Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-12-19 / 100. szám

Szatmár-Nómeti 1915. deczember 19. .SZAlMÁRT HÍRLAP 3 n Kárpátokból. Kérjük és imádjuk a jó Istent; hogy szüntesse be már ezt a háborút. Nekünk itt Amerikában is sok bajt csinál e háború. Csak az fáj nekünk, hogy nem mehetünk nek­tek segíteni; angol, franczia, orosz és olasz az mind szállítja a népeket haza, csak a német és ausztria-magyar az nem tudja, mert a hunczut angol elfogja mindet. De ha nem tudunk menni ■segíteni, hát gyűjtünk itt pénzt azoknak a vak katonáknak, akik elvesztették a szemüket a há­borúban. Már eddig az én szövetségem össze­gyűjtött 10.000 dollárt, amit rövid idő múlva haza fogunk küldeni. Kedves unokaöcsém, kérem a jó Istent, hogy segítsen téged szeren­csésen haza érni kedves szüléidhez. Maradok szerető nagybátyád: Munchak György. íme, a néhai csendes nagybereznai pa­rasztim, im 20 év múlva is igy gondol ha­zájára és már eddig 10.000 dollárt gyűjtött a vak katonáknak. Vadászaton. Két nyúl is jó kapóra. Erdész: Miért nem lő Kohn ur ?!! Eoczavadász: Azon tanakodom, hogy melyik ér többet. Mi van a ,.Kossuth-kerti“ városi fürdővel? A kővetkező sorokat vettük: „A Kossuth kerti városi fürdő már néhány hét óta zárva van. A városiak egy-két hiábavaló próbálkozás után most már tudják, hogy oda ugyan hasztalan mennek, de a jó vidékiek, a kik pedig nem egyszer talán épen a füidő miatt utaztak városunkba, keservesen panasz­kodnak a felsülések miatt. A város fürdőjé­nek bérlője — úgy tudjuk — a harcztéren van. Családja, hozzátartozói pedig kénytele­nek az üzemet beszüntetni, mert nem tudnak fához, szénhez jutni. Legalább igy beszélik. Vagy talán nem is bírják a fa és szén mos­tani árát megfizetni. Tehát a város fürdője épen ebben az időben elhagyatva, elhanya­golva felmondja a szolgálatot akkor, mikora másik, magán fürdő meg tudja mutatni, hogy üzemét viszi, fürdőjét a közönség rendelke­zésére tudja bocsátani. Hát ez az eset na­gyon jellemző. Jellemzi a város gondosságát a maga vagyona, intézménye iránt. Egy vá­rosi fürdő közegészség szempontjából van olyan jelentős dolog, hogy annak vezetője érdekében nélkülözhetetlenség czimón leg­alább is olyan lépéseket lehessen tenni, hogy itthoni katonai szolgálata mellett mégis csak /— egyik kezével a fürdőt is fentarthassa. Vagy száz módját lehetne találni annak, hogy a város fürdője mégis a közönség ren­delkezésére álljon. Hol a város főorvosa? Egészségügyi bizottsága ? Vagy ki ?“ A csapda. — Hány hordó sört mér ki heten- kint, korcsmáros ur ? — Húszat. — Pedig harminczat is mérhetne ki. — Hogy hogy? — Tessék teleadni a poharakat. Hány magyar él Romániában? Románia elrendelte az idegenek összeírását. Az összeírás adataiból kidéiül, hogy magá­ban Bukarestben 72,000 osztrák és magyar alattvaió él. Romániában pedig közel 200 000 szinmagyar ember lakik. Találkozás. Kéményseprő legény: — Szer­busz Pistu! Czukrász legény : — Szerbusz Jánó ! Kéményseprő : — Jaj be régen nem láttalak ! Milyen ennivaló legény lett belőled. Czukrász legény: — No én ezt reád nem mondhatnám. Találó Ok. Tanító: Mért nem kell tehát ke- •vélykedned pénzeddel és vagyonoddal ? Tanuló : Mert egyikkel sem rendelkezem! A Vidék. Ungvár városa hálás emléke­zettel ünnepelte meg 25 éves évfordulóját annak, hogy S. M. Domitilla