Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-05-03 / 35. szám
2 SZAlMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916 május 3. 1919 jun. 30-ig, a 6%-osra pedig 1921 junius 30-ig netto 5-°/o kamat mellett kapható a nóvérték 75-°/o-ig lom- bardkölosön. A negyedik hadikölesön előnyei és a mai harcztéri helyzet figyelembe vétele mellett annyira kézenfekvők, hogy annak jegyzése iránt a semleges külföldön, különösen Hollandiában és Németországban is igen számottevő érdeklődés nyilvánul meg. Mindenkinek jegyezni kell tehát, ha akármily csekély az összeg, a mit a nagy czélra fordíthat, mert ha minden egyes polgár részt vesz a milliárdok előteremtésében, annál méltóbban dokmentálhatjuk ellenségeink előtt, hogy itt minden irányban, minden tekintetben egybeforrt a nemzet, egy test, egy lélek az egész ország. Az ország túlnyomó része tudja kötelességét, belátja, hogy a tetterős áldozatkészség a front mögött épp oly döntő tényező, mint az önfeláldozó hősiesség a fronton; de a ki még ezt nem tudná, a kik még kis- hitüsködnek, zsugoriskodnak, azoknak is meg kell tanulni azt az igazságot, hogy „önmagának ad az, aki nemzetének ad kölcsönt“. Hetenkint egyszer hús ? Gazdakörökből vesszük azt az értesülést, hogy az intéző körök a marhaállomány kímélése érdekében a hústalan napok kiterjesztését kívánják s illetékes helyen ennek kifejezést adtak. Valószínűnek tartják, hogy az állatok vágatását polgári czélokra korlátozzák s hetenkint egyezer adnak húst polgári czélokra. E hir hitelességéről nem tudtunk biztos értesülést szererni. ' * * Majd hangosan beszél önmagához: — A világ ? Mit adott nekem a világ. Szenvedéseket, hiúságom töviseit. A világ ? Mit várhatok ón a világtól. Láttam a világot, megismertem, mig férjemet itthon tartotta a nélkülözhetlenség. Azóta vagyok üres lélekkel, mióta szegény jó anyám a temetőbe költözött. Azóta nincs vigasztalóm. Oh .. emlékezzél meg legkegyesebb Anya, hogy soha senkit sem hagytál vigasztalás nélkül . . . * Másnap kora reggel egy feketébe öltözött nő halad a Kálvária felé. Oly jól esik tudnia, hogy még alig látja valaki, nem háborgatja a világ szeme és Ítélete . . . A Kálvárián már ájtatóskodókat talál. A gyónószóknél térdeplőket, a kik leikükön könnyitenek. Reszketve várja a pillanatot, hogy ő is odatórdelhessen. Oda jut. Szive megnyílik, könnye megcsordul, ajkai rebegnek . . . lelke lecsendesedik. Újra imádságba merül. Majd magához veszi az ur Jézus szent testét. Soha szebb nem volt ez az asszony. Arozán a lélek nyugalma, szeméből a kiengesztelés napfénye sugárzik . . . * Hogy várja, mint várja a délutáni harangszót. A májusi ájtatosságra készül. Most már mehet. Most már bátran néz a világ szemébe. Nem fél gúnyos mosolyától. Most már nem fél a Szűz Anya szemrehányó tekintetétől. S mikor elsőben veti sugárzó tekintetét a Mária szoborra ... az ő lelke hittel, szeretettel, hálával telik meg s mintha hallaná a a Szűz ajkáról a szavakat: „íme a te legjobb anyádl“ Bodnár Gáspár Nyári időszámítás. A biblia elbeszélése szerint Jósué a Nun fia megállította a napot Gibeonban s parancsára „megálla azért a nap az égnek közepén és nem siete elenyészni úgy mint egy egész napig.“ (Jósué könyve X rész 12. 13.) Történt vala pedig az Urnák 1916. esztendejében, hogy a bibliai mondásával ellenkezőleg megszalasztatott a nap és semmisnek lön nyilvánítva egy része az időnek s elrendeltetetett, hogy egyformán járjanak az órák Bukovinától Hollandiáig. Szép Magyar- országon megszűnt a Zóna-időszámitás s a helyett a közép európai uj idő szerint kell igazodnunk. A m. kir. államvasutakon ápril. 