Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-05-07 / 36. szám
Szatmár-Németi, 1916. máj us 7. SZATMÁRI HÍRLAP' 3 A Kath. Társadalom Képviselete második műsoros estéjét f. hó 14 én rendezi a zárda iskolai épületének dísztermében. Ez alkalommal a zárdái polgári leányiskola növendékeit kapcsolja be előadásainak sorozatába. A kath. ifjúság, a jövő női világa, generácziója szeme fénye a kath. társadalomnak. Épen azért ragadja meg az alkalmat arra, hogy belevonja mozgalmába, akcziójá- nak sikerébe és jelentőségébe időről-időre mindkét nembeli ifjúságát is. A zárdái növendékeknek szép készültsége, vezetőiknek művészi érzéke és fáradozásai, előre mondhatjuk, rendkívüli tiszta gyönyört és élvezetet fognak nyújtani közönségünknek, a mely közönség máskor is szinültig meg szokta tölteni a dísztermet. A műsoros este értékét és érdekességét emelni fogja az a körülmény is, hogy a bevezető beszédet a zárda szuperior, Szabó István prelátus-kanonok mondja. A estének programmját itt adjuk : 1. Megnyitó beszéd. Mondja Szabó István prelátus-kanonok ur. 2. Brand E: „Él még magyar11. Előadja a polgári leányiskola énekkara. 2. Heck: „Es heted das Kind.“ Szavalja Dunai Erzsébet. 4. *Tábori mise," melodráma. Németből átdolgozta Tóth József; szavalja Bodnár Gizella. 5. Eckershorn : „Érted szeretett, hazám /“ Háborús életkép III. felvonásban. Személyek : Fehérváry Péterné Pál Magda, Bözsi, Ilonka leányai, Uosvay Erzsébet Rád Angéla, Elvira, Fehérváryné barátnője Morvái Gizella; Flatters, angol nevelőnő Karancsi Erzsébet, Föl- desné mosónő Léber Veronka, Katicza kis leánya Szabó Ilona, Bori szobaleány Szlávik Edit, Csuporné Zsirkó Teréz, Szabadiné Juhász Magda, Lack: „ Tarantella.“ Az I. felvonás után zongorázza Sándor Magda. Liszt: „Valse Impromptu.“ A II. felvonás után zongorázza Krompaszky Margit. 6. „Magyar hős a meny- ország kapujánálÉlőkép. — Angyalok : Meskó Erzsébet, Szőke Margit, Wallon Magda, Bay Ilona, Soliom Anna, Horváth Magda, Révész Magda, Marton Ilona, Mol- dován Etelka, Goszthonyi Margit, Papp Teréz, Mihály Ida, Dinkgreve Janka, Egry Cella, Páskuj Angéla. A város jegyzése a negyedik hadi- kölcsönre. Szatmár szab. kir. városa nevében a tanács 130 ezer koronát jegyez — a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében a folyó negyedik hadikölcsönre. Hát igaz, hogy ez az összeg szerénynek látszik a többi, nagyobb, gazdagabb városok jegyzésével szemben. De mi bizony nagy áldozatokat hoztunk más téren, helyzetünknek, körülményeinknek bekapcsolása a háborús teljesítményekbe megviselte kissé erőkifejtésünket arra, hogy hatalmasabb jpgyzést tehessük. A város különben az előző hadikölcsönöknél már 500 ezer koronát jegyzett. Oépkezelő tanfolyam. A debreczeni kereskedelmi és ipar kamara közhírré teszi, hogy a debreczeni m. kir. állami fémipar szakiskolában — gazdasági munkások és rokkant katonák részére esti tanfolyamat nyit. Minden ide vonatkozó ügyben a szatmári ipartestület irodája készségesen ad felvilágosítást. Anyakönyvvezetői kinevezések. A m. kir. beliigymiriszter a szatmárnémeti I. kér anyakönyvi hivatalhoz anyakönyvveze- tövé dr. Lénárd István városi főjegyzőt, anya könyvvezető helyettesekké pedig Demkő Sándor tb. tanácsnokot és dr. Gönczy Miklós városi jegyzőt anyakonyvvezető helyettessé nevezte ki. A vidéki ember Pesten A vidéki: Kérem, fiol van itt a mezőgazdasági muzeum ? A pesti: Nem tudom. Én idevaló vagyok. A vármegye. Szatmárvármegye köz- igazgatási bizottsága legközelebbi gyűlését május 12 ón fogja megtartani. A vármegyei rendes közgyűlés pedig május hó második felében lesz. Harmad ízben. Rövid egy éven belül az előléptetéseken kívül harmadszor tűzött vitézségi érmet a katonai parancsnokság ifj. Lini József csanálosi lakos hős mellére, aki miután az orosz harcztéren kapott sebéből felgyógyult a szerb harcztéren folytatta s most ezer veszedelemnek közepette az Isonzó vonal hős védője, ahol is most a harmadik kitüntetés érte. Tanítók a harcztéren. Hivatalos jelentésből merítjük az alábbi adatokat: „Állami tanító összesen van 9674, ebből férfi 5563, ezekből bevonult 5481. Nem állami tanító van, nőket is beleszámítva, összesen 26.000, ebből bevonult 13.600 férfitanitó.