Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-04-30 / 34. szám

Szatmár-Németi, 1916. április 30. SZATMÁR HÍRLAP“ 5 Kik akarnak katona tisztek lenni ? A honvédelmi miniszter pályázatot hirdet a soproni honvédfőreáliskolában és a Ludovika akadémiában a jövő tanévre betöltendő állam­költséges, továbbá alapitványos és fizetéses helyekre. A pályázók az illető intézetek pa­rancsnokságától díjmentes tájékoztatót kérhet­nek, amely az összes tudnivalókról bő felvi- világitást nyújt. A tárogatóé baka halála. Mailáth József gróf kirándult Volhiniába, ahol a Szurmay csoport egyik lovasosztályánál be­osztott fiát látogatta meg. A kirándulásról a Budapesti Hírlapban egy gyönyörű czikkben számol be; és a többek közt megemlókszik egy tárogatós baka megható haláláról is — emigyen: Majdnem minden parancsnokság­nál a hadállások előtt vagy magukban a had­állásokban van a tisztek és a legénység kö­zött számos vérbeli zenész vagy műkedvelő, úgy hogy rögtönzött zenei előadásban is gyö­nyörködhettem, magában a lövőárokban az ott elköltött tábori ebéd után. Azt a helyet is láttam, a hol esténként egy magyar baka tárogatót fújt, az oroszok is hallgatták,—nem voltak messze e helytől. És ha elmaradt a tárogató, az oroszok tapsoltak, hogy folytassák. Jgy ment ez sokáig, mig az oroszokat fölvál­tották ; egy uj csapat jött, amely ezt nem tudta és a szegény tárogatóét egy muszka­golyó leteritette. Azt monják, az illető musz­kák a saját társai ezért megölték volna. Az Oltáregylethez befolyt adomá­nyok a sebesült katonák húsvéti meg­ajándékozására. Benkő plébános ur a hangverseny jövedelmeként 380 K; a városi pénztárból 100 K, Lengyel Endréné 10 K, Böszörményi Józsefné 2 K, Böszörményi Emilnó 3 K, Buday Józsefné, 2 K, dr. Hei- man Rezsőné 2 K, Visky Lajosné 2 K, Papp Lászlóné 2 K, Récsey Dezsőnó 2 K, Lakatos Dánielné 5 liter bor, 300 czigaretta, Uray Endréné két kalács, 25 drb. tojás, Sze­les Valér 600 czigaretta, Schilltervein Anna 209 czigaretta. Az Oltáregyesület kiosztottt 300 drb. fehérneműt; pár ezer czigarettát, Benkő kanonok által adott 350 K-ból fejeo- kint 1 koronát kaptak a két kórházban levő sebesült katonák. Jékey Károlyné, Olt. e. alelnöknő. A székesegyházi sz. Antal persely­ből kiadatott: a) április hóban a szegények­nek havi segélyül 636 kor. b) húsvéti ünne­pekre 1031 kor. 60 f. Iskolai napközi ott­honnak 184 kor. összesen 2154,kor. 60 f. A húsvéti segélyekhez Püspök O Méltósága 200 K., a székeskáptalan 200 kor.-ával járult.) A 18 éveseknek május 29-én kell bevonulniok. Hir szerint mindazok az 1898. évben született népfelkelésre kötelezetteknek, akiket a mos megtartott, illetve most folyó szemléken alkalmasaknak találtak, május 29-én kell bevonulniok az igazolványi lapo­kon feltüntetett hadkiegészítő parancsnoksá­gokhoz. Háborús marhasült. Vendég, én magától borjut kértem és mégis marhát hozott. Pincér. Te*sék csak megkóstolni, háborús marhasült; az bornyunak is kitünően beválik. A meggazdagodottak csak a luk- szusáért áldoznak. Ezen a czimen érdekes jelentést olvasunk egy tekintélyes nagyváradi napi lapban, a Tiszántúlban Érdemes a le- szögezósre 1 „Azok, akik a hadseregszállitá- sokból s az üzleti konjunkturák‘felhasználásá- ból hirtelen vagyonra tettek szert, első sor­ban a színházban keresnek szórakozást és élvezetet. Hogyan költik és használják fel vagyonukat, arról nagyváradi kereskedők úgy nyilatkoznak, hogy csupán lukszusdolgokra költenek. Első sorban ruhára s itt lehet meg­ismerni a hirtelen felga/dagodottakat, akik rikítóan elütnek a régen kulturált családok­tól s differencziált ízlésű uriasszonyoktól. Az­után zongorát vásárolnak, hogy otthon zene legyen, ami ismét helyes dolog. Idáig fejlő­dik az ízlésük, tovább nem. Bútort vesznek, de gyári fajtát. Műtárgyak nem érdeklik őket b ezeket inkább az iderándult pesti felgazda- godottak veszik. A vidéki földbirtokosok már fejlettebb ízlésnek, ezek vesznek régi bútort, műtárgyat. A friss gazdagság inkább a ruhá­ban tombolja ki magát, ideje, hogy társadal­milag s ha igy nem lehet, hatóságilag fékez­zék meg a ruhaőrületet.