Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-08-04 / 61. szám

Szatmár-Németi, 1915. augusztus 4. .SZATMÁRI HÍRLAP 3 A döntő napok. Lélekzet vétel nélkül várjuk napról-napra, óráról-órára a nagy, az óriási csatának eldöntését. A világháború döntése előtt állunk. Nem könnyelmű elbiza- kodással, de megedzett ideggel türelemmel, Istenbe vetett hittel és jogos reménységgel. Morális erőnket elismerte az egész világ, még az ellenség is. Sikereink le nem tagad­hatok. Varsót ürítik az oroszok, a királyi szózat a legfőbb hadúr, melyet minden kato­nájához intézett a háború évfordulóján, arról győz meg, hogy a legfőbb hadúr is Istenbe vetett hittel néz a nagy gigászi csata elé, melyre az egész világ szeme feszülten veti tekintetét. Az uj moratóriumi rendelet minap jelent meg. Nem lehet feladatunk, hogy azt részletesen ismertessük, hanem inkább csak fölhívjuk a lakosság figyelmét, hogy tanul­mányozza a körülményes, terjedelmes uj rendszert, mely sok tekintetben meg fogja változtatni hitelviszonyainkat. Mivel törvény nem tudással senki sem vódkezhetik, azért minden honpolgárnak tulajdonképp köteles­sége a legújabb rendeletet megtanulni. Főbb intézkedése, hogy a f. év julius 31 után le­járó pénztartozások teljesítése, tekintet nél­kül keletkezésük idejére, lejáratkor teljes összegében követelhető. A bértartozás ha­lasztás alá esik, ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít. A váltókat két részletben kell törleszteni 1915 ben é 1916-ban Ez alól azonban Szatmár megye kivételt képez. A betétekkel a rendelkezés szabadabb stb. stb. Az uj rendelet augusztus 1-én, lépett életbe. Ismételjük, kinek-kinek jó lesz tanulmá­nyozni. A pápa béke szózata. A háború ki­törésének egy éves évfordulóján XV. Bene­dek pápa a hadviselő népekhez és ^fejeikhez czimen hatalmas szózatot, felhívást intéz a a harczoló nemzetekhez és uralkodókhoz. Egy atyai intés, egyben kérelem zug az egy­háznak, a lelkek fejedelmének e felsőbb, ma­gasabb forrásából eredő intelmeiből, az ősi immár csaknem kétezeréves nagy harangnak erejével és fenségével. Üzenet ez a szózat az egyház láthatatlan fejétől, Jézustól, az irgalmastól, de az örök Bírótól is, a ki fele­lőssé tesz népeket és fejedelmeket szerné- lyenkint is. Azok a keserű könnyek, melyek csendes kunyhókban, vagy az oltároknál hullanak — ezek a könnyek rezegnek meg e szózatban, bele kiáltva a dúló harczok vér- fagyasztó zajába: Áldott legyen az, aki először veszi kezébe az olajágat és jobbját nyújtja az ellenségnek, hogy megfelelő békepontokat kínáljon. De benne van e szózatban a füg­getlen, a pártatlan, a hivatásának méltóságos tudatában lévő és a lelkek uralkodójának kemény, szemrehányó leezkéje is. „A mos­tani harcznak ára nagy, túlságosan nagy. Mondjanak le a kölcsönös megsemmisítés szándékáról“ és akkor meglesz a béke is. A világ lélekzet vétel nélkül olvassa a pápa atyai szózatát és a nemzetek lelkűkben leg­alább bizonyára elismerik, hogy szent Péter utódja hordozza és őrzi az életet, utat és igazságot az emberiség számára. A pápa világraszóló szózatát, melyet bi­zonyos olasz lapokon kívül még ellenségeink is magasztalnak: jövő számunk élén mi is közöljük. Szent Ignácz napja. Szombaton jul. 31-én ülték meg a Jézustársasági atyák nagy alapítójuknak, szent Ignácznak napját. Jézus Szent—Szive templomában e napon isten­tiszteleteket tartottak, amelyeken a hívek is szép számmal jelentek meg. Aranymisés papok — a vidéken. Molnár István, tőketerebesi róm. kath. lelkész, egyházmegyénk papja is elérte az Urnák azt a nagy ajándékát, hogy ötven év múl­tával bemutathatja az Urnák aranymiséjót. Molnár István a csöndes és zajtalan élet embere. Távol a világ zajától egészen hívei lelki és anyagi jólétének él. Született 1841. évben, Kécz községben Bihar megyében. Fel­szentelték^ I860. jul. 22-én. Segédlelkész volt Beregszászon, Szinfaluban, Szigeten és Fel­sőbányán. Lelkészkedett 1869-től — 1889-ig, tehát két évtizeden át Sándorfalun. Majd 1889-ik évben Tőketerebesen. 