“ A sorkatonasághoz tartozó tanítók fizetésére nézve a kultuszminiszter a következőleg intézkedett. Az a tanító; aki katonaszolgálatra való bevonulásakor még állítás köteles korban volt és egyéves önkéntes jogát nem érvényesítette, fizetésére csak kiképzésének első nvolcz hetében tarthat igényt. Egy irgalmas néne halala. A következő jelentést kaptuk : Tetszett a Mindenhatónak szeretett rendtársnőnket Szabó M. Luczia fogadalmas nénét életének 45. évében a paulai szent Vinczér§l nevezett irgalmas nénék társaságából az 1916. évi május 1-én délután 1 órakor Királyhelmeczen kiszólitani, miután szent hivatásában Istennek 25 évig hűségesen szolgált. Ajánljuk lelkét ájtatos imáikba 1 Nyugodjék békében. Az elüljáróság. Indulás előtt. Újra a harczterek felé indult dalolva, énekelve, bokrótásan egy menet század — talán már a frontra meg is érkeztek. A kép, a jelenségek, melyek az elindulást megelőzték felemelő, szivet fogó. Előzőleg vasárnap kora hajnalban a templomokba vonultak. A székesegyházban pl. 700 katona végezte gyónását, szent áldozását. E sorok írója látta ezt a fönségesen isteniesen | szép jelenetet. Az áhitat, a komolyság, a hit, mellyel katonáink eltelve voltak . . . valóban csudás jelenség. Indulás előtti nap pedig egyes kis tőzsdékben, induló katonáink leveleket Írtak. Az elhagyott falvakba. Az akácz- virágos otthonokba. Leveleket Írtak . . . mielőtt hazánk védelmére fegyverbe lépnének . . . Már harmad Ízben. Morvay Loránd honvéd zászlós, Morvay Károly kir: Ítélőtáblái biró fia, az 1. és 2. osztályú ezüst vitóz- ségi érmet tulajdonosa, legújabban a bronz vitézségi éremmel is kitüntették A vitéz zászlós az isonzoi fronton harczol. Egy anekdota, a mivel a közelebb elhunyt Eötvös Károly ügyvédi boszorkányos ötleteit jellemzik : „Egyszer egy jó családból való fiatalember állított be hozzá és azzal kezdte, hogy nyomban főbelövi magát, mert a bankból, ahol bizalmi állást tölt be, ötvenezer koronát sikkasztott s a pénzt mind elkártyázta és lóversenyen elvesztette. — Baj, baj ■— mondta Eötvös, — de azért egy ilyen fiatalember ne lőjje agyon magát. Majd segítünk a dolgon. Mondja csak öcsém, tudna-a még ötvenezer koronát hozni ide onnan, ahonnan az első ötvenezret elvette. — Igenis tudnék. — Hát holnapra legyen itt a pénz, Másnap a fiatalember beállított Eötvös Károlyhoz az ötvenezer koronával. Ekkor Eötvös Károly telefonon felhívta a bank- igazgatót. — Micsoda hitvány igazgatás van a maga bankjában. Hogyan bízza rá a közönség pénzét, amikor ott minden fáradtság nélkül lehet sikkasztani százezer koronát és még csak észre se veszik. Vegyék tudomásul, hogy egy fiatalember ott százezer koronát sikkasztott, bűnét azóta megbánta, elmondta nekem és én rábírtam a családot, hogy ötvenezer koronát rögtön fizessen vissza, ha a bank a többit elengedi ős a fiút nem üldözi. Végre megér a banknak is ötvenezer koronát, ha az eset titokban marad. A bank nagy örömmel elfogadta az egyezséget, Eötvös átadta az ötvenezer koronát. Amikor az ifjú ember boldogan hálálkodott, Eötvös igy szólott. — Látja öcsém, jól tette, hogy hozzám jött, mert ha más ügyvédhez ment volna, még csakugyan a családjának került volna pénzébe az eltussolás.“ Mikor kelünk (a nyári időszámítás hónapjaiban V Égy órával korábban, mint eddig, de azért éppen jókor. Már tudniillik, akik jókor szoktak kelni, mert vannak, akik mindig későn kelnek. Azért például, a kinek reggel 9 órakor a váltóját kell rendeznie, nem jön korán a bankba, ha a mai idő és a nap járása szerint már 8 órakor ott lesz. A ki a szabójának azt mondja, hogy jöjjön a számlával 8 órakor, ne haragudjék meg rá, ha a szabó már 7 órakor beállít. A ki egy órával későbben szokott a hivatalba menni, 8 helyett 9 órakor, májustól fogva ne késsék meg, mert 2 órával később jönne oda, a miből még baja támadna. A ki az anyósát ki akarja kísérni a V27 órai vonathoz, keljen fel legkésőbben V25-kor, mai idő szerint, mert ha későbben kel fel, meg nem reggelizhetik, vagy nem utaztathatja el az anyósát. Akik a kompánia kedvéért villásreggelizni szoktak 10 órakor, nyári időben jó alkalomra találnak, hogy szakítsanak ezzel a mai időben drága szokással. Azt mondhatják, hogy 9 órakor még nem éhesek 11-kor pedig már elrontanák az ebédi étvágyukat. Jót és rosszat hozhat az embernek az uj időszámítás. Mindenki egy órával öregebb lesz, de ha az idő pénz, csak a lusták lesznek egy órával szegényebbek. Hogy vannak a mi, olasz fogságba került katonáink ? Talán sokakat érdekelni fog a következő hir: Noseda svájczi lelkész meglátogatta a délolaszországi fogolytáborokban elhelyezett osztrák és magyar foglyokat s a Popolo el Liberta czimü lapban közli, .hogy a foglyok egészségi állapota a szokásos szórványos megbetegedésektől eltekintve kedvező. Minden fogoly naponta 750 gramm kenyeret kap, húst azonban csak bizonyos napokon, kávét és dohányt ritkán. Az olasz kormány egy-egy fogoly ellátására naponta 70 czentesimót fordít, beleszámítva a 15 centesimo készpénzt. Érthető örömet keltett tehát, amikor Noseda átnyújtotta nekik az Ausztriában és Magyarországban gyűjtött adományokat. Kifogás. Koldus: Kérek egy kis alamizsnát hat gyermekem és egy beteg feleségem van odahaza. Ur : Nekem is ! Nyolcz fillér lesz a gyufa. Valami kor a jóvilágban 16 fillérért, esetleg 18 ór- kaptunk 10 doboz gyufát. Mióta a háború kiütött, azóta a gyufa ára, mint minden más czikk ára, “rohamosan emelkedik. Előbb 3, majd 4, legutób már 5 fillérre szökött a gyufa ára. Szép csendesen észrevétlenül, fillérről fillérre ment az emelés; nem szólt senki semmit, hát emelték az árakat. Most, mint értesülünk, csak pár napig tart a boldog idő, hogy 5 filléres gyufával gyújthatunk rá, aztán nem is hat, hanem egyszerre 8 fillérre szökik fel a gyufa ára. Ez már megbotránkoztató dolog. Montenegróban, mikor semmiféle bevétel nem volt és ahol egyáltalán nincs gyufagyár, 30 fillér volt egy doboz gyufa ára. Mikor a mi csapataink bevonultak, rendezték ezt a kérdést is és a mi hadvezetőségünk 10 fillérben állapította meg a gyuf- árát. Azóta 10 fillérért árulják a gyufát. íme Magyarországon, ahol gyufagyárak vannak, pár hó-nap kell még csak és túlhaladjuk a montenegrói árat. Talán mégis 5 fillér elég volna és a kormány igen jól tenné, ha ennél az összegnél megállapodna és elérkezettnek látná az időt a gyufa árának maximálására. Szemét seprés a — rendőrség padlásén. Hatvan szekér szemetet sepertetett, hordatotl össze a rendőrség padlásáról a h. főkapitány. Még a postahivatal által ott hagyott szemetet is. Papiros, tűzveszélyes anyagok h lmazától szabadította fel ez a takarítás a rendőrségnek padlását. Jó lenne, ha más hivatali főnökök is végeznének ilyen takarításokat a hivatalos helyiségek padlásain. Ez a prevenczio sok tűzveszélyt aka- vályozna meg és megkímélnék a hivatalos eljárást, mely mindig utólag, a tűz után vizsgálja meg: mi volt a szerencsétlenség oka.