30-tól május 1-re forduló éjjel 11 orakor megállították az órákat. A különben is megszokott késéssel közlekedő vonatok 60 perez pihenőt kaptak, hogy aztán ujult erővel rohanjanak vagy cammogjanak tovább a sötét éjszakában. A vonatokról lekésett lassú járású utasok hozsánnát zengetek az idő eltolásának, mig a korán érkezőknek mód és alkalom adatott az éjjeli ásitozásban és isteni türelemben tovább gyakorolni magukat, avagy egyébként szórakozniok. Tudva levőleg már a csillagászati időszámítás és zóna idő között is különbségek voltak, a mely pl. Budapesten 16 perczet, Szatmár-Németiben pedig 32 percet tett; vagyis nálunk máj. 1-ón a mikor a nap 4 óra 45 p.-kor kelt,a zóna idő 4 óra 13 perc volt, az óra eltolással pedig már 5 óra 13 perczet kellett számlálnunk, szóval a nyári időszámítással a zóna időhöz képest is egy pillanat, alatt idősebbek lettünk egy órával és az óra eltoláskor született csecsemő rögtön 60 perczes gyermekké változott át. Sokan nagyszerű gondolat és alapos megfontolás eredménye gyanánt üdvözölték a rendeletet, a mely pedig szerintünk inkább a közép Éurópát járó utazók s a különböző országokbeli vasúti menetrendi idők egységesítése, összhangba való hozása céljából adatott ki; egyszersmind talán ezért is, hogy a munkaidő meghosszabbittassék s az emberek korábban keljenek, a nappali időt jobban kihasználják és hamarább térjenek pihenőre. Hát hiszen nagyon szép volna, ha ez az utóbbi feltevés beteljesednék, de aligha fogják sokan követni, mert majdnem bizonyos, hogy az éjjelezni szeretők ezután sem fekszenek le a tyúkokkal és nem kelnek fel a kakas kukorékolás idején és rá se hede- ritenek arra, hogy mit mutat a toronyóra; ellenben a gazda ember szintén nem igazodik ezután sem az uj idő szerint, hanem a Nap után indul és a midőn eddig reggel bizonyos időben itatta meg a jószágot, nem zavarja fel előbb egy órával a nyugalmából. Az óra eltolás által semmi gazdasági czél nem fog eléretni, de a változtatásnak nem lesz észrevehető hátrányos kihatása az életrend beosztására, sőt még a vendéglői üzletekre sem, és nagy valószinüsöggel be fog teljesedni egyik nagy államférfiaknak az a jóslata, hogy az időszámítás megváltoztatása csakhamar feledésben merül s az emberek épen azokban a névleges órákban fognak felkelni, étkezni, lefeküdni mint eddig tették és rövid idő alatt elfelejkeznek arról, hogy a naphoz viszonyítva, tulajdonképen egy órával történt előbb minden. Különben pedig úgy véljük, hogy az életviszonyok és idő beosztásra nézve leghelyesebb lenne mindenütt a csillagászati időszámítás behozatala úgy a mint Hollandiában van, vagyis a tudományosan megállapított csillagászati középéj féltől számítva egyfolytában 24 óra, sőt legtökéletesebb volna eddigi időbeosztásunkat a méterrendszerhez képest a tizedes rendszer szerint állítani meg, és a munkaidőt is nem órákban, hanem negyed napok szerint számítani. Spektátor II. Á tegnapi, városunkban megtartott vásár megmutatta, hogy van sertés állomány elég bSségesen. Nincs sertésinség, csak hallatlan sertésdrágaság. Annyi sertést még béke idején sem vásároltak, mint tegnap. A papfaló újságoknak (nevüket nem kell külön megemlíteni) épen kapóra jött, hogy egy kath pap, pláne javadalmas prépost-plébános beleugrott a hadsereg számára való „marha-szállitás“ ügyébe (hogy éppen ebbe kellett beleugrania) és ezzel kapcsolatosan az Ivanka — perben — a vádlottak padjára került. A klerikalizmus általános elnevezése alatt kigyót-békát