Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-04-26 / 33. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. április 26. melyek az ünnepséget még közvetlenebbé és teljessé tették. Liikő Bélán látható volt a meglepetés; jóságos szemében könnyek csillogtak és köszönő szavaiból az emberiség jótevőjének lelke rezgeti ki. Valami csudás az a viszony, a mely Lükő Béla az orvos, az ember és az ő betegei közt kifejlődik. Nemcsak az az általános hála, mely az élet megmentésével és az egészség visszadásának folyamatával jár. Hanem valami mélységes revelaczió, valami bensőséges kapcsolat, mely több a bizalomnál, több a köteles adósságnál, a mivel jóltevőnk iránt tartozunk. Valami isteniesen szép, gyönyörű lelki kapocs, mely az orvosban tiszta, szinte rebbenő örömet okoz, hogy embert menthetett meg, a meg- mentettekben pedig azt az érzelmet fakasztja, melyet valami fensőbbséges lény, lélek iránt szoktunk kiváltani és őrizni lelkűnkben. Dr. Dudek János egyetemi tanár halála. A következő gyászjelentést vettük: A szent István Akadémia az őt és a magyar tudományt ért súlyos veszteség legbensőbb érzetével, mély fájdalommal jelenti, hogy Dr. Dudek János ur a szent István Akadémia I. osztályának elnöke f. évi április hó 19-én elhunyt. Temetése a kerepesi-uti temető ba- lottasházából április hó 21-én, nagypénteken délután 3 órakor ment végbe. Budapest, 1916. évi április hó 21-én. Dr. Dasek Bálint távozásához. A népszerű tartalékkórház parancsnoka oly hirtelen távozott körünkből, hogy jóformán biztos informácziót sem szerezhettünk arról: minő uj hivatás körbe parancsolta felsőbbség. Most már tudjuk, hogy Dasek Bálintot nem a kassai helyőrségi kórházhoz rendelték, hanem a hadparancsnoksághoz helyezték. Hát a fronton? Oh hány családból szállottak a szent ünnepek alatt a sóhajok a frontokra, a hol a mi vitéz, hős katonáink oroszlánokként küzdenek. Mi ünnepük volt nekik a lövészárokban, a csatáknak rettenetes tüzében? Volt-e pihenésük, volt e idejük legalább egy rövid benső ünnepi imádságra. Volt-e lelke az ellenségnek ? Vagy talán éppen ünneprontó szándékkal törtek frontjaink ellen ? És sóhajok szállottak a messze . . . messze orosz, olasz fogságban levők felé is. Mi ünnepük volt nekik, a kiknek lelkét parázsként égeti a haza vágyás, a honvágy érzelme. Egyben bizonyosak lehetünk, hogy hőseink miként eddig, immár csaknem két esztendeje csudás kitartással teljesitik kötelességüket, úgy ez ünnepet is letették a haza oltárára hős lélekkel és önmegadó szívvel. A Demkőék vendéglőssóge városunkban megszűnik május elsejével. Megszűnik pedig azért, mert az „Iparos-Otthoniban, hol Demkő Mihály, illetőleg édes anyja legutóbb volt — felmondottak. Demkő néni fiához távozik Kőrösmezőre, ahol Mihály vasúti vendéglős. Érdemes e bucsuzással kapcsolatosan néhány sorban „emlékezni.“ A Demkő család mintegy 35 esztendővel ezelőtt telepedett le városunkban. És ennnek a generácziónak emlékezete szerint bérelte talán negyed századon túl a Társaskör éttermét. (Polgári Kaszinó a közneve). Ezen idő alatt valósággal összeforrott a szatmári társadalmi élettel. És pedig előnyösen. Mert Demkőék „kosztja“ hires koszt volt ám. A Demkő „néni főztje“ talán még most is szája izében van a szatmári társadalomnak. Az egykor hires „dalárda vacsorák“ „kasziuói estélyek“ a Demkőék konyhájának dicsőítéséről szólhatnak. Bankettekre, magánösszejövetelekre, névnapokra, közgyűlés után való ebédekre és minden néven nevezendő alkalomra úgy előkészülni, a közönség igényeit kielégíteni Szatmáron alig tudta valaki, mint a Demkőék konyhája. Állandó kosztosai ott öregedtek meg étkezőjében. Garzon emberek