Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-04-05 / 27. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. április 5. SZINHHÁZ. Fehér felhő nagyobb port vert fel, mint a minőt megérdemelt volna. Az ismétléseknél bebizonyította ezt a közönség kisebb fokú érdeklődése. A darab nem megnyugtató sem az elesett hősökre, sem a közönségre nézve. Előadása sok technikai nehézségbe ütközik. A közönség nagy része nem tudott belemélyedni különösen a jeleneteknél mutatkozó legszebb részeknél. Bevezetéské- pen „Seenes legény — szenes leány“' operette került szinre, melyben különösen Nyáray, Radócz és Sziklayók mulattatták a közönséget. — A Sziklay pár jutalomjátóka a Svi- hákoJclan kitünően sikerült. Az ünneplést méltán megérdemelte a müvész-pár, mert az egész szezon alatt egyik legnagyobb erőssége volt a társulatnak. A színház kicsinek bizonyult, a müvész-pár nem győzte a tapsokat egyes jelenetek ismétlésével viszonozni; a kollegák közreműködése, zene, díszletek, rendezés, mind harmóniában voltak a sikerrel. Műsor: Bállá Mariska, a szatmári közönség kedvelt primadonnája csütörtökön estétől kezdve egymásután 4 sláger darabban fog fellépni. NŐK VILÁGA. A tejhiány pótlása. A tejhiány nap- ról-napra mindjobban érezhetőbbé válik, olyannyira, hogy táplálkozásunk e fontos tényezője nemsokára csak mint patikaszer lesz kapható, ha idejekorán nem történik gondoskodás annak valamilyen pótlásáról. A tejtermelés fokozására külföldön, elsősorban pedig Németországban, nagyon jól bevált mód a kecsketenyésztés, amelyet mi, sajnos, nagyon elhanyagoltunk és e mulasztásunkat a mostani háborús szükséglet ellenére sem pótoltuk. Á kecsketej tápláló érték dolgában majdnem egyenlő értékű a tehéntejjel. Az a bit, hogy ize, szaga kellemetlen volna, onnan ered, hogy az állatokat piszkos helyiségben tartják és ennek szagát nyeli el fejes közben a tej. Határozott előnye a kecskének a tehénnel szemben, hogy nem hajlamos a tuberkulózisra és így a gyermekek táplálására igen alkalmas. A kecsketartás a tehéntartással szemben, a mai háborús nehéz viszonyok között annyiban előnyös, hogy ennek tenyésztése ma fontos nemzetgazdasági érdek, annál is inkább, mert táplálkozás dolgában a kecske egyike a legigénytelenebb állatoknak, úgy, hogy egy kecske tartása még a legszegényebb családnak is módjában van, mivel nem szükséges neki az a drága takarmány, mint a tehénnek. A kecske szaporasága pedig különösen a tejhiány- gyors pótlása miatt igen fontos, mivel a kecske évente kétszer ellik és igy az állomány hasonlithatlanul rövidebb idő alatt szaporítható, mint a tehénállomány. Szövetségesünk, Németország, különösen nagy gondot fordít a kecsketenyésztésre és ma már európai hirü a jó tejelőképességre kitenyésztett „tejelőkecske“, amely naponta 3—5 liter tejet ad. A kecsketartással szemben tanúsított ellenszenv onnét eredt, hogy az őrizet nélkül hagyott állat éppen azon oknál fogva, hogy nem válogatós a táplálókban, olyasmit is elrágott, ami nem volt neki szánva: a fák leveleit, a bokrok gyenge hajtásait stb. A háboruokozta hiányok pótlása úgy most, mint az eljövendő békének legfontosabb feladata. A kecsketenyésztés hazánkhan elhanyagolt ügyénék fellendítése úgy gazdasági, mint népélelmezési szempontból az újjáépítés nehéz munkájának igen fontos részlete, amelynek mielőbbi valóra váltását nemzetgazdasági és közegészségügyi érdekeink követelik. EGÉSZSÉG-ÜGY A hulla veszedelme. Elhullott állatokat nagyon sokszor találhatunk uton-utfé- len, sőt még a lakóházak között is, anélkül, hogy azok el lennének földelve. Az ilyen elföldeletlen hulla nemcsak hogy egészségtelen bűzzel árasztja el a környéket, hanem a szó szoros értelmében veszedelemmel fenyegeti a szomszédos lakókat és az arra haladó népet. A több napon át heverő hulla feloszlásnak indul és ezáltal mérgező hatású s ha egy légy egy ilyen hulláról közvetlen ránk repül és megcsip, meg van a fertőzés, ami sok esetben halállal is végződhetik. De ha nem is végződik mindjárt kimúlással, elég lesz a bajból annyi is, hogyha a csipés helyén nagy seb támad, a test pedig borzasztó módon megdagad és igy esetleg azt a testrészt le kell vágni, mert különben belepusztul az egész