Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-08-11 / 63. szám
Szattaár-Németi, 1915. augusztus 11. SZATMÁR HÍRLAP' 5 Egészségi Tanácsadó. A bolha mint ragályos betegség- terjesztő. A bolha, az ember vérével táplálkozik és azzal közvetlenül érintkezik. Éppen ezáltal a legbiztosabb terjesztője a fertőző betegségeknek. A nagy világháború ideje alatt kettős gondot kell fordítanunk a bolha- pusztitására, mert ez a veszedelmes pestis, kolera, vérhas és más gyilkoló nyavalyák elleni védekezésünkhöz tartozik. A bolha irtásának a legegyszerűbb módja, ha meggátoljuk a szaporodását. Hiszen a kellemetlen rovar előbb-utóbb körömre kerül, de ha már lerakta 120—130 tojását a padlónak a deszkanyilásának oldalára, akkor hiába igyekezünk állati alakjában irtani. Önként következik tehát, hogy a tojásait kell pusztítani, amire a legegyszerűbb mód, ha sósvizzel mossuk fel a padlót. Az erős sósviz felrágja a bolhatojás burkolatát, külső hártyáját és igy a levegő hozzájut a belső tartalmához, amiáltal tönkre megy. A sósvizzel felmosott padló deszkanyilásaiban a viz elpárolgása után mint a dér, ott marad a finom sópor. Az idő változása következtében ez a só nedvességet húz magába és a később oda lerakott bolhatojásokat is kikezdi, kimarja a sós nedv, miáltal elpusztulnak a bolha - tojások. gazdAk világa. Mit csináljunk a nedves gabonával ? Nyirkos, kicsirázott gabonát ne halmozzunk fel garmadában, mert a nedves gabona megdohosodik és megpenészesedik. A szárítást ponyván, a szabadban végezzük. Ha vastagabb rétegben vagyunk kénytelenek a nedves gabonát szárítani, naponta többször lapátoljuk. A szárítás után is tanácsos a gabonát vékony rétegben elhelyezni a magtárban. Angolországban rossz a termés. A legnagyobb angol lapok tartózkodás nélkül arról Írnak, hogy tiz év óta nem volt olyan gyenge termése, mint az idén. A kérkedő ország, mely bennünket akart kiéheztetni, igy lakói meg a sors rendelkezése folytán. Kitűnő a román termés. A román termés úgy mennyiség, mint minőség szempontjából kitűnő. Legjobb a búza termés, amely már majdnem teljesen be van takarítva. Románia mostani feleslegét 17 millió métermázsára becsülik. A ménselejtezést elhalasztották. Domahidy István megyei lótenyész-bizottsági elnök ezúton hozza az érdekelt lótenyésztők tudomására, hogy a f. hó 13-ára kitűzött ménlóseleitezés a földmivelésügyi minisztérium rendelete folytán később megállapítandó időre elhalasztatott. A 13-iki határnapot a minisztérium a budapesti lóversenyek miatt halasztotta el, melyek folyó hó 12 én kezdődnek meg. NŐK VILÁGA. Miért fut össze a tej ? Bizonyára nincs nagyobb bosszúság a háziasszonyra nézve, mint mikor reggel megveszi vagy házhoz hozzák a tejet s az főzés közben ösz- szefut. Ekkor aztán persze szidjuk a tejes asz- szonyt, mint a bokrot, hogy ilyen meg olyan rossz tejet hozott, melyet most drága pénzen fizetünk meg. A tejes asszony igen természetesen hallani sem akar róla, hogy ő rossz tejet mért volna a „Nagyságának.