nyelvüket csettentve búcsúztak el s indultak a házasságnak kellemes igájába. A szalmaözvegyek állandó tanyája volt Demkőék ebédlője. Nőegyleti és más egyesületi estélyek sokszor, legtöbbször ott folytak le. Ha jöttek előkelő idegenek, miniszterek, politikusok . . . magyaros ebédre a Demkő konyháját keresték fel. Megszámlálhatatlan jubileum és mi más folyt le abban az étkező teremben. Hát bizony szép idők voltak azok. Főleg most visszaemlékezve reájuk a „hadi koszt“ sovány idejében. A Társas Körből aztán Demkőék a Kath. Kaszinóba mentek át. Pár óv múlva pedig a felépült Iparos Otthon hivta meg őket, hol mai napig látták el az Otthon éttermét. Most pedig május 1-én ennek a 35 éves vendéglősségnek vége szakadt. Ha Pest-Budán őszintén sajnálták Karikás bácsi Kispipájának elmúlását, úgy igazán mondhatjuk Szatmár városa s főleg az a nemzedék, mely ismerte és értékelte a Demkőék vendéglősségét szintén sajnálattal, egyben jó emlékezettel veszi tudomásul, hogy ezután nem Ízlelheti a Demkő néni magyaros főztjét. Házasság. Szabó József szatmári kir. járásbirósági irodatiszt kedden, ápr. 25-én esküdött örök hűséget özv. Demkő Jánosné leányának, Margitnak. A fecskék itthon vannak. Már-már azt hitték országszerte, hogy Isten madárkái, a mi kedvesen csicsergő fecskéink nem érkeznek haza az idén, ebben a földet-eget rázó viharos időben. Lehetségesnek tartották a szakemberek is, hogy az Adrián, az olasz határon állandó ágyudörgés elriasztotta a kis szárnyasokat rendes utjoktól, melyet a a tengeren át minden Őszön és tavaszon megtettek. Talán ezért késtek. De már nagycsütörtökön délután láttunk fecskét. Ott libegtek, lengedeztek szelték a levegőt i|sebes sebességgel. De talán, mintha kevesebben lennének, mint máskor. Vagy talán még útban vannak egyes csapatok. A mostani háború borzalmairól beszélgetett két kiérdemült vén katona. Hát hiszen igaz, igaz. De mi sem voltunk ám nyulak. És kezdik: Öreg huszár: A mikor Taliánországban rostokoltunk, olyan ménkű nagy macskát láttam, hogy a farkán egy század katona lógerezett, a hátán egy tüzérüteg egzecirozott, a fején a vezérkar tanyázott, a fülei alatt pedig az egész tábor sátorozott. Vén bakkancsos : Az semmi. A mikor a bos- nyákokat püföltük, olyan óriási bosnyák jött felém, hogy evőcsajkája akkora volt, mint a Gellérthegy, bajusza az eget kefélte. No de ón nem ijedtem meg. Célba vettem a csajkáját, a mely fölrepült és éppen a fejére esett vissza. Az óriás a földbe sülyedt és véréből megszületett a Vöröstenger. Halálozás. Özv. szigligeti Vajthó Lász- lónó, szül: avasujvárosi Kovách Emma, április 21-én élete 61-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése április 24-őn délután volt. 1 Szülők a húsvéti locsolódás ellen. Szamos laptársaink Írja a következőket: Az elmúlt héten több szülő levélben fordult hozzánk, hogy szólaljunk fel aziránt, hogy a főkapitány tiltsa be az ifjúság húsvéti locso- lódását, amely a mai nagy idők komolyságával össze nem férő léha mulatság. Véleményünk teljességgel ellenkezik ezeknek a rideg gondolkodású szülőknek a véleményével, ezért nem adtunk helyet a felszólalásoknak. Mindazonáltal felvittük a leveleket dr. Ló- nárd István h. főkapitányhoz, ehol kiderült, hogy a locsolódás ellenségei őt is felkeresték leveleikkel. A h. főkapitány azonban kijelentette, hogy egyáltalában nem hajlandó a kérést teljesíteni. A húsvéti locsolódás a legártatlanabb és amellett kegyeletes, vallási vonatkozású dolog és amikor nem lehet eltiltani, hogy a felnőttek korcsmázzanak, kártyázzanak és igyanak, a nők selyemben suhogjanak, akkor igazán méltánytalan dolog lenne éppen a fiatalok ártatlan