“ Meghaltak: Oreguss Endre, szatmári kereskedő 40 éves korában hosszas beteges- kedós után kedden, házassága hatodik évfor­dulóján Greguss a mozgósítás kezdete óta katonai szolgálatot teljesít. Legutóbb teljes erővel kitört rajta régi tüdőbaja, ennek foly­tán szabadságolták és 10 napi kínos szenve­dés után családjának odaadó gondozása da­czára elhunyt. Halálát öreg édes anyja öz­vegye és négy apró árvája gyászolja. Özvegy Tamássy Józsefnélzül: Csákányovszky Anna 94 éves korában Temetése holnap délután 4 órakor lesz a Vörösmarthy-utcza 38. sz. gyászháztól, a róm. kath. egyház szertartásai szerint. A Pannónia éttermét egyelőre nem zárják be. A városi tanács sürgősen tárgyalta Pongrácz Lajos bérlőnek a Szatmári Hírlap által is, minap ismertetett beadványát és ki­látásba helyezte, hogy gondoskodik azon fel­tételek teljesítéséről, melyek a Pannónia ét­termének bezárását megakadályozhatják. Pongrácz tehát elállott szándékától. Csak aztán újra fel ne vegye a bezárás gondola- dolatának fonalát az Ígéret kósedelmezése vagy az Ígéretnek elmaradása következtében. Miért ? Egy lengyel lap mondja el ezt a há­borús anekdotát. Német katona jelenik meg a meny- ország kapujánál. Szent Péter megkérdezi: — Miért harczoltál ? — Istenért és a hazáért! — Derék dolog, bemehetsz! Egy óra múlva francia katona jelentkezik. — Miért harczoltál ? — kérdi tőle Péter. — Franciaországért és a becsületértl — Derék dolog, bemehetsz 1 Jön egy orosz. — Mondd, miért harcoltál? — Nem tudom. — Értem — mondja Péter — de azért te is bemehetsz! Végül jön egy angol és mikor Péter őt is meg­kérdezi, hogy miért harcolt, a válasz ez volt: — Három shilingért és hat penceért!. .. A nyári időszámítás. Ma (ápr. 30-án) éjjel 11 órakor minden hivatalos órát egy órával előbbre igazítanak. S megkezdődik a nyári időszámítás az egész ország területén. Május 1-én, hétfőn tehát már a mostani idő­számítás szerint d. e. 11 órakor fognak delet harangozni s a nyolcz órai Avót, harangszót hétkor fogjuk hallani. Az iskolákban is a nyári időszámítás szerint fogják a tanítást kezdeni és végezni. Galicxiai öreg népfölkelő ujonook vonultak szerdán d. u. 6 óra tájban utczái- okon végig a vasúti állomáshoz. Lehettek vagy két ezren. Galicziai viseletűkkel, póz­nára tűzött fehér képekkel (a mi királyunk és a német császár arczképóvel) nagy érdek­lődést keltettek. Kik ők, a hatalmas négyes- sorban haladók ? Foglyok, árulók ? Egyikből valók sem voltak. Galiczia területén besorozott öregebb népfölkelők, kik közt azonban egész fiatal ujonczokat is láthattunk. Bevonulás előtt a szatmári fogolytábor területén néhány napig megfigyelés alatt tartották. Voltak köztük bizony szomorúan földre néző öreg ujonczok is, de általán elég jó katonai anyagból álló csoport és feltűnő jó kedvű és tréfálkozó de­res fejű katonajelöltből fejlődött a hosszú menet. Feltalálta magát. Kéregető kopogtat be a házba: — Nagy tűz volt a faluban; mindenünk oda égett, könyörüljön rajtunk egy kia segedelemmel.. . mondja mondókáját a kéregető. — Hol a községi bizonyítványa ? — Könyörgöm aláseon, hiszen az is oda égett. A német katona látomása. Egy né­met katona, talán a kupé ablakából azt látta ami hidontuli vásártórünkön, hogy itt nálunk a húsvéti bárányokat nehogy elfussanak — megcsonkítják, illetőleg lábaikat levágva árul­ják. Ezt a látomás elbeszélte a berlini állat­védő egyesületnek, ez tüstént átirt a mi Or­szágos Állatvédő Egyesületünkhöz, szinte felháborodva, hogy Magyarországon ilyesmi is történhetik. A mi állatvédőnk a német átiratot megküldte a szatmári rendőrségnek és a megye alispánjának, talán jelentést tett még a földmivelósi miniszternek is. A szatmári rendőrség alaposan