rákiáltanak a papságra. Csak úgy habzsol a szájuk és ser- czeg a tollúk, hogy a hazafias és e nagy időben főleg magas és gazdag értékű áldozatot hozó magyar kath. papságon jót rúghatnak. Ez a rúgás azonban sebet, sőt még karezot sem ejt a magyar kath. papság testén, lelkén és magas színvonalú szeplőtelen jellemén. Rudnaxj Alajos nem volt klerikális, ultramontán, sőt ímég a kath. papságnak sem volt az a tagja, kire valamj, nagy büszkeséggel tekinthettünk volna. Ő telivér liberális volt, azon liberálizmus emlőjén neve- kedett, mely magasabb polezokra törtetve, megteremtette nálunk a protekeziós, a kijárások és nemcsak a papi állással, de a férfi jellemével is összeférhetetlen jövedelmek szerzésének szomorú világát. Javadalmas préposti állását is minden valószínűség szerint protekezió után kapta, legalább is nem munkája ős érdemei után. Ott élősködött, settenkedett a liberálismust tápláló emlőkön. Nagy nehezen rettenetes vesztegetésekkel megválasztatta magát képviselőnek és pedig püspöke tilalma daczára. De erről le kellett mondania, mert még a hülye ember is tisztában volt azzal, hogy a Kúria veszedelembe veti és karrierjének útjába áll meghozandó Ítéletével. De a régi emlőket nem eresztette ki szájából. Felhasználta, illetőleg felhasználtatták vele ; csuda-e, hogy a választáson kimerült tárcza és anyagi bajok belevitték az Ivánka — féle marhaszállitó konzorcziumba, ahol aztán épen azon elemek közé került, amelyek részéről most pálezát törnek felette és rúgják egy megtávedt, inkább vak ember miatt az egész magyar kath. klérust. — Ám mi nekünk nincs okunk semmi szégyenre. Inkább sajnáljuk és szomorkodjunk az ő esetén. Minket ez az eset nem sároshat be, csak nagy tanulságra int abban, hogy emlékezetes bölcs rendeletével már boldogult szentséges atyánk, X. Fiús is mély atyai aggodalmának és bölcs prevencziójának adott kifejezést és nyilt intézkedést, bogy a papságnak nem hivatása a spekuláczió, felelősse’ges állásai a pénzügyi intézeteknél; sem a szállitások és mi mások. Itt a Rudnay esetnél is kijelentette az egyházmegyei hatóság, hogy Rudnay elmulasztotta az okvetlenül szükséges engedély kérést arra, hogy a konzorczi- umnak tagja, főleg vezető elnöke legyen. Tehát e részben rendben vagyunk s ha áldozataink vannak is, azok letörésében legtöbbször a szabad spekuláczió hivei assistálnak. De egy megjegyzést teszünk mégis. Vigyázzanak a papfaló újságok és ne kényszerítsenek minket arra, hogy egyeseknek bukásáért, inkább gyengeségéért, mondjuk felfogásának léhaságáért — mi is általánosítsunk. Még százaknak, ezreknek bűnéért is egy egész osztályt, fajt elitéljünk s rajtuk pálezát törjünk. Vagy törjön a közvélemény. Isten őrizze meg a mi társadalmunkat attól a gondolkozástól és ítélethozataltól, mely ellen mindig harozolt és vele szemben mindig dicséretes, ellenállást fejtett ki a magyar kath. papság. És melyért nem sárdobást, rúgást érdemel ez a papság, de emberséges hálát. A világháború hajó vesztesége. Az angol Lloyd 1914. junius 30-iki kimutatása szerint az összes nemzetek kereskedőhajóinak száma 21,889 volt 40,749, 559 tonnasullyal. A háború kitörése óta 1915. évt augusztus hó 10-ig a háborús operáczió következtében 339 hajó pusztult el 946,140 tonnasullyal. Ebből Angliára jutott 180, Németországra 32, Norvégiára 29, Fracziaországra 11, Svévdor- szágra 22, Dániára 15, Oroszországra 17, Hollandiára 11, Belgiumra 5, Északamerikára 4, Magyarország és Ausztriára 4, Olaszországra 3, Görögországra 2, Törökországra 2. Portugáliára és Perzsiára 1—1.