mulatságát megrendszabályoztii. (Mi e hidegzuhanyos, talpra esett felelethez csak annyit teszünk, hogy azon szülők, kik a húsvéti locsolódásnak oly nagyképü ellenzői : valószínűen olyan családok köréből valók, akiknek a háborús kon- jukturák bőségesen megöntözték a házuk tájékát és bő terméssel, aratással áldották meg; 2-or olyanok köréből, a kik a nagy időknek komolyságát és nyomorúságait egyáltalán nem féltik a kiuzsorázástól, az embertelen áraktól és még igen-igen sokkal komolyabb dolgoktól, mint az ártatlan ön- tözködés. (Szerk.) Testvérek esküvője. Érdekes esküvő folyt délben a róm. kath. székesegyházban; Makkay Sándor tb. városi rendőrkapitány két leányát: Blankát és Gizit vezette oltárhoz és pedig az előbbit Köröskónyi Jenő városi mérnök, az utóbbit Kovács János városi pénztári ellenőr. Az egyházi szertartást dr. Uhl Károly theologiai tanár végezte, aki tartalmas, szép beszédet intézett a fiatal párokhoz. Szülők gyásza. Súlyos veszteség érte Lukácsovics István szatmári kelmefestőt és nejét. Józsi nevű fiók, szombaton 14 éves korában rövid szenvedés után meghalt. Temetése hétfőn délután ment végbe a róm. kath. egyház szertartása szerint. Bakonyi Károly szerencsés kezű és leleményes szövegírónk. Nem egy operettünk az ő munkásságának köszöni hírneves életét, aki a népies motívumoknak komikai czélokra való kihasználásával valósággal iskolát teremtett. Legutóbbi müvében, a Mágnás Miskában is ez a kiválósága jut kifejezésre. Á lovászgyerek főúri környezetbe kerül s ebből a mulatságosnál mulatságosabb helyzetek fakadnak. Ha a lélektani valószínűség daczára a népieskedés kissé parlagiasnak és túlzottnak látszik benne, az csupán az élezett játéknak tudható be. Két körülmény tette a sikerült újdonság bemutatóját a szokottnál érdekesebbé. Husvétra akart vele kedveskedni az igazgatóság népes közönségének s Horváth Nusi szubrett-énekesnő jutalomjátékául szánta. Ha nem is tartjuk helyesnek, hogy egy ünnepi előadást és egy újdonságot a személyi kultusz szolgálatába szegődtetnek, meg kell állapítanunk, hogy_ az ünnepelt ezúttal jó alakítást nyújtott. Éneke, táncza és ábrázolása a Marcsa mosogatóleány szerepében diszkrét volt és közvetlen. Partnere, Sziklay, jól adta a kettős alakot. Ő volt Mágnás Miska ábrázolója. Egyes túlzásait azonban kifogásoljuk. Tán- czait a darabhoz nem tartozó kiszólások és taglejtések kisérik. Az sem való, hogy a harmadik felvonás formális locsolkodása után a seprüt a nézőtér közönsége közé dobja. A rendezés különösen az első felvonásban sikerült s mindenben emelte Kovács Yióra ős Galgóczy művészi játékát. (Rolla és Baracs.) Szirmay zenéje az első és második felvonás fináléjától s egy-két lirai énekszámtól eltekintve, a könnyebb brettliszerü muzsika felé hajlik. Bakonyi Károlyt szerencsésebb kezű muzsikusaink tették népszerűvé és operette-szövegeit országosan ismertté. Műsor: Szerdán: Mágnás Miska. Csütörtökön: Limonádé ezredes (Nyá- ray Rezső és Kovács Vióra jutalorajátéka. Nyomatott a Pázmáay-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. ORGONA GYÁR tXST villamos gépekkel berendezve. Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendsz £ szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat ■zállit. Orgonajavitásokat éa orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. BIEGEB OTTÓ cs. és kir. udvari szállitó. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonoss. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kivánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 39 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Iredalmi-KSr. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.