kitanitotta nemcsak a német katonát, ami Állatvédő Egyesületün­ket, hanem a németet is, hogy ilyen rómme- sének, ostobaságnak felülhetett. Most meg mozgalom indult meg, hogy a rosszakaratból vagy hülyeségből mesélő német katonát rá- galmazási perbe kellene fogni. Elismerjük a felháborodásnak jogosultságát, nemes, igaz­ságos czéljál, de gyakorlati és sok más szem­pontból még sem tartjuk szükségesnek — a pert. Sokkal ozélravezetőbb, ez időben lova- giasabb és okosabb is, ha provokálják a né­met Állatvédő Egyesületet, hogy adja ki a hazudozó vagy rémet látó katona nevét, hogy ott a német közvélemény előtt szógyelje magát ostobaságáért vagy hülyeségéért; ad­janak elégtételt nekünk nyilvánosan a min­ket ért becsület és emberségnek megsértő­ért és ezen nyilvános elégtételt közöljék le­hetőleg több nagyobb lapban s aztán a köz­véleményeket mi is helyezzük el nemcsak itthon, de a szomszéd országok lapjaiban is. Különben azt az eljárást a kormány is ma­gáévá teheti. A gyermek. Hitelező: Tehát apád nine* ide haza? Elutazott? Mikor jön meg? Piati: (kinyitja a szekrényt, melyben papája elbújt:) Papuska, ez az ur kérdi, hogy mikor jösz meg. Tanács. Az ördögbe is, hol a gyufa! — Gyújts gyertyát, akkor majd könnyebben megtalálod: Vidék. A* uaBoki győzelem évfordulója. Ungvárról Írják : április 24-én volt az első évfordulója annak, hogy Szurmay altábornagy az oroszokat az uzsoki hágónál végleg kiszorította. Az ellenség csak egy mellókvölgyben, Patakófalunál tartotta még magát május 8 áig. Az uzsoki diadal évfor­dulóján az UDgvári római kathólikus temp­lomban hálaadó istentisztelettel ülték meg. A szent beszédet Taby Ábrahára főesperes mondotta s beszédében az uzsoki hágót Hel­las thermopilei szorosához hasonlitotta, ahol szintén kalaplevéve áll meg a<vándor s ma­gasztalja a hősöket. Áz istentiszteleten nagy­számú közönségen kívül Lőrinczy Jenő alispán vezetésével a hivatalok vezetői is megjelentek. Ünnepelt polgármester. Farkas Jenőt, Felsőbánya városának agilis polgármesterét Felsőbánya polgársága meleg ovaezióbau ré­szesítette azon alkalomból, hogy húsz éves fordulója annak, mikor őt szülővárosa polgár- mesterré választotta. Felsőbányának van is oka, hogy megemlékezzék erről a választás­ról. Nehéz, csaknem kétségbeejtő állapotban volt akkor ez a hajdan, nem is oly régen élénk, jómódú és kulturérzékkel megáldott város. Egyszerre csak megcsappant a bányák kincse, a hires verkesek jómódja letört; a bányamunkások helyzete lehanyatlott, a nép elszegényedett, a város maga egész hanyat­lásnak indult. Ilyen körülmények közt hívta Felsőbánya városa egy tisztesseges, haladásra jogosító pályáról fiát, szülöttjét a polgármes­teri székbe, ahol Farkas Jenő csakhamar tisztába jött a város szomorú helyzetével és vas kezekkel nyúlt Felsőbánya város^meg- mentéséhez, illetőleg felemeléséhez. És ez sikerült is neki. Ma Felsőbánya újra élénk és előre haladt várossá lett. Van kitűnő víz­vezetéke, villany világítása, fürdője, jó gya­logjárója és nép foglalkozása is. Mindezek mellett Farkas Jenő a vármegyében is élén­ken képviselte városa ügyét, sőt országos egyesületekben is tevékenykedett, a kormány­nál pedig úgy ismerik, mint ki nem nyug­szik addig, mig városa számára ezt vagy azt ki nem ostromolja. Tévededett azonban, a ki Farkas Jenőről ez ünnepeltetós alkalmával azt irta, hogy az „öreg urat“ jubileuma al­kalmából igen sokan keresték fel; abban té­vedett, hogy Farkas Jenő e tevékenységbe nem öregedett bele. Hiszen a férfi korának javában, erejében van, a ki gondokban gazdag hivatala mellett más iskolai és egyházi ügyekben is tevékenykedik. Azért mi is szí­vesen üdvözöljük és csatlakozunk a felső­bányaiakhoz polgármesterüknek őszinte ün­neplésében. — Halálozás. Halmay Imre, Nagybánya város rendőralkapitánya életének 41. évében hosszas szenvedés után meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom