Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-04-23 / 31-32. szám
Szatmár-Németi, 1916. április 23. „SZATMÁRI HÍRLAP 7 Kár volt H. Bállá Mariskát búcsúja után még négy alkalommal szerepeltetni és kedvelt régi szerepeinek másodszori eljátsza- tásával rideg üzleti czólokra felhasználni. Az Éva az Erdészleány és a Czigányszerelem után valami újat is várt a művésznő különben hálás közönsége, amely a színházból ezúttal elmaradt és seholsem volt látható. Az igazgatóságnak a primadonna hiányon az uj énekesnő bemutatásával kellett volna segíteni. Szomory Dezső Hermelin czimü színmüve szomorú alkotás és bemutatása szomorú vállalkozás. Hagyjanak már egyszer fel a Klikkhez tartozó pesti „drámairó“ urak a darabok gyártásával és a közönség kínzásával. Tudatlanságuknál, hozzánemértésüknól csak merészségük és rosszhiszeműségük nagyobb. Semmi fejlesztés, semmi komolyabb küzdelem nincsen a darabban, mert az, amit meg akar nekünk mondani, hogy Hermin-Hermelin (!) a színésznő, neje lesz az „ivónak?, miután gyermekük gondozását előzetesen rábízta, már az első felvonás végén tudottá válik. Annál több benne a mosdatlan szájú kiszólás, lé- lekrontás és lehetetlen torzítás. Hol van ilyenkor a piros szinlap ? Sajnáljuk Kiss Miklóst, hogy az „iró“ szerepének eljátszására vállalkozott s hogy beszélő művészetét az orthodox rothadásból sarjadt drámai dikcióval beszennyezte. Kiss Mariska mint Hermelin lehetetlenül játszott. Csupa csináltság volt egész este és csupa kelletlenség. Nyáray nem tudta tompítani Plundrich torzalakjátj sőt .helyénkínt erősen pvintirozott. Kövi Koínólia'jóbb ügyhöz méltó lelkiisraeretlenséggel dolgozott. Vendágszinészek és katonák játszottak sikerültén és szívósan, a Katona Otthon javára rendezett keddi előadáson, a mely alkalommal a Falu rossza került színre. ’Ez az este tette azt, hogy az évad utolsó előtti hetéről megemlékeztünk.’ GAZDÁK VILÁGA. A cselédkonvencziót nem lehet lefoglalni- A földmivelésügyi miniszter értesítette a közigazgatási hatóságokat és a Haditermény Részvénytársaságot, hogy a gazdasági cselédek, valamint az aratók és szegődméDyes munkások járandósága fejében jogosan visszatartott gabonamennyiségeket a gazdáknál nem lehet lefoglaltatni. Ugyancsak a gabonakonvenciók jogos felhasználása érdekében a pénzügyminiszter is utasította a. pénzügyőrségeket, hogy a gazdasági cselédek részére már kiszolgáltatott konvencziót és hasonló, a gazdasági munkások élelmezésére szolgáló, jogosan visszatartott kisebb készleteket ne kutassák. Termesszünk napraforgót. Jól tudjuk, hogy a háború alatt milyen fokozott szükség van olajos magvakra. Minden gazda hazafias kötelességet teljesít, ha mentői több olyan növényt termeszt, amelynek magvából olajat lehet ütni. Az olajos magvakat a gyárak jó pénzért veszik és általuk a gazda tisztességes keresetre tehet szert. Ezért azt tanácsoljuk gazdáinknak, hogy minden alkalmas helyen és módon vessenek napraforgót, amelynek magva tudvalevőleg jelentékeny olajat tartalmaz. Csak arra kell vigyázni, hogy az elvetés olyan helyen történjék, ahol a napraforgó más növény fejlődését nem akadályozza. Háborús-apróságok. Madarak az ágyuzajban. Az a muzsika, amely az embernek igen félelmetes, úgy látszik, az állatoknak nem az. Gyakran panaszkodnak a fronton tartózkodó katonáink patkányokról, sőt még apróbb és kellemetlenebb lakótársakról is, néha egész méhrajok rándulnak ki a lövészárokba, de főleg a madarak keresik fel ezt a lakóhelyet. A vadászható állatok: őzek, nyulak — a róka kivételével — a front mögé húzódnak, de a bátor kis énekesmadarakat semmi sem tartja vissza régi fészkének felkeresésétől. Rigók, pacsirták, vörösbegyek ezrei dalolnak a legsűrűbb gránátesőben, a gorliczei áttörésnél mintha versenyezni akartak volna a rettenetes ágyubömbölőssel. Amikor néhány perccel szünetel a gránáteső, a szilánkokká lőtt faágak között ismét felcsendül a madárdal. Még a szeliditett madarak sem félnek az ágyuzajtól. A katonák például sokat mulattak egy fáczánpáron, mely a lÖvéBzároktól alig tiz méternyire rakott fészket. Gyakoriak a rabló-és éjjeli madarak is, főleg a fecske, melyet erős honvágya még a romok közé is visszacsal. Hol lehet kapni faczipőt? Akik fa- czipőt akarnak viselésre kapni, vagy utánkó- szitésre beszerezni, forduljanak