1904-ben szent­széki tanácsos lett. Magas kora daczára hí­ven teljesiti kötelességét. Híveinek szeretetét mindenkor kivívta. Otthonát szerető lelke sohasem vágyakozott a nagy nyilvánosságért. Aranymiséjét is csendben hívei körében vé­gezte. Egyházmegyénk papjai közül még hármat szenteltek 1865. jul. 22-én : Schubert G., Szártorisz F. és Pehám S. áldozópapokat. Várjuk a közelebbi értesítéseket, hogy meg­emlékezzük az érdemes férfiakról. Megalakult a rokkant katonákat gyámolitó bizottság. A Szatmári Hírlap már hónapokkal előbb egy vezérczikkben sürgette, hogy ne késedelmeskedjünk a rokkant katonák ügyével. Végre megmozdultak a városok és vidékek egyaránt. A Vörös Ke­reszt Egylet kebelében fog működni a r. gy. bizottság, mely immár Szatmár városában is megalakult. A bizottság förokkantgyámul Benkö József kanonokot választotta meg, aki vezető rokkant gyámnak Demkő Sándor tb. árvaszéki ülnököt jelölte ki. A vezető rok­kant-gyámot tisztében a központ erősiti meg, ő ezután a város intelligens elemeiből, fő­képpen ügyvédek, orvosok, tanárok, tanítók és tanítónőkből rokkant gyámokat fog kine­vezni, akik a rokkantügyek intézésében köz­reműködnek. A rokkant-bizottságot az ügy iránt érdeklődő intelligens polgárokból fogják kiegészíteni. Az ülésen a polgármester azt is bejelentette, hogy a szatmári hadi árvák el­helyezésének fontos kérdésével a városi ta­nács már foglalkozik. A városi tanács java­solni fogja a közgyűlésnek, hogy egy hadi árva-gyermektelep létesítésének czéljaira 24 hold területet engedjen át. A gyermektelepen 100 esetleg több elárvult katonagyermek nyerne elhelyezést. A Szamos vize. Kolozsváron rájöttek, hogy a kolera fertőzésedet a Szamos vize továbbítja. Ezért erélyes intézkedéseket tet­tek a Szamos partjain. Nem kell magyarázni, hogy ez a hir minket Szamos partján lakó­kat mennyiben érdekel. Igen dicséretes dol­got cselekedett tehát dr. Damokos Andor h. miniszteri biztos, mikor a mi Szamos vizün­ket megvizsgáltatta. A vizgálat eredménye a következő jelentésben van összefoglalva : — Mindezeket összefoglalva a Szamos vi­zet fürdésre kevésbbé, ivásra egyáltalán nem tartom alkatmasnak. Szatmár-Németi, 1915. ju­lius hó 29-én. Dr. Pruzsinszky Zoltán, a bak- terologiai intézet vezetője. De hatóságunk sem fogadta közönnyel a kolozsvári hirt. A polgármester utasította a rendőrkapitányi hivatajt, hogy tiltsa be a Szamosban való fürdést. És nyomatékosan fi­gyelmezteti a lakosságot, hogy a Szamos vizét ivóvizül ne használja. A szent István napi szent beszédet az idén Olattfelder Gyula Csanádi püspök mondja a budavári templomban. A magyar városok küldöttsége a királynál. Az ország összes városai egy hatalmas küldöttséggel járulnak Őfelsége elé hódolatuk kifejezésére. A városok 3—5 tag­gal vesznek részt a küldöttségben. A Szt. Ferenczrend búcsúja. Aug. hó 2-án, hétfőn volt a Szt. Ferenc-rend éven- kint szokásos búcsúja, az ugynevezet Por- cinkula-bucsu; azok a hívek, akik ez alka­lommal a ferenczrendiek templomában szent gyónáshoz és áldozáshoz járultak teljes bú­csúban részesültek. A búcsú napján hétfőn 9 órakor ünnepélyes szent mise volt, melyet P. Alajos házfőnök czelebrált Dobrovoczky Béla székesfehérvári áldozópap, Bodnár Re- migiusz premontrei theologus és tanárjelölt, Láng József szatmári theologus segédletével. Itt említjük meg, hogy P. Harczellin rövid időre szabadságra ment; P. Odoriket pedig Szegedre helyezték. A vármegyei