ember. Ezért tehát az elhullott állatokat ne dobjuk akárhová, hanem ássuk azt el jó mélyen a földbe, ahol elrohad és igy nem veszélyezteti az ember egészségét. Háborus-apróságfok. Öreg székely népfelkelők búcsúja. A keresztvári öreg székely népfelkelők bevonulásuk napján az állami iskolába gyűltek össze, ahol gyermekeik és unokáik tanulnak : elbúcsúztak hozzátartozóiktól és utána a templomba, istenitiszteletre mentek. A megindító istentisztelet a Himnusz eléneklésével ért véget. A keresztvári öreg népfelkelők megtakarított pénzüket, 9000 koronát az iskola igazgatójára bízták, hogy az ő nevükben jegyezzen a legközelebbi hadikölcsönre. Egy faluból minden férfi bevonult. Unterries németországi községből bevonult minden férfiember. A falubeli férfiak legnagyobb része már háború elején önként jelentkezett katonának, de néháDyan még otthon maradtak és most hadbavonult az utolsó férfi is. A gazdasági munkát a faluban kizáróan nők és gyermekek végzik és derekasan végzik. Fapirdrágaság és as omnibuszjegy. Ki hitte volna, hogy a háború az elhasznált omnibusz jegy számára újabb rendeltetést teremt. Pedig igy van. Az utas kezében ellenőrzés szempontjából szorongatott apró papiros darabot — újabban — csomagolásra használják, amint ezt az a rossz májú ember, aki a hentesnél májast szokott vásárolni, elmondta, A májas ember előadása a következő: Egy elegánsan öltözött rövid szoknyát, magas betétes czipőt és félrecsapott kalapot viselő csinos höley állít be a henteshez és igy szól: — Mibe kerül a szafaládé ? — 24 fillér. — Tessék egy darabot becsomagolni. — Még be is csomagoljam ezt a csekélységet ? Hiszen olyan drága a papiros. Talán akad a nagyságos asszonynál egy kis papír, amibe belefér? A vásárló nő most az erszényébe nyúl és rövid keresés után átad egy gyűrött omnibusz jegyet a hentesnek, aki — mintha ez a legtermészetesebb dolog lenne a világon a — csomagoláshoz lát. A hölgy mosolyog és végül még kedélyesen megjegyzi: — Tessék ám ügyelni, nehogy a kalauz által becsipett lyukon kicsússzék . . . [Üj SzEBgjssZTői ÜmÉTEÉ Zenész. Szép, okos czikk. De mi ezzel az intézettel nem foglalkozunk. Nem ismeri lapunkat. Itt- ott két éves szerkesztőségünk alatt — nem jegyet, erre mi nem reflektálunk — de sem egy meghívót, vagy a zeneiskolától való tudósítást, értesítőt nem volt szerencsénk kaphatni. Úgy látszik, mindent elkövetnek abban az iskolában, hogy mindenkit elosszanak onnan. Hát ezt szerencsésen el is érték. És ezt városi zeneiskolának hívják. — UbrezB. Köszönjük. A két másikat az én kis volt növendékem érdekében nem közöltük. Megmutatta, hogy tud jobbat. Hát most válogatunk. — „A sintér.“ ízlés dolga ilyen czimmel, de tartalommal is czikket írni. És ne tessék hinni, hogy mi a rendőrséget okoljuk azért, mert nem üttette le azokat a kedves kutyákat, melyek nincsenek biz- biztositva a megveszés ellen. Igenis van módunkban napról-napra tapasztalni, hogy a kutya-kultusz igen virágzó állapotban van. A minap egy hölgy ment ölében a egy kutyával a Deák-téren. Egy őszbevegyült előkelő hölgy visszafordult és hangosan mondotta: — Ez is inkább egy hadiárvát vihetne ölében. Szent Vincze gyermeket tartva ölében, lépett a parlament elé. És azt mondotta; — Ha ezeket az árvákat megmentjük . . a nemzetet mentjük meg. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz, — (Színház mellett.) — A Szatmári Gázárban az összes játék-, diszmü-, emlék és rövidáru csikkeket helyszűke miatt a közeledő nagy ■ 1 idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére. KAZINCZ Y- UTCZA 10. ÍOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki ennek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipőt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-u. 7. ORGONA-GYÁR ffST villamos gépekkel berendezve. “HÖ2 Kedvező fizetéBi feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszj szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat ezállit. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. HIEGEK OTTÓ cs. és kir. udvari Bzállitó, Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. , Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: fízatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.