“ És ebben igaza lehet neki. Mert nem mindig a pancsolt tej fut össze, hanem a legjobb tej is, ha fejée után kellőkép le nem hütik. A tej ugyanis 30 foknyi meleg, midőn kijön a tehén tőgyéből. Ha ezen állapotban megmarad, csakhamar megsavanyodik, vagyis a benne levő czukorsav tejsavvá válik, a mi okozza, hogy összefut a tej Ha azonban fejés után mindjárt 10—12 fokra hütjük le a tejet, megtartja édességét. E végre jól átszellőztetni is lehet a tejet. A levegő szénsava ugyanis gátolja a tejsav képződését; minél bensőbben érintkezik a tej tiszta levegővel, annál tovább marad édes. Az átszellőzés egyúttal eltávolítja mindazon szagokat, miknek a tej alá van vetve, melyek csak később, ha vajjá dolgoztatik fel, jönnek ismét elő. Nyáron tehát fődolog a tejet mindjárt lehűteni, a mi leginkább szükséges, ha nem szállittatik oly messzire, hogy útközben kellőkép lehűlhetne. Végül a lehűtött tej vajnyerésóre is jobban kihasználható, mint a hütetlen. (Egy asszony.) Tojás és főzőliszt kímélése. Gyúráshoz való lisztet most nagyon gyéren lehet kapni. Pótolhatjuk a hiányt, ha a mostani, gyúrásra nem alkalmas kenyérlisztből készítünk tésztaételt, akár kenyérsütés alkalmával, akár más időben. De ha nem kenyérsütéskor készítjük is, akkor is olyan tésztát kell készítenünk, mint a kenyérnek való. Ha a tészta megkelt, vékony ujjnyi rudacskákat sodrunk belőle és késsel eldaraboljuk mogyoró nagyságú darabokra úgy, hogy minden vágás után félig megfordítjuk a tésztarudacsát, így nem lesznek a levágott darabok laposak. Azután meglisztezett vagy megzsirozott tepsire szórjuk és sütőbe tesz- szük, 5—6 perez múlva már összetolhatjuk a tészta-mogyorókat és ismét tehetünk a tepsibe az esetleg kimaradt nyers tésztából. Ha megsült, szellős helyen egy hétig is eltarthatjuk. A mikor főzni akarunk belőle, forrásban levő vizbe rakjuk és addig főzzük, mig jól át nem puhult (20—25 perez). Akkor lészürjük ; kevés vizzel megöntözzük és épugy, mint más kifőtt tésztát, készíthetjük dióval, mákkal, sajttal túróval stb. Ezen tészta elkészítése semmivel sem kerül több munkába, mint a közönséges gyűrött taészta készítése. Lakos Imréné. Háborús-apróságok. Emlékeztető az olasz hűségre. Az olasz harcztérről Írják haza: Az egyik fogolytáborban, a hol olasz katonákat őriznek, az altiszti étkezőben kicsiny tábla lóg a falon. Két mondat van iáirva, — két mondat, mely minden szónoklatnál többet mond s mely alatt aligha érzik jól magukat az olasz foglyok. Az első fölirás a következő : Róma, augusztus 2. Nem szükséges, hogy Fölségedet külön biztosítsam róla, hogy Olaszország szövetségeseivel szemközt szives és barátságos magatartást fog tanúsítani. Ez a mondat, mint ismeretes, Viktor Emánuel királynak királyunkhoz, intézett táviratából való. A másik mondat a mi királyunk proklamácziójából: — Olaszország királya hadat üzent nékem . . . A háború mérlege. A németországi lapok a következő beszédes számokat közlik a háború évfordulója alkalmából: A középponti hatalmak az ellenséges területen megszállva tartanak: Belgiumban . . 29.000 négyszögkilómétert Francziaországban. 21.000 „ Oroszországban 130.000 „ Összesen 180.000 négyszögkilómétert Az ellenség megszállott: Elzászban . . . 1.050 négyszögkilómétert Galicziában . . . 10.000 „ Összesen 11.050 négyszögkilómétert Hadifoglyaink száma: Német fogolytáborokban és kórházakban .................................. 898.869 mu nkásnak alkalmazva . . 