Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-04-09 / 28. szám
Szatmár-Németi, 1915. ápri[is 9. .SZATMÁRI HÍRLAP 3 János szakaszvezetőnek, Maruska László tizedesnek, Simon Sándor őrvezetőnek, Bernát Zoltán tizedesnek, Gregor Károly tart. hadnagynak, Szügyi Zoltán tart. zászlósnak, Hegyi Sándor és Schleiss Sándor tart. had- apródoknak, Pacher Gyula és Szmuk Lajos őrmestereknek, Bernát Miklós, Czundel Sándor, Fazekas István és Igyártó Károly sza- kaszVfezetőknek, Papp Ilés egyévi önkéntes tizedesnek, Friedmann Lajos, Kocsis Árpád, Prikop János, Szilágyi József és Trllián Károly tizedeseknek, Szalay Lajos őrvezetőnek, Drágos. Gusztáv, Kulyis Miklós és Morgenstern Ébrahám honvédeknek ; a bronz vitéz- ségi érmet: Zavaczky Ferencz tizedesnek, Tóth János, Bab János, Seffler István, Nagy János, Szaszarán János Iszak Demeter, Czi- kora Béla, Berki József és Fodor József honvédeknek. Egyházmegyénknek ismét gyásza van. Egy férfikora delén levő esperes-plebános költözött el az élők sorából Blazsek Géza vinnai plébános személyében, f. hó 5-én, 57 éves korában. Gyilkos kór támadta meg az életerős esperest és rövid idő alatt megőrölte a megdönthetetlennek látszó szervezetet. Temetése folyó hó 7-én, pénteken délelőtt volt szentmisével egybekötve a kerületi papság, a vármegye és hívők osztatlan részvéte mellett. Blazsek Géza a lelkipásztorkodás terén működött állandóan s híveinek szeretete, becsülése, paptársainak kollegiális tisztelete és egész Ung vármegyének rokonszenve kisérte népszerű működését. Nyugodjék békében. Egy, a nemesen gondolkodó iparos mesterek közül, „Bako3 Gábor tímár iparos mester 100 koronát adott át ifj. Szabó Lajos ipartestületi jegyzőnek előttem, hogy azt az elagott szegény iparosok segély alapja javára gyümölosöztesse. Én hiszem és tudom is, hogy aki eltudja gondolni és bele tudja magát képzelni egy elagott, szegény iparos helyzetébe : azok előtt nem szükséges bővebben fejtegetni a nemestett czélját. Adjon neki a jóságos Isten ezer annyit helyette. Kiss Pál, kéményseprő mester. (Szeretjük az ilyen leveleket a maguk ruhájukban közölni. Szerk.) A nemzet virágai. A 18 évesek sorozása Szatmáron április 29 és 30-án lesz. A polgári bizottság elnöke : dr. Vajay Károly, kir. tanácsos, polgármester; helyettese dr. Lénárd István helyettes polgármester. Orvosai a polgári bizottságnak: Vajay Imre dr. és Halász Lajos dr. A város „Kossuth-kert“-i gőzfürdője. Több oldalról érkezik hozzánk írásban az a kérdés, hogy mi van a városi gőzfürdővel ? Hát talán mégis be fog következni az a jövendölés, hogy a katonák^ uszodája megelőzi a gőzfürdő megnyitását. Érdeklődtünk a városi gőzfürdő ügye iránt. És azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ott szerényen (serényen?) folyik az átalakítási munkálat s csaknem minden készen van, csak a fürdő lelke — a tartály hiányzik. El kell ismerni azonban, hogy ma nehezek a munkás viszonyok és az anyag beszerzése. De azt is, hogy a közönség egészségi és tisztasági ügye is követeli, melyszerint ezt a nehézségeket legnagyobb erővel igyekezzenek leküzdeni. Jól megfelelt. Egyik főhadnagy meglátogatta megsebesült, derék katonáját a kórházban. — No hogy yan fiam ? — Jelentem alássan főhadnagy ur, a kezem már lábbadozik, de a lábamat még kezelik. Árak Sz&tmárvármegye területen. A közönség olvasta, hogy Szatmárvármegye területére a vármegye alispánja a disznózsír, szalonna és sertéshús maximális árait megállapította. De természetesen a megye alispánja nem állapíthatja meg Szatmár város területére is. A közönség azonban nem gondolt mással, csak azzal, hogy a mi városuukra megállapított maximális árak — és az alispántól megállapított