a marosvásárhelyi vagy sepsiszentgyörgyi miniszteri ki- rendeltséghez és esetleg Szilárd Gyula úrhoz Csákvárra (Fehér vármegye), aki a gróf Esz- terházy-féle csákvári földmivesiskolának tanára. (Most ezt a hírünket akként módosítjuk, hogy az érdeklődők ne forduljanak Szilárd Gyula úrhoz, mert neki már nincs módjában a kérelmeknek eleget tenni.) fai &R •■•••••«•••Muni m \ Ö^SEEBSZTŐI IIEHETEE Több felé. A Prohászka püspök beszédével és indítványával mi egyelőre érdemlegesen nem foglalkozunk. A herczegprimás megadta reá a feleletet és a ki olvasni tud, az meggyőződhetik róla, hogy volta- képen Prohászka püspök nem vetett fel uj kérdést, csak uj alakban és indokolással adta elő indítványát. A püspöki kar már régebben ős újabban is, a háborús idő alatt is foglalkozott a magyar nép segítésével. Sőt van tudomásunk róla, hogy a magyar kath. püspöki kar több tagja juttatott földet vagy igen előnyös bérleteket a kis gazdáknak. A káptalanok is. Hogy mégis, legalább itt e helyen foglalkozunk e kérdéssel: oka az, mert sokan félreértették Prohászka püspök beszédét és beszédének világos intencziőit. Fülünk hallatára úgy tárgyalták a székesfehérvári püspök beszédét és most is olyan kérdéseket intéznek hozzánk, mintha ő az egyházi vagyon szekularizálását indítványozná. Ez a felfogás nagy tévedés. És hogy valóban az, igazolja maga a „Világ*, mely sokkal jobban elolvasta Prohászka püspök beszédét, mint a fentiek és sokkal jobban belátott P. beszédének intenoziójába. A „Világ* ugyanis ezeket irta: „Székesfehérvár szép szándékú püspöke nem egy mesgyén jár velünk, csak épen a Világ egyik sarkalatos programmjának egyik pontját érinti." „A napvilágra került tervezet semmikép sem oldja meg a kérdést, sőt egészen olyan, mintha czélzatosan igyekezne elébe vágni a kérdés gyökeres megoldásának.* „Prohászka püspök. akaratlanul is a bekövetkezendő jövőt kerülte meg." A Világ tehát jól olvas, jól ért és tudja, hogy Prohászka püspöknek esze-ágában sem volt és nincs is az a szándéka, a mit a felületesen olvasók neki az első lélegzetre tulajdonítottak vagy tulajdonítanak. Csodáljuk, hogy a Prohászka püspök indítványával, illetőleg a beszédével kapcsolatban nem jut eszébe a sajtónak és közönségnek, hogy hiszen végeredményben ős értelmében Prohászka püspök sem mondott mást, mint a mit csaknem két tizedévvel ennek előtte Károlyi Sándor gróf mondott, hogy Magyarország legyen a magyaroké, hogy a magyar népet ne lehessen kiforgatni a magyar földből. És legyen szabad végül itt csak érin- tőleg kifejezni a mi szerény véleményünket a fold kérdésében. Mi úgy látjuk, tapasztaljuk, hogy itt Magyarországon nem a földhiány a legnagyobbik baj. Föld van itt elég és a háború után is lesz. Nép kell, mely szeresse a földet, munkálja, tanulja meg a föld kincsét kiaknázni. Szeressen dolgozni és takarékosan élni. S ha mégis földre lesz szüksége a mi népünknek, a magyar kath. püspöki kart, mint az a prímás nyilatkozatából is egyenesen, nyíltan kisugárzik . . . nem kell arra figyelmeztetni, hogy tegye meg kötelességét. Megtette a háború alatt. Meg fogja tenni a háború után is. Püspöki kar és káptalanok egyaránt. Kyo.matott a Pizmány-sajtőban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. bekötését elvállalja Pázmány-sajtó könyvnyomda Szatmár-Németi. Agyú Giza könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3, sz. — (Színház mellett.) — az összes játék-, díszmű-, emlék és rövidáru cxikkeket helyszűke miatt a közeledő r I 1 idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére. Iczky István KAZINCZY- XJTCZA 10. IOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki étinek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog ízlése szerint czipőt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-ui 7. ORGONA GYÁR 8£gT villamos gépekkel berendezve. “^8 Kedvei« fizetési feltételek mellett kiváló tlsita légnyomás, caCrendsife szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árt»« elvállal. RIEGER OTTÓ os. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotéja, a Szent-Sir lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzókat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyról kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és vUJauyeróre van berendezve.
