tesz arról, hogy emeli annak jelentőségét, hanem nyilvános vallomást is tesz arról, hogy az iskola iránya és szelleme az ő iránya és szelleme, hogy mindketten egyet akarnak : hitben és honszeretetben erős nemzedékkel naggyá, boldoggá tenni e hazát.

Nincsen

élelmiszerhiány, mégis nagy a drágaság. Hát van-e tulajdonképen élelmiszerhiány, vagy nincsen ? A marhaállomány számszerűen nem apadt, sőt gyarapodott, ami abban leli magyarázatát, hogy ma napság már húst csak a hadsereg és azok ehetnek, akik a hadseregnek szállítanak. A közönség húsfogyasztása minimumra apadt. Tojás van, de nem kerül a piaczra, ami odakerül, az méreg drága, így vagyunk a tejhaszonnal is.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a maximális áraknak csak akkor van gyakorlati értelme, ha rekvirálásával függ össze, egyébként a maximális árak mellett is kizsarolják a közönséget, mert akinek nem elég a maximális ár, az nem bocsátja forgalomba a tulajdonát s aki máskép nem kap ennivalót, hogy éhen ne pusztuljon, kénytelen minden árt megadni, még ha beis csukják a rendelet megszegése miatt.

Az életszükséglet törvényt bont. Épen ez oknál fogva minden közfogyasztás tulajdont rekvirálni kell. Mert mégis csak abszurdum a mai rettenetes időben, hogy az ország közönségének egyik része, akinek van szarvasmarhája, sertése, apró lábasjószága, gabonája, lisztje, burgonyája, eladásra való élelmiszerkészlete, azt a rendelet kijátszásával tetszése szerint magas árban értékesíthette, akinek pedig ezzel a lelketlen uzsorával szemben nincs elegendő pénze, az nélkülözzön, nyomorogjon és haljon meg éhen, hogy más mértéktelenül és törvényellenes módon gya- rapithassa vagyonát. Nem az a fő most hogy akinek van valamije, annak most még többje legyen, hanem az, hogy az ország minden polgára megélhessen. Akinek van, attól tisz- teséges megtérítési összeg ellenében el kell venni nélkülözhető fölöslegét s annak kell odaadni, szintén tiszteséges vételi öszszeg ellenében, akinek nincs, A termelő és fogyasztó között, a vagyonos és vagyontalan közt a megélhetési viszonyok egyensulát csak igy lehetne biztosítani

Most, amikor minden élet az állam rendelkezésére áll, ke I, hogy minden élelmiszer az állam rendelkezése alatt álljon. Akkor nem lesz ilyen botrányos elviselhetetlen drágaság és nem halunk éhen.

Geyer Stefi.

Művészetében egyénisége vonja magára első sorban a figyelmet. Amint hegedűjével kezében a kíséretet szolgáltató zenekar és zongora elé lép, nyugodt méltósággal í,meg- hajol, egy-két hangot fog a húrokon, lázit kissé a nyirettyűn és vár-vár, mig a kíséret bevezető akkordjai után finom játékába kezdhet. Egész megjelenése maga a tökéletes egyszerűség: öltözékében semmi hivalkodás, nyakán és ujjain semmi ékszer, csupán a ruhát összefogó övön ragyog fel néha a gyómántcsatt. Szomorúnak látszó, barna

hajfürtökkel árnyalt arczán végtelen szerénység, mintha csak művészete s a lelkében zsongó melódiák érdekelnék.

Ilyennek képzeltük mindig a művészet igazi kiválasztottjait.

Mikor pedig felhangzanak mondhatat- lan pontossággal kezelt hangszerén Beethoven D- dur és Goldmark A- moll hegedűversenyének legváltozatosabb tételei, szemét lehunyva, teljesen egybeolvadni látszik a hegedűvel és igy tárja fel a két zeneköltőt és gyönyörő gondolataikat. Az a negyven és harmicz perez, (ennyi ideig tartott a két fenséges zenedarab előadása), teljesen lekötötte a közönség figyelmét.

Ebben van Geyer Stefi méltán hires s a kifejezés és megértetés minden nehézségét eltüntető hegedümüvészetenek a kiválósága.

Még Bendiner Nándor zeneiskolai igazgatónak, aki a hangversenyt a hadiárvák s így a jótékonyság szolgálatában rendezte, egy kedves müdalát, a Barcarolát adta elő, hogy végül Hubay IV. csárdajelenetónek eljátszásával tegye megfoghatóvá még a laikusok előtt is, hogy milyen művészi eseménynek volt színhelye a városi színház?

A cs. és kir 65. gyalogezred zenekara Klicka József karmestar intelligens vezetése alatt, a fejlődés utján van. Ez szolgáltatta nagy odaadással a zenekari, Bendiner igazgató a zongorakiséretet.

Szabó Margit kisasszony, a zeneiskola növendéke, talentumos énekesnő. Két áriát adott elő Pucciniből. Kiejtése tiszta, meleg szopránja két óv alatt sokat csiszolódott s további művelés mellett szép jövővel biztat.

Az igazgatóság nagy szolgálatot tett a helyi zenekedvelő közönségnek a szerda esti hangverseny rendezésével s a zeneiskola iránt az érdeklődést fokozottabb mértékben felkeltette.

Főispáni kitüntetés. A, hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy Őfelsége, a király, Csaba Adorján Szatmár vármegye és S/atinár-Németi szabad királyi város főispánjának, a helybeli megfigyelő állomás volt miniszteri biztosának, eredményes közhivatali működésének elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen adományozta.