az ungvári közkorházban, mint betegápo­lással foglalkozó sz. Vinczéről nevezett ir­galmas nővé-ek főnöknője működik. A kor­házi bizottság élén Komjáthy Gábor elnök rajzolta meg azt a keretet, melybe az egy­szerű szerzetesnő áldásos működését, Ung- vár városa és messze vidékére kiható irgal­mas cselekedeteit helyezte. Az okosságot, amivel vezetett, a szeretetett amivel mele­gített, könnyeket törölt, a türelmet és önfel­áldozást, amivel az emberek csendes, zajta­lan háláját kiérdemelte. Az isteni kegyelet működött lelkében, hogy fogadalmához hiven e 25 év áldásoknak forrásává vált. Á bizott­ság kedves gyöngédségére vall az az alapít­vány is, melyet e 25 éves évfordulóra tett. T. i. a főnöknőért évenkint mondandó szent­misére örökös alapitványkóp elhelyezte a szükséges összeget. 'Mindenesetre örvendetes jelenség, ha a megyék, a társadalom ily élénken és ideálisan felemelkedett lélekkel tudják értékelni sz. Vincze lányainak áldásos működését. Mert hiszen ez ünnepben sz. Vincze minden leányának érdeme tükröződik vissza. Vállaj község lakosága a har­madik hadikölcsönre összesen 137.650 koronát jegyzett, mely összegből 82.000 ko­rona Láng Gyula plébános fáradozásának eredménye. Á II. hadikölcsönre 94.000, az I sőre 320.000 korona jegyzés történt. Á III. hadikölcsön jegyzése után esedékes 420 ko­rona jutalékot a nagykárolyi Központi Ta­karékpénztár az épülő vállaji templom javára utalta ki. Minden önzetlen fáradozásnak megvan a kellő eredménye és gyümölcse, amiért nem gáncs és megszólás, mint ahogy az itt történt, hanem elismerés jár. (Rt.) Egy orosz fogoly rémtette. Vérfagyasztó gyil­kosság történt Nagybakoson, Nagylónya mel­lett (Bereg) Grünfeld Ignácz tanyáján. Az áldozat maga Grünfeld Ignácz, kit a gyilkos egy browning-gal halántékon lőtt. A lövés ágyában érte az áldozatot, ki nyomban meg­halt. A gyilkos rálőtt Grünfeld hajadon leányára is, kin életveszélyes sérülést ejtett. A szörnyű tragédia tettese egy orosz fogoly, ki Grünfeld tanyáján lakott. Grünfeld ugyanis gazdaságában orosz foglyokat foglalkoztat, kiknek egyike igen intelligensnek mutat­kozott, valószínűleg színész vagy zenetanár a magán életben s jó modorával csakhamar behízelegte magát Grünfeld jóindulatába, ki egy külön bútorozott szobát bocsátott ren­delkezésére és saját asztalánál látta ven­dégül. Hogy mi adta a gyilkos fegyvert az orosz fogoly kezébe, azt eddig a nyomozat- nak nem sikerült megállapítani. A nyomozat eddigi adatai szerint a tettes Grünfeldnek az éjjeli szekrényében őrzött browningjával lőtte agyon Grünfeldet és azzal lőtt rá a Grünfeld leányára is. A nyomozó csendőrök midőn a gyilkosság színhelyén, Nagybakoson megjelentek, a gyilkos orosz foglyot Grün- feldók lakásán erősen ittas állapotban talál­ták ; ő maga azt vallotta, hogy — terhelt. NŐK VILÁGA. Almahéj tea. Az almát héjastul kel­lene mindenkinek ennie, mert közvetlenül a héj alatt vannak az emésztést jól elősegítő sók. Ámde akinek rossz a foga, az az almát, mégis lehámozza, mert a megrágatlan héj a gyomrot viszont megterheli. Az alma héját azonban ne dobjuk el, mivel belőle Ízletes teát készíthetünk. Á héját megszáritjuk, ugyanigy a magházat is, azután apróra vág­juk. Ha a megszáritott darabkákat forró víz­zel leöntjük s egy kis ideig állni hagyjuk, majd a leszűrés után