árak közt érzékeny különbség van. Ezt a különbséget még aztán a hir is kövéritette. És lett nagy közbeszédtárgya — ez a lelketlenség — és a többi. Pedig itt nincs szó semmi sérelemről. Más a megyének és más a mi városunknak helyzete. A kik hozzánk fordultak, azoknak ezt megmagyaráztuk. De mégis jó lenne, ha ilyenkor, mikor és ha már egyszer a közönség ilyen hirt olvas, ... a keze ügyében levő sajtó orgonumokban röviden és világosan felfejtenék. Mi a logika ? — Könyörüljön, uram, éhes vagyok . . . — Miért nem dolgozik ? — Akkor még éhesebb leszek. Hotmail tudják ? — Honnan tudják azok a csillagászok, mikor lesz holdtölte? — Nagyszerű 1 Hát megnézik a naptárban 1 Figyelmeztetjük rendőrségünket a hozzánk érkezett levelek után a következőkre : A városba több olyan koldulással kereskedő egyének érkeztek és vannak, akiktől a város aképen szabadult a háború folyamán, hogy illetőségük helyére tolonczoltattak. — Meg kell figyelni jól a vasúton érkezőket és főleg a vasúti villamos kocsikat, mert ott, illetőleg onnan fog a nyakunkba szakadni a hólyagos himlő. — A városban sok hadi- asszoy sétálgat munka nélkül, kik szép segélyt kapnak és mert a községekben erősen munkára szorítják őket naponként való vonatközlekedéssel városunkba jönnek egy kis villásreggelire. (Folyt, következik.) Figyelő. Őszinte emberek. Idealista: Mondd meg igazán nekem, hogy érzed magad ebben a rettenetes háborús időben: Realista: (kereskedő) Kevesebb adósságom van. Idealista: Te boldogtalan, talán még takarék- betéted is van ? Realista ? / (Rettenetes akasztófahumor — mosolygós.) A házi kezelés. A szatmári megfigyelő állomás barakkórházát tudvalevőleg a katonai vezetőség veszi át. A kassai hadtest parancsnokság árlejtést hirdetett az élelmezésre. Ajánlatok bőségesen érkeznek. A szerződést értékelő bizottság azonban egyik ajánlatot sem fogadta el. Azon okulva, hogy a parancsnokság igen tekintélyes megtakarítást ért el, mióta az élelmezést „házi kezelésbe“ vette . . . abban állapodott meg, hogy a mi barakkór- házunk élelmezését is — „házi kezelésbe“ veszi. A tapasztalás az élet nagy mestere; a hadviselésnek is. Lélekjelenlét. A gazda keményen összekapott a feleségével, s minthogy ez jónak látta dühe elől a szobából az udvarra menekülni, férje a seprüt hajította utána. Éppen akkor lép be egy idegen gazember az udvarra, mikor az asszony hamarosan feltalálva magát, kiáltja férje urának : — Nem azt kértem, hájjá kend ; a czirok seprüt dobja ki. Tilos a „piros tojás.“ Egy-két hét és itt van a várva-várt husvét. Különösen a gyermekek várják a husvétot. A kis fiuk rakosgatják a fényes rézkrajczárokat a perselybe, s derűs arccal rázogatják meg annak tartalmát. Illatszerre gyűjtik a pénzt, mert hát husvét másodnapján locsolódni mennek, megöntözni a lányokat — piros tojásért. Lehet az kék is, zöld is, csak „piros tojás“ a neve. A leánykák pedig a tojásokat rakosgatják félre, mert mit szól majd a le- gényke, ha a várvavárt husvét másodnapján nem lesz húsvéti tojás. És most szótfoszlik az illúzió! Háború van, az ellenséges államok kiéheztetósünkről ábrándoznak. Kímélni kell az élelmiszereket, még a tojást is, hogy a végén mi csapjuk ki az ütőkártyát. A miniszterelnök a hivatalos lapban szigorú rendeletet adott ki, amelyben megtiltja, hogy a húsvéti ünnepek alkalmával a tyúktojást a szokásos módon kifessék, avagy kikészítsék. Aki ezt a rendelkezést megszegi, két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Mindenesetre van alapja a miniszteri rendeletnek, mert a tojásfestéssel meglehetős nagy mennyiségű tojás szokott pocsékba menni. A gyermekeknek az idén meg kell elégedniük a czukortojással. Remélhetőleg azért