románság küldöttsége julius hó 9-én megjelent főispánunk előtt, s kifejezte a haza és király iránti hűségét. A hűségnyilatkozat a trónig jutott el, honnan a napokban érkezett meg a válasz főispá­nunkhoz, melyben a miniszterelnök, Tisza tudatja, hogy királyunk ő felsége a román­nép tántoríthatatlan királyhüségének és ha­zaszeretetének tanujelét legkegyelmesebben tudomásul venni méltóztatott. A rendőrfőkapitányság teendőinek végzésével Főispánunk Lénárd István vá­rosi tanácsost bízta meg a rendőrfőkapitány­nak kinevezéséig. Dr. Csomayt betegsége mi­att felmentette a főispán a helyettesítéstől. A Vörös Kereszt szatmári fiókjá­nak kérelme. Lapunk többször megemlé­kezett a szatmári vasúti állomáson jótéko­nyan működő betegnyugvó állomásról. S a vele kapcsolatos üdítő állomásról is, ahol az átutazó katonák részére állandóan fizet a Vörös Kereszt helyi fiókja. Ez üdítő állomás fenntartására dr. Böszörményi Emil praktikus indítványt tesz. Kéri a gazdákat, nőket, hon­leányokat, hogy aratási tarlón elmaradt bu- zafejeket ne hagyják egy nagy vidéken ne hagyják elpusztulni, hanem gyűjtsék össze a fent jelzett czélra, a Vörös Kereszt czéljaira egyaránt. Nagy szükség van erre. A nagy közönség lelkesedése az adományokban lo­hadt, a nagy drágaság fölemészti az egye­sület teljesítő képességét. A Vörös Kereszt egylet nevében mi is kérjük a megyei kis és nagy gazdákat, nőket és honleányokat vegyék pártfogásukba dr. Böszörményi prak­tikus indítványát és ezzel kapcsolatban nyis­sák ki szivüket a további adakozásra. Min­den legkisebb adománnyal nagy jótékonysá­got gyakorolnak és az egyesület nagyjelen­tőségű működését segítik elő. Egy kis nél­külözhető tej, búzaliszt, kenyér hús, zsir, tojás és főzelék félék a mi sebesült katoná­inknak helyzetét teszi elviselhetővé. Kéri az egyesület a lelkészi, tanítói, jegyzői kart, buzdítsák a lakosságot a nemes jótékony­ságra. Az ajándékokat Szlávy Dezsőné alel- nöknőnek a nagygőzmalomnál levő lakására kell szállítani, vagy hozni. Rokkantak napja a jövő vasárnap az ország minden templomában, a mikor a há­borúban eltöltött egy esztendő eseményeiről is lesz megemlékezés. A begyülő összes per­selypénzek a Rokkantakat gyámolitó és el­helyező hivatalhoz küldetnek. A gyűjtést jó- lelkü hölgyek végezik. A székesegyházi énekkar hang­versenye. A háborús czélok támogatására rendezett ünnepélyek sorában művészi ese­mény számba megy majd a nagyarányú hangverseny, amelyet a székesegyházi ének­kar rendez augusztus 15-én, vasárnap este a városi színházban. A rendezés nehéz mun­káját Sepsy Márton lelkész vezeti lelkese­déssel és művészi érzékkel, kiváló gondot fordítván arra, hogy a hangverseny minden egyes száma magas művészi színvonalon áll­jon. A hangverseny egyik kiválósága lesz, hogy a székesegyházi énekkar erre az alka­lomra 75 tagból fog állani és előbb a Tan- häuser, operából az Einzug der Gäste czimü chorust, majd Goldmark müveiből fog elő­adni, végül pedig Pataky Lajos kiválóan szép háborús egyvelegét énekli. A program- mon szerepelnek még: Markos Ilonka, Nyá- rády Margit, J. Baranyi Ilona, dr. Damokos Andor és Baranyi János. A hangverseny részletes műsorát kellő időben közölni fog­juk. Az estély tiszta jövedelmét a rende­zőség a Vörös Kereszt czéljaira ajánlotta fel. Hazafias áldozatkészség:. Szép tanu­jelét adta egyik nagykárolyi polgárnő, Kiss Jánosné hazafias áldozatkészségének: már­vány-kereszt emléket állít a máramarosi har- czokban elesett hős honvédeknek. Eljegyzés. Husovszky Kálmán felső- visói áll. isk. tanitó eljegyezte Moldován László járásbirósági irodatiszt kedves leányát, Irénkét. A Szent-Ferencz-rendiek Gyöngyö­sön tartották meg az ősi kolostorban ez idei

Next

/
Oldalképek
Tartalom