Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-12-31 / 103-104. szám
Szatmár-Németi, 1915. deczember 31. „SZATMÁRÍ HÍRLAP 7 desnél jobbat akar nyújtani a társulat, bár könnyen elkerülhető hibákat láttunk mostan is. A jójzlést sértette a képkiállitás előtérbe tolt női aktja, a bábuval való dobálózás és Horváth Nusi orfeumba való tánczlejtése. Heti műsor: Szombaton : d. u. Piros ruhás hölgy. Este : Kék egér. Csak felnőtteknek. A. Vasárnap : d. u. Kis király. Este : Hajdúk hadnagya. B. A német és magyar kivándoltak sorsa tarthatatlanná vált Amerikában. Egyre sűrűbben érkeznek haza a levelek, hogy a háború után vissza akarnak jönni. Amerikában megtűrt idegenek már csupán. Mi pedig szívesen fogadjuk őket, mert, ha a magyar föld nem is ad annyit pénzben napi munkájukért. meghagyja egészségüket, az ember legfőbb kincsét. Nem rabolja el életük javát s övéik, rokonaik szerető körét, a falu romantikus nyugalmát, áldásos napját és levegőjét biztosítja számukra a bányák és kohók gyilkos sötétsége s fojtó gázai helyett. A háború győzelmes befejezésén kívül nincs ma fontosabb ügye a magyar nemzetnek, mint az amerikai magyarság visszaván- dorlása. A háború által ütött réseket részben csak az amerikai magyarság visszajövetele tudja pótolni. Ha többet várnak a mezőgazdaságtól, adjanak neki munkaerőt is. Gépekkel nem lehet mindenütt pótolni az embert, a magyar földmivest pedig semmi más náczió nem bírja helyettesíteni. Az amerikai magyarság vissza vándorlása nagy nyereség lenne, melyet nem szabad elveszíteni oktalan huzavonával. Már most kell előkészíteni a mozgalmat, hogy a tengeri hajóforgalom megindultával az oceán- járókon már megindulhasson a magyarság visszavándorlása. Nekünk van egy országos szervünk a belügyi kormány mellett. Ez a kivándorlási tanács, melynek már elérkezett az órája, hogy állandóan s lázas buzgalommal dolgozzék azon, hogy minél nagyobb legyen az erőnyerés nemzetünk részére az amerikai visszavándorlás révén. Ez a tanács most bátran átalakulhat visszavándorlási tanács- csá, mert a háború után nem lesz kivándorlás, hanem, ha a törvényhozás is úgy akarja, okos intézkedések árán a visszavándorlás hatalmas erővel indul meg. Nem lehet megtagadni az elismerést a Szövetkezetek Szövetségétől, hogy a Magyar Gazdaszövetséggel karöltve elsőnek sürgette meg a visszavándorlás előkészítését s a köz- gazdasági érdekképviseletek közül elsőnek vállalta magára annak társadalmi feladatait, de a felelősség elsősorban a kormányt és a törvényhozást terheli, hogy az amerikai magyarság visszajövetelét elősegíthessük s nemzetünk uj erőhöz jusson. A visszavándorlást előmozdító kivándorlási tanácsot abba a helyzetbe kell juttatni, hogy a szövetkezetekkel, mint a falusi náp legkiterjedtebb szervezeteivel, állandó kapcsolatot teremtve társadalmi utón propagálhassa a dolgot. Az amerikai napisajtóból azt lehet olvasni, hogy Amerika cézárai, akik féltik olcsó munkástömegüket s rettegnek a fehérrabszolgák visszavándorlásától, már megindították az agitácziót a visszavándorlás ellen. Képtelen hazugságokat terjesztenek lepénzelt lapjaik : hogy a visszavándorló ma gyáraknak évekig kell katonáskodni, borzasztó nagy lesz az adó, hogy katonaszökevényekként lecsukják őket, hogy éhínség vár itt rájuk. A dollárkirályok mozognak már, hogy a bányákban és kohókban tartsák továbbra is véreinket. Miért nem mozdul meg a magyar állam is, hogy fiait kiszabadítsa a gyalázatos rabságból? Ez a dolog nem tűr halasztást. A szövetkezeti szervezet révén össze lehet gyűjteni a kivándoroltak czimeit. Levelezéssel föl kell őket világosítani az igazi helyzetről. Az itthonlevők Írjanak levelet, hogy mi a kívánságuk amerikai hozzátartosóiknak, akarnak-e visszajönni, gyári vagy mezőgazdasági keresetet óhajtanak-e s egy társadalmilag vagy állami segítséggel szervezett irodában összegyüjthetnénk ezeket az adatokat, hogy, mire a világháború függönye legördül, visz- szahozhassuk honfitársainkat a semlegesnek mondott ellenséges földről. A háború után előreláthatólag sok föld cserél gazdát. A birtokpolitika hivatása, hogy a gazdátlanul maradt s uj gazdára váró földek amerikai véreink számára biztosíttassanak. A Magyar Gazdaszövetség már föl is emelé szavát ily irányban. Á Szövetkezetek Szövetsége pedig azt az elismerésreméltó határazatot hozta, hogy a szövetkezetek falus tagjai utján érintkezésbe lép a kivándorolt magyarokkal s egyenkint segíti elő hazatérésüket. Reméljük a kormány is megteszi a maga kötelességét. Levél a harcztérről. Annak jeléül, hogy milyen értelmes a magyar földmives, mennyi érzés és mennyi költőiség van a ritkán kigombolódó lelkében, közöljük az olasz harcztérről a következő levelet, amelynek az a kiváló érdekessége, hogy az írója 3 elemi osztály végzése után betűről betűre irta igy : Kelt 1915. november 3. Kedves édes Te- ruskám szeretett feleségem! Szeretettel értesit- lek, hogy egészséges vagyok, de azért kimondhatatlan fájdalmaim vannak, melyet a köztünk lévő nagy távolság okoz, de ennek a betegségnek Isten után egyedül te vagy az orvosa és patikusa. Kedves, édes galambom! A hit remény és szeretet e három nagy becsű szellemi táplálék csillapítja fájdalmamat és megóv az elsorvadástól. A mi a testi táplálékot illeti kitűnő szolgálatot teljesít a rizs és a makaróni. Kedves édes virágom ! Örömmel tudatom veled, hogy a vasárnapon kívül az ünnepeken is van szt. mise, tehát mindszentek ünnepén és halottak napján is hallgattunk szt. misét, gondolhatod milyen jól éreztem magamat. Kedves édes szerelmem! Tudhatod, hogy névnapod alkalmával megszoktam rólad emlékezni. Remélem megbocsátod, hogy az idén elmulasztottam, no majd ha Isten haza segit, pótolni fogom a mulasztást, addig is fogadd sok jó kívánságomat és üdvözletemet. Ha idő lesz édesem mielőbb Írjál. Ire meg drágám hogy viseli magát a Jani, hogyan vagytok, milyen volt a termés, és nincs-e valami újság. Azon reményben, hogy Isten szerencsésen hazasegit, fájó szivemet pedig te hamarosan meggyógyítod minden létező jókat kíván a szüléket és öregszüléket, rokonainkat és jóakaróinkat üdvözli, téged és Janit ölel csókol igazán szerető, mielőbb közétek kívánkozó, ölelő karjaidban megpihenni vágyó hü férjed a távolból Pali. A rózsafüzér mentette meg. A nagyváradi ügyvédi kar egyik szimpatikus tagja, Popity János dr. főhadnagy érkezett haza sebesülve az olasz harcztérről. Popity már a háború eleje óta szolgálatot teljesít, részt vett a szerbiai hadjáratban, legutóbb pedig az olasz harcztéren küzdött. A hős főhadnagy egyike volt a kalocsai főgimnázium legjelesebb tanu- lójnak. 1899-ben tett érettségit. A derék katona megsebesülésének igen érdekesek a körülményei. A san martinói csatában egy éjszaka a futóárokban halad előre. Élőnyomulása alkalmával két holttest állotta átját. Nem akart rajtuk keresztül gázolni, kikerülte őket. E közben természetesen teljesen kiemelkedett az árokból úgy, hogy a sürü golyózápor elől semmi sem fedezte. Valóban, a czombjában mintha ütést érzett volna, azonban az első pillanatban nem is gondolt sebesülésre. Társai biztatásra azonban mégis vizsgálgatni kezte a csípés helyét s valóban, a nadrágján golyóütötte lyukat talált, amely alatt alső ruhája merő vér volt. Szerencsére sérülése nem volt súlyos, csupán nagyobb mérvű horzsolás. De hogy sebe nem veszélyes, azt csak bizony az isteni Gondviselésnek köszönheti. A golyó irányát a zsebében levő rózsafüzér, amely állandóan nála volt, téritette el. Ugyanis, amint később megállapítást nyert, az ellenségeges golyó olyan irányban jött, hogy okvetlenül has-, vagy ágyéklövést okozott volna, de a zsebében levő rózsafüzérben megakadt, úgy, hogy