Tanári vizsgálat. Stuller Jenő, szat- máregyházmegvei végzett theologus, a budapesti királyi matryar tudományegyetemen a paedagógiai vizsgálatot szép sikerrel letette.

Emlékezés Nemestóti Szabó Al- bertre. Egy éve, 1915 május 7-én, g,ste 7 óra tájban esett el szivén találva Mezőlaborcz határában Nemestóti Szabó Albert. Forró és válságos napok voltak azok. Akkor fordult meg a hadiszerencse és kerekedtek végleg felül fegyvereink De mennyi áldozatot kívántak e napok. Mennyi nemes vér áztatta akkor a Kárpátok szorosait és galicziai lejtőit. AkKor vesztette el a magyar katholikus nép Nemestóti Szabó Albertet is. Fáj a lel künk, hogy egy olyan munkás, mint a minő

ő volt, pihenni tért. Emléke azonban mindig a dolgozókkal lesz s erősíteni fogja azokat, a kik vele együtt szerették volna a magyar katholikus nép felvirágozását megérni. Áldás emlékére.

Korábban zárulnak az iskolák. A

drágaság s a mezőgazdasági munkásinség a tanév gyorsabb berekesztését teszi szükségessé. Az állami középiskolákban is (gimnázium és reáliskolában) a tanítás junius 3-án befejeződik.

Tanulmányi kiránduláson voltak máj. 17-én, szerdán, a szatmári polgári iskola tanitónőképző intézetnek nyelvszakos növendékei Nagykárolyban és Kaplonyban. Récsey, károlyi piarista házfőnök ur nagy elismerésre és meleg hálára méltó módon, teljes szakértelemmel és áldozatos szeretettel kalauzolta a növendékeket úgy a templomban, mint a károlyi grófi kastélyban és a kapíonyi sírboltban. A növendékek ismeretekben és tapasztalatokban gazdagodva tértek haza.

A békenap és Csókás Vidor dr. alapítványa. A hágai bókekonferenczia ez idei évfordulója, május 18-a ritka ünnepe volt és feledhetetlen emléknapja marad a szatmárnémeti kir. kath. főgimnáziumnak. Csókás Vidor dr. nagy készültséggel tartott előadást a világbékóről: lehetséges-e világbéke, hogy egyeztethető össze a most háborús hazafiassággal háborút parancsol-e az igaz hazaszeretet, ha az Egyház is azt tanítja, hogy mindnyájan testvérek, a mennyei Atya gyermekei vagyunk ? A tartalmas előadást csak tanulságosabbá tette az a nagyszerű- esemény, hogy itt a szó után nem maradt el a tett, az elmélettől az élet. A világbókéért, ezért az eszményért, fenséges eszméért maga Csókás Vidor dr. hozta meg ott a helyszínen, előadása végén a legnagyobb áldozatot. Egyik ezer koronás hadikölcsönköt- vényét alapítványul tette le a főgimn. igazgatója, Bagossy Bertalan kezébe, hogy 60 korona évi kamatjával azt a főgimn. tanulót jutalmazza a tanári kar, aki a világbékéről a legjobb pályamunkát Írja. Bagossy igazgató lelkes beszéd kíséretében vette át az alapítványt. Vele együtt lelkesedéssel mondjuk el mi is, hogy sok ilyen derék hazafit adjon a jó Isten ennnek a sokat szenvedett ezer óva csak védelmi harczot vivó Magyarországnak.

Olcsóbb lesz a gyógyszer. A gyógyáruk, a melyek a háború alatt rendkívül megdrágultak, a közeli jövőben olcsóbbak lesznek. A monarkia két kormányának közbelépése a német kormánynál, sikerre vezetett. A gyógyszerárak csökkenése körülbelül julius- augusztus hónapokra várható.

Gyüjtsünk osalánt! A háború elzárt minket a világkereskedelemtől de ez úgy látszik gondviselésszeriileg történt. Eddig nem ismertük és nem is akartuk ismerni önmagunkat. A háború felnyitotta a szemünket és megismertük a magyar baka, a magyar honvéd, a magyar huszár katonai kiválóságát. De megismertük a magyar határnak stratégiai jelentőségét is. Megismertük a magyar föld termő erejét, a magyar búza, értékét a magyar vas-és kőszónbányák, fontosságát, a magyar ipar életrevalóságát: szóval kezdjük már érteni, hogy magyarnak lenni örvendetes Most aztán arról értesíti a közoktatásügyi miniszter az elemi és középiskolák tanintézet vezetőit, hogy a gyapotért sem kell külföldre mennünk. Jól megterem az itt szép Magyar- országon is. T. i. a csalán nagyon is alkalmas a gyapot pótlására és ezért felhívja az iskolák vezetőit, hogy a tanulóifjúságot buzdítsák csalán gyűjtésére. A madarak és fák napján lehetne ezt a legkönnyebben megvalósítani, mikor ugyanis a tanulóifjúság kimegy a szabadba, tehát könnyűszerrel gyűjthet csalánt akár egy egész gyárnak feldolgozásra.

Vén őrmester tőrbe csalva. Harmincz évi szolgálat után hazabocsátották a vén őrmestert Budapestről. Elbandukol szépen az állomásra feleségével és gyermekeivel s a három legfiatalabb számára féljegyet kér.

— Aztán hány évesek ? — kérdi a pénztárnok gyanakodva.

— Kilencz évesek együttvéve, kérem alásson Hármas ikrek azok

— Csakugyan derék gyerekek 1 — szél a pénztáros. — Aztán hol születtek ?

— Peti Gyöngyösen született, a Gyuri Egerben, a Miska pedig Budapesten — feleli büszkén az apjuk.

Persze, hogy vége lett — a féljegynek 1