könnyen elfogják viselni a háború ilyetén csapását. A tizenhármán szám. X. — Mindig ostoba embernek tartottam, aki a 13-as számot szerencsétlennek tartotta. Megtörtént az a pechem. hogy épen ápr. 13-án egy fél milliót nyertem. — Y. — Ne beszéljen már. — X. De úgy van ! Esküszöm. — Y. No tessék, hát itt van a tizenhárom! — X. De sorsát senki ki nem kerülheti. — Y. Hogy-hogy ? — X. Fájdalom . . ápr. 13-án vesztettem el még azt is, ami a nyert félmilliómon kívül volt . . . Vidék. Szatmár-vármegye Mezőpetri községben a postaügynökség működése valamint a Mezőpriről Piskoltra és vissza naponkint egyszer közlekedő gyalog- küldöncz járás f. évi ápr. hó 1-én ideiglene- nesen megszűnt s az ezen postaügynökség postai kézbesítő kerületbe tartozó Mezőpetri község, valamint a közigazgatásilag ahhoz tartozó Boér, Degenfeld, Gofrik tanyák és Kigye puszta ideiglenesen a piskolti posta és távirda hivatal kézbesítő kerületébe osztattak be. Nagyvárad, 1916. április 1. M. kir. posta és távirda főigazgatóság. — Sima. határunk vetései a legszebb reményre adnak jogot. Dolgozunk, minden mozog. S ha Isten is velünk lesz, a föld sem hagy el. (Gobi.) — — A vármegyei jegyzők közgyűlése. Szerdán volt városunkban a vm. jegyzők és körjegyzők közgyűlése. Igen dicséretes és felemelő jelenségnek tartjuk, hogy a jegyzői kar minden ügyet megelőzőleg a hadiárvák gondozására hivatott pártfogó intézmény felkarolásának ügyével foglalkozott. Gáspár Pál vármegyei árvaszéki elnöknek felhívására a jegyzői kar legnagyobb lelkesedéssel és az ügyhöz méltó komoly tárgyalással jelentette ki, mily szent és kiváló kötelességének tartja ezt az ügyet egész lelke oltalmába és munkakörébe venni. Azután vette tárgyalás alá maga benső ügyeit. A vármegye jegyzői karának sérelmeit, fizetésügyök rendezését. A közgyűlés aztán megválasztotta az uj tisztikart. A főbb állások a következőleg töltettek be: Elnök : Komo- róczy Jenő főjegyző: Komoróezy Péter (uj), pénztáros Veress Sándor, jegyző: Bodoky István (uj), aljegyző: Báthory György (uj). H. Bállá Mariska két vendégszereplését élvezte a közönség zsúfolt ház mellett a Kis Icirály és A kis gróf operettekben. Ä kis királyt és Csillag Rózsit alakította biztos fellépésével, művészi játékával és elsőrendű, szívhez szóló primadonna hangjával. A közönség lelkes óvácziokbán részesítette Bállá Mariskát. Virágeső, csokor, vastaps, ismétlések voltak bőven. A többi szereplők is mind művészi nivón állottak. A zenekar precziz dirigálás mellett lelkesen játszott. A rendezés kifogástalan volt. Bállá Mariska még a Czigányprimás-ban, vasárnap d. u. A kis gróf, este Sybill darabokban fog fellépni és hétfőn este búcsúzik el az Erdészleány-ban a szatmári közönségtől, melyet állandóan felvillanyoznak Bállá Mariska személyi és művészi kiválóságai. EGÉSZSÉG-ÜGY Tízparancsolat mellbetegek számára. 1. Szeresd a friss tiszta levegőt. 2. Járj szorgalmasan sétára és pedig hacsak módját ejtheted, az erdőbe, vagy a mezőre. 3. Igyál gyakran forralt tejet, és tiszta vizet. 4. Kerüld a szeszes italokat a leggyengébb sörtől kezdve a legerősebb pálinkáig. 5. Mossad felső testedet naponként hideg vízzel. 6. Kerüld a port és füstöt. 7. A hideg levegőt ne szájadon, hanem orrodon szívd be. 8. Ne dohányozzál. 9. Kerüld a mellbetegeket. 10. Fékezd meg haragodat, légy mindig vidor, nyugodt, és bízzál Istenben. A tojást nyersen enni veszedelmes. Az éppenséggel nem áll, amit a legtöbb ember hisz, hogy tudniillik a tojás nyers állapotában emészthető a legkönnyebben A nyers tojás ellenkezőleg meglehetősen nehezen emésztetetik meg. Mindenesetre nehezebben, mint a lágy tojás. Minthogy pedig az sem Blazsek Géza 1859—1916.