40.000 az utóbbi hetekben elfogtunk 120.000 Németországban összesen 1,058.869 Ausztriában és Magyarországon 636.534 Összesen 1.695.400 Az orosz foglyok között Németországban van 5600 tiszt, 720.000 katona, Ausztriában és Magyarországon 3190 tiszt, 610.000 egyéb katona. Az orosz foglyok száma összesen 8790 tiszt és 1,330.000 katona. Németországban júniusig 5834 zsákmányolt ágyú és 1556 zsákmányolt géppuska volt. Számos ágyú és géppuska azonban seregeinknél maradt. Az egész zsákmány 7—8000 ágyúra és 2—3000 géppuskára tehető. A nagy bizalom. A falusi atyafi megbízta az ügyvédet pőrének vitelével. Megegyeztek minden vonalon, végezetül azt mondja a gazda : — Előleget adjak-e ? — Ötven koroná nem árt, mert sok bélyegre lesz szükségünk. A beadványokat három példányban kell elkészíteni, aztán mindegyikre kell ragasztani. Emberünk leolvassa a pénzt, aztán megkérdezi : — Mikor jöjjek be? — Majd értesítem levéllel, addig ne fáradjon ide. A gazda elment, másnap már beállított újból. — Mi jót hozott ? — kérdezte a fiskális. A gazda megforgatta néhányszor a nyakát s úgy nyögte ki nagy szemérmetességgel: — Hát, tudja, elgyüttem megnézni, hogy hát igazán felragasztotta-e azokat a bélyegeket ? Mert hát háborús idő vagyon, kötve higyjen — az embör. Ivángorod. Ivángorod, ez az orosz vár is elesett, lehullott, megérve arra, hogy a világháborúnak eseményei közé sorakozzék. Elfoglalták a magyar és osztrák csapatok. Á múlt év augusztus havában még csak álomnak vagy legalább is ábrándnak tűnt fel Ivángorodnak bevétele. Immár, mint megtörtént eseménnyel állunk szemben. Ivángoródot, az erősséget valósággal a semmiből teremtette meg az orosz hadvezetőség 70 évvel ezelőtt, azzal a czéllal, hogy védelmére szolgáljon a Visztula vidékének. Korábban lengyel uraknak volt a birtoka, mígnem a szép kastélyra s környékére szemet vetett Paskievics Iván tábornok s kérésére a czár neki ajándékozta, miután a tulajdonosoktól tizedrész áron elvették. Pas- kievies nem elégedett meg ezzel a kis va- gyonszaporodással s miután fölfedezte kiváló stratégiai helyzetét a birtoknak, melyet ő nevezettjei Ivángorodnak, sikerült megvalósíttatni a várépités tervét s a birtokot való értékének többszörös áráért visszaadta az államnak. Még azt is megtette a kitűnő tábornok, hogy a kastély közelében téglagyárat épített s a várépitéshez ő szállította a téglát olyan áron, hogy közmondássá vált: Ivángoród — ezüstből épült. A Varsótól 102 kilométerre levő Demblin falunál 25 kilométeres kerülettel várövet építettek s azóta három vasúti vonal s számos országút középpontjának tették meg Ivángorodot. Magának a városnak különben nagyobb jelentősége nincs ; minden a mi itt van, katonai czélt szolgál. Hogy miképpen szolgálta Ivángorod ezt a czélt, — az éppen most vált el. Egy kis gyakorlati pedagógia. KényszeriUüke a gyermeket arra, hogy mindent egyék? Annak a rögeszmének, hogy a gyermeknek mindenből kell ennie, ami az asztalra kerül, már sok gyermek egészsége áldozatul esett. Sohasem szabad a gyermeket arra kényszeríteni, hogy olyasmivel töltse meg a gyomrát, különösen pedig csillapítsa éhségét, ami nem kell neki; inkább arra kell törekedni, hogy a gyermek az illető táplálékot megszokja. A gyermek kóstoljon hát meg mindent, ami az asztalra kerül, de étvágyát azzal csillapítsa, ami ízlik neki. Fontos azonkívül, hogy a gyermeket a táplálkozásban is rendhez szoktassák és különösen, hogy szigorúan megszabott időben és csak akkor kapja a táplálékot: az ilyen gyermek aligha lesz válogatós. * A rendet és tisztaságot csak úgy szokja meg a gyermek, ha mindig rendet és t iszta- ságot lát magakörül.