annak egyrészét összemorzsolta, majd irányát változtatva a pénztárczáján ment keresztül és zsebkését horzsolva az uj irányban csak erősebb horzsolást okozott a czombon. Dr. Poyity mint kedves emléket őrizgeti a megrongált rózsafüzért, amelynek talán életben maradását köszönheti. Hadbavonultak adóhátraléka. A pénzügyi kormány jóideje már, hogy a hadbavonultak egyenes állami adóinak és községi adótartozásainak végrehajtás utján való behajtását eltiltotta és ezzel az adóvégrehajtásra vonatkozó hatósági intézkedéseket a háború végéig, illetve az adóhátralékosok katonai szolgálatának tartalmáig felfüggesztette. Most a kormány javaslatot terjesztett a törvényhozás elé, mely szerint a fronton szolgálatot teljesített elesett, eltűnt vagy hadifogságba jutott egyének állami adóhátraléka 1915. deczember 31-ig töröltessék. A Szent László Társulatról. Dr. Várady L. Árpád: I. Beszéd a Szent László Társulat 1915. évi közgyűlésen. II. A Szent László Társulat ismertetése. III. A Szent László Társulat Alapszabályai. Budapest Élet nyomda r. t. Ára 20 fillér. Az ünnepi beszéd, metyet a kalocsai érsek a Szent László Társulat ez évi közgyűlésén mondott, már szónoklati szempontból is kiváló alkotás. Az az inponáló erő, szinte lenyűgöző főlény, nagy koncepció és tisztánlátás, amely jellemzi a főpapot, kifejezésre jut beszédjében is, melyben megcsodáljuk a hatalmas erővel kivágott gránittömböket s az ezekből emeli monumentális felépítést, de kedveseknek találjuk benne a részleteknek gondos és vonzó kidolgozását is. Az ismertető füzetnek azonban nem a szónoki hatás a czélja, melyet a kalocsai érsek beszédje kétségtelenül kivált, hanem a a kézzelfogható reális adatoknak a közlése, melyeknek ismerete az olvasónak tiszta képet nyújt a Szent László Társulat czéljairól, törekvéseiről s egyúttal szervezetéről és működéséről. Látható belőle, hogy a társulat a Bukovinába, Romániába és Boszniába szakad véreinknek a magyarság számára való megtartásával nemcsak vallásos, hanem egyúttal s kiváltképen nemzeti érdeket is szolgál. Kivánatos, hogy a füzet mennél szelesebb körben elterjedjen. A Társulat rendes tagsági dija tiz, a pártoló tagsági dij pedig két korona, mely a Társulat Elnökségének küldendő (Budapest, IV. Papnövelde-u. 7.) NŐK VILÁGA. Az eczetes ugorkák megpenésze- dóse ellen. A gazdasszonyoknak boszusága, hogy nagy gonddal eltett eczetes ugorkáik felül megpenészednek, megvirágosodnak. Ettől úgy óvhatjuk meg, ha egy kis vászonzacskóba 20 gr. fekete -mustárt tesznek s e zsákot az ugorkás hordóba az ugorkára^fekte- tik. A mustár ellensége lévén a penészgombáknak, az ugorkákon nem fognak megtelepedhetni. Mit tegyünk, ha forró zsír ömlik ki ? Ha forró zsir ömlik ki az asztalra vagy a padlóra, akkor öntsünk rá hideg vizet. A viz megfagyasztja a zsírt s nem engedi a zsírt behatolni a fába és nem fog foltot hagyni maga után. A penészedéi befőttet úgy tehetjük ismét jóvá, hogy az üveget felbontjuk, a penészt leszedjük és egy késhegynyi szaliczil- savat teszünk rá és újra lekötjük. Ezen sav teljesen ártalmatlan és igy legalább hosszú időre eláll a befőtt s nem vagyunk kénytelenek nyakra-főre elhasználni. GAZDÁK VILÁGA. A dohos hordó tisztítása. Megesik még a leggondosabb gazdával is, hogy a boroshordói közül egy kettő megdohosodik. Ezért talán nem szükséges mindjárt káposztát savanyítani benne, mert azt házilag is kitisztíthatjuk Először is vegyük ki a hordó fenekét és kenjük be belülről jó sürü oltott mésszel Jés hagyjuk azt igy egy pár napig, amig jól megszárad, ekkor egy kaparóvassal kaparjuk ki belőle a szá- razmeszet, utána pedig meleg lúgos vízzel jólsikáljuk ki és hagyjuk igy kiszáradni. A kiszáradás után egy fél nyaláb szalmával pörköljük ki és újból mossuk ki. Az igy kitisztított hordóban a dohos szagnak még nyoma sem maradj