czukrot, czitmorot vagy más gyümölcsnedvet teszünk bele, pompás italt kapunk. Most, hogy a különféle orosz és kínai teák úgy megdrágultak, ezeket az almahéj teával jól pótolhatjuk. Télen a forró tea kitünően felmelegit, nyáron pedig hi­degen igen jól oltja a szomjúságunkat. A megszáritott almahéjat a németek még porrá is törik s ezt az almahéjlisztet kenyérre hintve eszik reggeli vagy ozsonnakávéjukhoz. Gyakorlati gazdasszonykodás. Á legjobb sonkát is el lehet rontani czólsze- rütlen főzés által, úgy hogy szálkás, szívós és száraz lesz. Mielőtt feltesszük, forró vizet kell ráönteni s abban jól megmosni, aztán hideg lágy vizzel, ennek hiányában egy pár késheggyel finomított szódát (minden gyógy­szertárban kapható) kell bele tenni; a sonka egészen be legyen takarva a vizzel és lassan forrjon mindaddig, amig puha lesz; aztán levesszük a tűzről, s letakarva hagyjuk egészen kihűlni a levében, avagy ha ez soká tartana, mártsunk egy vastag ruhát hideg vízbe, tegyük bele a sonkát és csavarjuk be jól s tegyük hóba vagy jégre. Ha igy bán­nak a sonkával, akkor még a rosszul pá- czoltat is meg lehet javítani. Hogy lehet megtudni friss-e a tojás. Ha néhány kanál sót felolvasztunk egy liter tiszta vízben és a tojást beletesszük, akkor mindjárt megtudhatjuk, hogy friss-e a tojás. A friss tojás az edény fenekére fog sülyedni, ha 3 napos, akkor a folyadékban úszkál, ha több, mint öt napos, akkor a fel­színén úszik. A fronton küzdő katonák karácsonyára rendezett jótókonyczólu előadásra szépszámú közönség gyűlt egybe, bár a nemes czólra való tekintettel, a bemutatók alkalmával ta­pasztalt zsúfolt házra joggal lehetett számí­tani. Strausz maradandó operettéjét, a Czi- gángbárót adták elő és sokat tapsoltak Ko­vács Vióra Saffijának s a második felvonás hazafias fináléjának. Kiss Mariska, az újonnan szerződtetett drámai színésznő biztos megjelenésű és ki­forrott egyéniség, Molnár Ferencz Testőre azonban nem volt alkalmas arra, hogy drá­mai kvalitásairól is meggyőződhessünk. Kiss Miklóst Hallersz államügyész kitünően adott kettős alakja után nem kell külön dicsér­nünk. A szereposztást ismételten kifogásoljuk. Á kritikust miért játsza éppen az egyik ko­mikus, igazán nem ;értjük. Heti műsor: Vasárnap délután: Mozitündór. Vasárnap este: Piros ruhás hölgy. Háborús-apróságok. Balog uram kölosönt ad a király­nak. Balog uram, becsületes nevén K. Balog Sándor gazduram bement az Érmellékről Nagyváradra. Az árvatörvényszéknél eliga­zította az interes s dolgát, aztán végigballagott a szép czifra üvegablakok előtt az utczákon, megsajnálta a szegény konflisgebóket, paro- lázott a sebesült vitézekkel s déltájban be­nyitott egy takarékpénztárba. Körülnézegetett kicsinyég, megállt a pénztáros kalitkája előtt, hogy micsoda fura egy ketrecz ez s micsoda sok pénz fór el a zömök vasládákban. Oda- somfordált a márványos pult elé: — A tekintetes ur veszi el a pénzt ? — Micsoda pénzt, bátyám ? — Hát a mi kicsit hoztam volna. Ide szívesen adnám. — Adhatja is bátran. Nem vész el a többi közt. Pázmány Nagy Képes Naptár. I fi A Oil ' 8, ™alÍapOCSÍ Nagy Kepes Naptár, Mariapocsi Kis Kepes Naptar. Bodnár Gáspár gyönyörű tiz népies elbeszélésével. Tömeges rendelésnél jelentékeny árengedmény. Portó a megrendelőt terheli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom